Szúnyogűző növények: mit mond a tudomány
A klasszikus lista kilenc növénye, egyenként ellenőrizve a kutatásokkal: mit bizonyít mindegyik, és miért nem ér semmit a cserép az udvaron.
Megvetted a citromfűcserepet a piacon, kitetted az udvar sarkába, ahol mindenki ülni szokott, és a szúnyogok továbbra is csíptek. Mielőtt másik növényre váltanál, érdemes feltenni a kérdést: tényleg működik?
Csak részben. Léteznek szúnyogűző növények, de a rovarokat a levelükből kinyert, izolált és koncentrált vegyület riasztja el. Az élő növény a cserépben tétlenül állva túl lassan bocsátja ki ezt a vegyületet ahhoz, hogy szaghatárt képezzen a levegőben.
Egy 2026 júliusában megjelent kutatásban a szakemberek szúnyogcsapdákat vettek körül 9 cserép citromillatú muskátlival, másokat pedig 9 cserép rozmaringgal. A mérés 16 hétig tartott, és a befogott szúnyogok száma nem csökkent.
Ez nem jelenti azt, hogy az egész lista hazugság. Azt változtatja meg, mit várhatsz a lista egyes szereplőitől. Az alábbiakban a klasszikus lista kilenc növénye szerepel, feltüntetve, mit teszteltek, milyen formában, valamint a forrást és az évet is.
Egyetlen élő, cserépben lévő növényről sincs olyan kutatás, amely azt mutatná, hogy csökkentené a szúnyogok számát maga körül. Ami bizonyított, az az ezen növényekből kivont vegyület, bőrre kenve vagy párologtatóból kijuttatva. Az egyetlen növényi eredetű anyag, amelyet a CDC ajánl, a PMD néven regisztrált citromos eukaliptuszolaj. A PMD az ebből az olajból kivont aktív vegyület rövidítése.
Mit teszteltek az egyes növényeknél, és mi lett az eredmény
Növény | Mit teszteltek | Eredmény | Forrás |
|---|---|---|---|
Citromillatú eukaliptusz | 30%-os PMD a bőrön | A vonzerő erős csökkenése | Rodriguez, 2017 |
Macskamenta | Izolált nepetalakton, laboratóriumban | +49% és +59% közötti riasztó hatás | Peterson és Coats, 2001 |
Citronella (a fűféle) | Kereskedelmi forgalomban kapható citronellagyertya | Nincs szignifikáns csökkenés | Rodriguez, 2017 |
Rozmaring | 9 cserép élő növény, 16 hét a terepen | A kontroll 1,21-szerese, nincs hatás | Novelo, 2026 |
Rozmaring (olaj) | 12,5%-os illóolaj, laboratóriumban | A 3 leghosszabb riasztási idejű között | Gillij, 2008 |
Citromillatú muskátli | 9 cserép élő növény, 16 hét a terepen | A kontroll 0,96-szorosa, nincs hatás | Novelo, 2026 |
Citromillatú muskátli | Élő növény védelem nélküli személlyel szemben | Nincs szignifikáns különbség | Matsuda, 1996 |
Levendula, citromfű, fehér zsálya, cickafark | Élő növény, laboratóriumi teszt | Nem riasztották el a szúnyogokat | Novelo, 2026 |
Fokhagyma, kakukkfű | Egyetlen hatóanyag sincs regisztrálva az EPA-nál | Nincs hitelesített termék | NPIC, 2018 |
Bársonyvirág (büdöske) | Nem található terepi teszt élő növénnyel | Nincs bizonyíték | Nincs forrás |
Sétányrózsa | Élősövény az egész ház körül | 50–83%-kal kevesebb szúnyog odabent | Mng'ong'o, 2011 |
A táblázat kétféle értelmezést kíván meg. Az első: a különböző sorok számai nem hasonlíthatók össze közvetlenül egymással. A macskamenta +49%-a egy tiszta olajjal végzett laboratóriumi tesztből származik 2001-ből. A sétányrózsa 50%-a pedig tanzániai házakban elhelyezett csapdákból származik 11 hónap leforgása alatt.
