Japán fűz 'Hakuro Nishiki': Gyorsan növekvő

A rákfene különböző gombák és baktériumok által okozott betegség, amely nekrotikus, bemélyedt területeket hoz létre az ágak, szárak és törzsek kérgén. A kórokozók sebesüléseken és természetes nyílásokon keresztül hatolnak be, különösen akkor, amikor a növények stressznek vannak kitéve. A rákfene fokozatosan meggyengítheti vagy elpusztíthatja az ágakat a víz- és tápanyagszállítás megzavarásával.

A koronagubacsosság egy bakteriális betegség, amelyet az Agrobacterium tumefaciens okoz, és több mint 140 növényfajt érint. A baktérium DNS-t juttat a növényi sejtekbe, amelyek ennek hatására kontrollálatlanul osztódnak, és nagy, daganatszerű kinövéseket (gubacsokat) képeznek, elsősorban a gyökereken, a szárakon és a talajfelszín közelében. Ezek a gubacsok akadályozzák a víz és a tápanyagok áramlását, súlyosan károsítják a növény egészségét, és akár a növény pusztulását is okozhatják.

A pajzstetvek apró, nedvszívó kártevők, amelyek barna, kagylószerű dudorokként jelennek meg a növény szárán és levelein. Több mint 25 fajuk ismert, amelyek páncélos (kemény) és páncél nélküli (lágy) pajzstetvekre oszthatók. A növényi szöveteket megszúrva nedvet szívnak, ami gyengíti a növényt, és kezelés nélkül sárguláshoz, visszamaradott növekedéshez, sőt pusztuláshoz is vezethet. Ezenkívül mézharmatot választanak ki, amely hangyákat vonz és korompenész kialakulását segíti elő.

A levéltetvek kis, puha testű, körte alakú rovarok (1,5–3 mm hosszúak), amelyek a növények tápanyagban gazdag nedvét szívják. Gyorsan szaporodnak, és rövid időn belül meggyengíthetik a növényeket, torzult növekedést okozva, valamint növényi vírusokat terjesztve. A levéltetvek különböző színűek lehetnek: zöld, fekete, piros, sárga, barna és szürke. Mézharmatot választanak ki, amely egy ragacsos anyag, amely hangyákat vonz és korompenész kialakulását segíti elő.

A hernyók a lepkék és pillangók lárvaállapotai, amelyek mohón táplálkoznak a növények lombozatán, szárán, virágain és gyümölcsein. Gyakori fajok közé tartoznak a káposzta-araszoló, a paradicsom-szarvasbogárhernyó, a hadsereg-lepke hernyója és a földihernyók. Ezek a kártevők rövid idő alatt nagy mennyiségű növényi szövetet fogyasztanak el, és súlyos károkat okozhatnak. Méretük a kis (kb. 0,6 cm) és a nagy (kb. 12,5 cm) között változik, színük a zöldtől a barnáig terjedhet, és gyakran csíkos vagy foltos mintázatot mutatnak. A hernyók rendkívül mozgékonyak, és gyorsan terjedhetnek a kertben, így az egyik legpusztítóbb általános kártevővé válnak.

A szövődarazsak (Pamphiliidae) egy hártyásszárnyú rovarcsalád, melynek lárvái hernyókra hasonlítanak. Főként tűlevelűeken táplálkoznak, fiatal tűleveleket és leveleket fogyasztva. Gyakran selyemmel összeragasztják a tűleveleket csomókba vagy laza „szövedékekbe”, és ott csoportosan táplálkoznak. A tünetek közé tartoznak az összeragasztott tűlevelek, a rágott szélek vagy teljesen „lecsupaszított” hajtásrészek, apró ürülékgranulátumok a növény alatt, valamint a fiatal hajtások elszáradása. Lengyelországban leggyakrabban a fenyőket, lucfenyőket és vörösfenyőket károsítják, ritkábban a jegenyefenyőket. Néhány faj károsíthatja a rózsafélék családjába tartozó lombhullató fákat is. Az erős rágás gyengíti a növényeket, és növeli azok érzékenységét a szárazságra és a fagyra.