Különböző kérdésekről és különböző mérési módszerekről van szó. Egymás mellé tenni a kettőt, mintha rangsor lenne, kitaláció volna.
A második értelmezés: a „nincs hatás” nem azt jelenti, hogy a növény nem tartalmazza a vegyületet. A citromillatú muskátliban van geraniol és citronellol, ezt kimérték. Amit nem tesz meg, az az, hogy nem bocsátja ki ezeket a vegyületeket elég gyorsan ahhoz, hogy egy méter távolságban bármit is változtasson.
Miért nem működnek a szúnyogűző növények cserépben
A legközvetlenebb tanulmány a témában friss. Mario Novelo és kollégái 2026. július 31-én tették közzé a munkát a Journal of Medical Entomology folyóiratban. A terepi teszt 16 hétig tartott Kalifornia két pontján, egy vidéki és egy városi helyszínen (DOI 10.1093/jme/tjag131).
A kísérleti elrendezés nagyvonalú volt a hipotézissel szemben. Egyetlen cserép helyett 9 azonos fajú cserepet helyeztek el, folytonos akadályt képezve a csapda körül.
Az első nyolc hétben a növényeket érintetlenül hagyták. A citromillatú muskátli a kontrollhoz képest 0,96-szoros befogást produkált (95%-os megbízhatósági tartomány: 0,52 és 1,76 között; P = 1,000). A kúszó rozmaring 1,21-szerest (0,65 és 2,25 között; P = 1,000).
Zárójelben a hibahatár (megbízhatósági tartomány) és a P-érték szerepel, amely azt méri, mekkora az esélye annak, hogy a különbség a véletlen műve. Mindkét esetben a kontrollhoz képesti eltérés a véletlen számlájára írható.
A következő nyolc hétben a kutatók elkezdték metszeni a növényeket. Látogatásonként cserepenként 5 g levelet távolítottak el, és az apróra vágott darabokat visszaszórták a cserépbe. Ez a kerti gondozás mechanikai hatását szimulálta, amelyet az illat „aktiválásának” szoktak tartani. Az eredmény nem változott.
Ugyanebben a kutatásban volt egy összehasonlítási alap is. Egy metoflutrint, a konnektoros készülékekben használt illékony rovarirtó szert párologtató készülék 43% és 89% közötti mértékben csökkentette a befogásokat (P < 0,001).

A szerzők mechanikai magyarázatot adnak. Az élő növény passzív kibocsátása túlságosan lassú. Nem hoz létre olyan szaggradienst, amely érdemi távolságból megváltoztatná a szúnyog repülési irányát.
Az illóolaj azért hatásos, mert valaki kinyerte a vegyületet a levél belsejéből, koncentrálta, és elpárolgásra kényszerítette. Az ép levél a cserépben megőrzi, magába zárja a vegyületet.
A cikk következtetése egyértelmű: „az ép, élő növények passzív elhelyezése nem nyújtja azt a térbeli szúnyog elleni védelmet, amelyet a kiskereskedelmi marketing sugall”.
A kutatás saját korlátait is rögzíti. A terepi szakasz előtt laboratóriumi tesztet végeztek 6 jelölttel: fehér cickafark, citromfű, levendula, fehér zsálya, kúszó rozmaring és citromillatú muskátli.
Ebben a tesztben a szúnyogok választhattak, hogy a növény irányába vagy a tiszta levegő felé repülnek. A 6 növény egyike sem befolyásolta ezt a döntést: a rovarok megoszlottak a két oldal között, mintha véletlenszerűen sorsolnának. A két növény, amely kikerült a terepre, azért jutott tovább, mert az első és a második helyen végzett ebben az összehasonlításban, amelyet maguk a szerzők is kvalitatívnak neveznek.
Harminc évvel korábban egy független vizsgálat már eljutott ugyanehhez a megállapításhoz. 1996-ban, a Journal of the American Mosquito Control Association folyóiratban Brenda Matsuda és munkatársai értékelték a citrosát, a citromillatú muskátli kereskedelmi változatát. Észak-Amerikában biológiai riasztószerként árulták. Az ígéret szerint majdnem 1 m²-es területet védett volna a citronellaolaj folyamatos kibocsátásával.
A terepi mérések során a 75%-os DEET több mint 90%-kal csökkentette a csípések számát akár 8 órán keresztül. A citrosa közelében és a tőle távol tartózkodók között nem volt szignifikáns különbség.
Az öt növény, amelynek vegyületeiről publikált kutatás készült
Ez az öt növény állja meg a helyét a „hol a kutatás” kérdéssel szemben. Mindegyiknél a kivont vegyületet vizsgálták.
Citromillatú eukaliptusz, az egyetlen, amelyből ajánlott termék lett
A citromillatú eukaliptuszolaj az egyetlen növényi eredetű hatóanyag, amelyet a CDC ajánl. Az EPA riasztószerként tartja nyilván a DEET, a pikaridin, az IR3535 és a 2-undekanon mellett (NC State Extension, felülvizsgálva 2022 szeptemberében). 2017-ben Rodriguez és kollégái egy 30%-os PMD-tartalmú terméket teszteltek a Journal of Insect Science folyóiratban. Ugyanolyan jól csökkentette az Aedes aegypti vonzódását, mint a 98%-os DEET.
A különbségtétel finom árnyalatú. A CDC a PMD-t, azaz a p-mentán-3,8-diolt javasolja, amely a fa olajából kinyert, majd szabványosított anyag.
A bioboltokban kapható „tiszta” citromos eukaliptusz illóolaj nem ment át ugyanezeken a biztonsági és hatékonysági teszteken. Nincs szúnyogriasztóként regisztrálva. Az udvaron álló fa pedig egyiknek sem felel meg.
A te cserepedben a lista ezen eleme semmit sem ér. Kizárólag a szúnyogriasztó flakonjában van értelme, ha a címkén a PMD megjelölés szerepel.
Macskamenta és a nepetalakton
A nepetalakton az az olaj, amely a macskamenta (Nepeta cataria) jellegzetes illatát adja. 2001-ben Chris Peterson és Joel Coats, az Iowai Állami Egyetem kutatói mutatták be mérési eredményeiket az American Chemical Society találkozóján. A nepetalakton körülbelül tízszer hatásosabb riasztónak bizonyult, mint a DEET. Nagy dózisban a macskamenta +49% és +59% közötti riasztási értéket ért el, szemben a DEET körülbelül +10%-os értékével ugyanezekben a dózisokban.
Ez a szám izolált olajra vonatkozik, kontrollált dózisú laboratóriumi vizsgálatból. Egyetlen kutatás sem mért olyat, hogy egy élő macskamentatő csökkentette volna a szúnyogok számát a környezetében.
A cserepedben a macskamenta egyszerűen tartható, kellemes illatú növény. Csak épp védelemként ne számíts rá.
Citronella, és a név körüli zavar, ami mindent megváltoztat
A citronella elnevezés két különböző növényt takar. A kereskedelemben kapható citronellaolaj a Cymbopogon nemzetségbe tartozó fűfélékből származik, főleg a Cymbopogon nardus és a Cymbopogon winterianus fajokból. A „citronella növény” vagy „szúnyogűző növény” feliratú cserép valami más: egy muskátli, a Pelargonium nemzetségből.

Matsuda 1996-os kémiai elemzése tisztázta ezt a kérdést. A citrosában a Cymbopogon fajoknak semmilyen nyoma nem volt. Morfológiája és olaja a közönséges rózsamuskátli hibridjeinek csoportjába tartozott.
A valódi citronelláról, vagyis a fűféléről gyenge lábakon áll a bizonyíték. Egy Rodriguez által 2017-ben tesztelt kereskedelmi forgalmú citronellagyertya nem csökkentette érdemben a rovarok vonzódását.
Egy 2026. augusztus 26-án a Frontiers in Insect Science folyóiratban megjelent tanulmány viszont 7 illóolajos gyertyát tesztelt az Aedes aegypti ellen. A teszthez emberi önkéntessel ellátott ketrecet használtak. Közülük 3 gyertya 56%-kal, 45%-kal és 40%-kal csökkentette a vonzódást. A többi szinte semmit sem ért (DOI 10.3389/finsc.2026.1917728).
A két eredmény nem mond ellent egymásnak. A döntő tényező az összetétel és a gyertyában lévő hatóanyag koncentrációja.
A te cserepedben a citronellafű kiváló, teljes napfényt kedvelő növény, és hatalmasra nő. Riasztóként viszont csak az olaja működik, egy megfelelően formulázott termék részeként.
Levendula és bazsalikom, bizonyítékkal kizárólag a laboratóriumból
A levendula (Lavandula angustifolia) és a bazsalikom (Ocimum basilicum) olajai szerepelnek a riasztó hatást vizsgáló laboratóriumi kutatásokban. A levendulában lévő linalool ismert aktív vegyület. Ezért szerepel mindkettő abban az öt angol nyelvű útmutatóban, amelyet elolvastam.
Ami hiányzik, az a kapcsolat magával a cseréppel. A levendula egyike volt a 2026-os laboratóriumi teszt 6 jelöltjének, és a szúnyogok egyáltalán nem maradtak távol tőle. Egyetlen tanulmány sem mérte meg egyiket sem élő, elültetett formában, szántóföldi vagy kerti kontrollal összehasonlítva.
A cserepedben mindkettő önmagáért értékes. A levendula közvetlen napfényt és gyorsan száradó földet igényel, a lakásban pedig szenved. A bazsalikom jól érzi magát cserépben, és még meg is eheted.
A négy növény, amelyet a hírnév kutatási háttér nélkül tart életben
Két különböző dolog tartozik ide: „nem tesztelték” és „tesztelték, de nem működött”.
Citromillatú muskátli, a legtöbbször elbukott növény
Ez ellen a növény ellen szól a legtöbb teszt. Elbukott 1996-ban Matsuda terepi vizsgálatán. Újra elbukott a 2026-os kutatásban, 9 cserepes akadályként, metszéssel és anélkül is. Továbbra is „szúnyogűző növényként” árulják.
Rozmaring
Ez volt a második növény, amelyet kivittek a terepre a 2026-os tanulmányban, és a kontrollhoz képest 1,21-szeres szúnyogmennyiséget fogott be.
A növényből kivont rozmaringolajnak mérhető a riasztó hatása. Egy Aedes aegypti szúnyoggal végzett tesztben, 12,5%-os koncentrációban, a három leghosszabb riasztási idejű olaj közé került. Az adat Gillij és munkatársaitól, Bioresource Technology, 2008-ból származik.
Ennek ellenére az EPA-nál nyilvántartott egyetlen rovarriasztó szer sem használja a rozmaringolajat hatóanyagként (NPIC, 2018). A publikált tanulmány és a jóváhagyott termék két külön dolog: az első a laboratóriumi hatást méri, a második hatékonysági és biztonsági dokumentációt követel meg. A cserépben lévő bokor pedig egyiknek sem felel meg.
Bársonyvirág (büdöske)
A bársonyvirág (Tagetes) az általam olvasott 5 angol nyelvű útmutató közül 4-ben szerepel. Az ajánlás vélhetően a konyhakerti hagyományokból maradt fenn, a gyökerek talajban élő fonálférgekre – a gyökereket támadó mikroszkopikus férgekre – gyakorolt hatásához kapcsolódva. Ez azonban teljesen más téma és más élőlény. Kifejlett szúnyogokra vonatkozóan nem találtam terepi vizsgálatot az élő növénnyel.
Fokhagyma
Nem létezik olyan, az EPA-nál regisztrált riasztószer, amely fokhagymaolajat használna hatóanyagként. Ugyanez vonatkozik a citromfűre, a kakukkfűre és a geraniolra is (NPIC, Oregoni Állami Egyetem, 2018. február).
Amikor az élő növény valóban működött
Létezik egy publikált eset, amelyben az élő növény tényleg működött.
2011-ben a PLoS ONE folyóiratban Fredros Mng'ong'o és kollégái egy kísérleti tanulmányt írtak le a tanzániai Kagera régióból. Családok Lantana camara növényt ültettek a saját házuk köré, magas és sűrű sövényt képezve, amely lezárta a bejutási pontokat. 2008 szeptembere és 2009 júliusa között 231 lantanával körbevett házban elhelyezett csapdákat hasonlítottak össze 90 növény nélküli házzal.
56%-kal kevesebb Anopheles gambiae (IRR 0,44; 95% CI: 0,28–0,68) és 83%-kal kevesebb Anopheles funestus (IRR 0,17) lett az eredmény. Az IRR a növénnyel és a növény nélkül ellátott házakban történt befogásokat hasonlítja össze. Összesen 50%-kal kevesebb bármilyen típusú szúnyog volt (IRR 0,50; p < 0,0001). Az anyagdíj egy házra vetítve 1,50 dollár volt (DOI 10.1371/journal.pone.0025927).
Ami működött, az egy magas és sűrű élősövény volt a ház egész területe körül, vidéki környezetben. Ez nagyrészt fizikai akadályként működött a szúnyogok bejutási útvonalán. Három cserép egy erkélyen nagyon messze van ettől, és a szerzők maguk is tárgyalják ezt a vegyes mechanizmust.
Mielőtt lemásolnád az ötletet, egy figyelmeztetés. A sétányrózsa (más néven lantana) olyan növényként van nyilvántartva, amely mérgező lehet macskákra, kutyákra és gyermekekre. Ha háziállatod vagy kisgyermeked van otthon, ültetés előtt ellenőrizd a fajt, és beszélj az állatorvossal.
A kockázat, amiről szinte senki sem beszél: a csereped szúnyogkeltetővé válhat
Miközben a cserépben álló növény nem riasztja el a szúnyogokat, az alatta lévő alátétben megrekedt állóvíz klasszikus szaporodóhelye az Aedes aegypti szúnyognak. Egy teletöltött alátét, amelyről két hétre megfeledkezel a kanapé mögött, többet tesz a szúnyogokért, mint amennyit a levél ellenük tehet.
Egy brazil adat ráadásul eloszlat egy régi hiedelmet a broméliákkal kapcsolatban. Márcio Mocellin és kollégái az Oswaldo Cruz Intézetből 10 fajhoz tartozó 120 broméliából vettek mintát a Rio de Janeiró-i Botanikus Kertben. A gyűjtés 2005 márciusa és 2006 februárja között zajlott, kevesebb mint 200 méterre egy dengueláz szempontjából endémiás városrész házaitól. 2816 lárvát és bábállapotú egyedet gyűjtöttek be.
Ezek közül mindössze 2 volt Aedes aegypti (0,07%), és 5 Aedes albopictus (0,18%). Ugyanebben az időszakban a szomszédos házak közel 5%-ában mesterséges edényekben fordultak elő az Ae. aegypti lárvái és bábjai (Mem Inst Oswaldo Cruz, 2009). Maguk a szerzők is rögzítik az eredmény korlátait: egyetlen évről van szó egyetlen területen, és nem feltétlenül érvényes az elhanyagoltabb környékekre.
A broméliák tölcsérét évtizedeken át vádolták, de a számok nem igazolták a feltételezést. A műanyag alátét és a vödör továbbra is a valódi probléma. Íme, mit tehetsz ellene, a megtérülés sorrendjében:
Öntözés után ürítsd ki a cserép alátétjét, vagy cseréld le durva szemcsés homokrétegre, amely megtámasztja a cserepet, és nem áll meg benne a víz.
Ellenőrizd azokat a helyeket, ahol észrevétlenül összegyűlik a víz: a kinti cserép alátétjét, a lyuk nélküli kaspót, amelyben műanyag cserép van.
Nézd át a szaporítótálcát és az öntözőkanna vödrét is.
Az eltömődött lyuk nem vezeti el a vizet. Ha a víz lassan folyik ki az alján, a cserép olyan vizet tart vissza, amelyet nem látsz.
A cserepes növények földjéből öntözéskor felrebbenő apró, fekete rovar egészen más dolog. A talaj felszíne körül lebeg, és soha nem csíp meg senkit. Nem a dengue-lázat terjesztő szúnyog, és semmilyen szúnyogriasztó növény nem oldja meg a gondot.
Ezek muslicák a virágföldben, és a talaj kiszárításával, valamint a lárvák által fogyasztott szerves anyagok megszüntetésével kezelhetők. Akinek a cserepét már ellepték, a lépésről lépésre követhető útmutatót itt találja: muslicák a virágföldben. Gyakran együtt jelennek meg a pajzstetvekkel és levéltetvekkel, amelyekről a szobanövények kártevői cikkben olvashatsz.
Ami valóban csökkenti a szúnyogok számát a közeledben
A leghatékonyabbtól a legkevésbé hatékonyig sorrendben:
Szüntesd meg az állóvizet. Ez az egyetlen lépés, amely csökkenti a szúnyogok mennyiségét. Minden más már a kifejlett szúnyogok ellen dolgozik.
Alkalmazz fizikai védelmet. Az ablakra szerelt szúnyogháló és a baldachin továbbra is a leghatékonyabb védelmet nyújtja a bekerülési költségükhöz képest.
Használj légmozgást. A szúnyogok rosszul repülnek légáramlatban, így az ülőhelyed felé irányított ventilátor mechanikai úton működik.
Vigyél fel engedélyezett riasztószert a bőrödre: DEET-et, pikaridint, PMD-t, IR3535-öt vagy 2-undekanont. Ha növényi eredetű változatot szeretnél, az a PMD, és a címkén szerepelnie kell a PMD feliratnak.
Fontold meg párologtató vagy gyertya használatát, némi fenntartással. A 2026-os vizsgálatban a metoflutrinos párologtató 43% és 89% közötti mértékben csökkentette a befogásokat. Az illóolajos gyertyák közül 7-ből 3 csökkentette a vonzerőt 40% és 56% között, a többi 4 pedig szinte semmit sem ért. Olyan címke nélkül, amely feltünteti a hatóanyag koncentrációját, nem tudhatod, mit veszel meg.
Ha nem vagy biztos benne, milyen növényt vásároltál – ami gyakori, ha a címkén csak annyi áll, hogy „szúnyogűző” –, ezt egy fotóval tisztázhatod. A Bloom (iOS-re elérhető) a levél fotója alapján azonosítja a növényt, és megkülönbözteti a citronellafüvet a muskátlitól.
Amikor a már meglévő növényeddel van probléma, az út a tünetekkel kezdődik. A sárga levélnek és a foltos levélnek eltérő okai vannak, és a mi baja a növényemnek útmutató szétválasztja a kettőt. Az azonosító eszközök egymással való összehasonlításához elérhető a legjobb növényes appok listája.
Gyakran ismételt kérdések
Melyik a legjobb növény a szúnyogok távol tartására?
Egyik sem, ha a kérdés a cserépben lévő élő növényre vonatkozik. Egyetlen fajról sincs olyan tanulmány, amely kimutatná a szúnyogok számának csökkenését a növény körül. Ha a kérdés olyan növényekre vonatkozik, amelyek vegyületéből hatékony riasztószer lett, a válasz a citromillatú eukaliptusz a regisztrált PMD révén, és nem maga a fa.
Milyen szagot utálnak a legjobban a szúnyogok?
A kimért riasztó hatással rendelkező vegyületek a macskamenta nepetalaktonja, a citronellál, a geraniol és a citromillatú eukaliptusz PMD-je. Mindegyiket izolált és koncentrált formában tesztelték. Ugyanez az illat egy ép levélből lassan párologva nem hozza létre a hatást, mert a levegőben lévő mennyiség nagyságrendekkel kisebb.
Melyik az a 10 növény, amelyet utálnak a szúnyogok?
Öt növény szerepel az általam olvasott 5 angol nyelvű útmutató mindegyikében: levendula, macskamenta, rozmaring, bazsalikom és menta. 5-ből 4-ben: bársonyvirág (büdöske), citronella, zsálya és citromfű. 3-ban a citromillatú muskátli. E tíz közül csak néhánynak az izolált vegyületéről van publikált teszt, kettő pedig élő növényként megbukott a terepi vizsgálatokon.
Hogyan tegyem szúnyogmentessé az udvaromat?
Kezdd az állóvízzel, mivel ez az egyetlen lépés, amely csökkenti a szúnyogok mennyiségét: virágcserép alátétje, vödör, ereszcsatorna, gumiabroncs, ritkán használt lefolyó. Ezután szerelj fel szúnyoghálót a nyílászárókra. Egy ventilátor a pihenősarokban megzavarja a szúnyogok repülését. Használj a hatóságok által engedélyezett rovarriasztót a bőrödön, ha hosszabb ideig a szabadban tartózkodsz egy helyben.
Elriasztja a szúnyogokat a kávézacc?
Nincs bizonyíték arra, hogy elriasztaná a kifejlett szúnyogot. Az ellenkezőjére viszont van adat. 50 g/l koncentrációjú nedves kávézacc a laboratóriumban 48 óra alatt elpusztította az Aedes aegypti lárváinak 100%-át (Insects, 2023). Lárvaölő szerként működik az állóvízben, az állóvíznek viszont eleve nem kellene ott lennie.
Mit tehetsz ma
Menj ki az udvarra vagy az erkélyre, és fordítsd fel minden cserép alátétjét. Ez az egyetlen dolog ezen az oldalon, amely valóban megváltoztatja a szúnyogok mennyiségét az otthonodban, és mindössze öt percet vesz igénybe.
Kapcsolódó cikkek
Barna levélvégek a marantán: okok, öntözővíz és a visszavágás
A maranta levélvégei a csapvíz fluor- és klórtartalma, a száraz levegő, a kiszáradó föld vagy a műtrágyasók miatt barnulnak meg. A barna rész már nem zöldül vissza: vágd le a száraz véget a levél formáját követve, és az új leveleken figyeld a javulást.
A maranta gondozása: fény, öntözés, páratartalom és becsukódó levelek
A maranta gondozásához biztosíts világos, közvetlen naptól védett helyet, tartsd a talajt nyirkosan, de ne áztasd el, és a levegő páratartalmát tartsd 50% felett. Fluormentes vízzel öntözd. Az éjszaka felálló és becsukódó levelek a növény természetes mozgásához tartoznak.
Bazsarózsa télen: bírja a fagyot? Gondozás típus szerint és cserépben
Bazsarózsa télen: a lágyszárú peónia elviseli a −15 és −20 °C közötti minimumokat, a föld feletti része télen elszárad és tavasszal visszatér, a fás szárú ágai pedig megmaradnak. Vágd le az elhalt lombozatot a talaj szintjében, takard a földet csak az első télen, védd a gyökereket a cserépben, és takard be a hajtásokat a fagyos éjszakákon.