2320 Könnyű növények | 2026 útmutató - 13. oldal
2320 könnyű növények felfedezése a kertedbe. Teljes gondozási útmutató.
2320 Könnyű növények
433–468 megjelenítve a 2320-ból
Tarackoló kékgyökér
Ceratostigma plumbaginoides
A Ceratostigma plumbaginoides, közismert nevén tarackoló kékgyökér vagy kínai kékgyökér, egy Kínából származó, talajtakaró évelő növény. Kúszó rizómái segítségével 20-25 cm magas, sűrű telepeket alkot, és nyár végétől az első fagyokig bőségesen hozza intenzív enciánkék virágait. Fényes zöld lombozata ősszel látványos bronzvörös árnyalatokat ölt, így kétszeres díszítőértéket kínál. Különösen ellenálló növény, megtelepedése után jól tűri a szárazságot és a hideg teleket is (egészen az USDA 5a zónáig).
Kanadai júdásfa
Cercis canadensis
A Cercis canadensis, közismert nevén kanadai júdásfa, egy Észak-Amerika keleti részén őshonos, kis vagy közepes termetű lombhullató fa. Látványos, kora tavaszi virágzásáról híres: rózsaszínes, pillangós virágai sűrű csomókban jelennek meg a csupasz ágakon, sőt még a törzsön is, mielőtt a szív alakú levelek kihajtanának. 6–9 méter magasra és szélesre nő, kiválóan érzi magát aljnövényzeti faként, és az elsők között hirdeti a tavasz érkezését.
Júdásfa
Cercis siliquastrum
A júdásfa (Cercis siliquastrum) egy lombhullató díszfa, amely a mediterrán medencéből és a Közel-Keletről származik. Látványos tavaszi virágzásáról híres, rózsaszín-lila virágfürtöket hoz közvetlenül az ágain és a törzsén (kauliflória) még a szív alakú levelek megjelenése előtt. 6-8 méter magasra nő, hasonló szélességűre, és nyáron dekoratív lila hüvelyeket, ősszel pedig arany színű lombozatot is kínál.
Cereus / Sövénykaktusz (nemzetség)
Cereus
A Cereus egy oszlopos kaktuszokból álló nemzetség, amely Dél-Amerikában őshonos, és olyan fajokat foglal magában, mint a C. hildmannianus, a C. repandus és a C. peruvianus. Ezek a robusztus, gyorsan növekvő kaktuszok látványos, fehér, éjszaka nyíló virágokat hoznak, és széles körben termesztik őket dísznövényként kertekben és napos belső terekben.
Parti oszlopkaktusz
Cereus fernambucensis
A parti oszlopkaktusz egy bokrosodó, gazdagon elágazó oszlopkaktusz, amely Brazília keleti partvidékén őshonos. Természetes élőhelyén homokdűnéken, restinga bozótosokban és sziklás part menti kiszögelléseken nő, akár 5 méter széles, sűrű csoportokat alkotva. Bordázott, tüskés szárain nagy, éjszaka nyíló fehér virágokat hoz, melyeket fanyar, fehér húsú, ehető gyümölcsök követnek. Szívós, szárazságtűrő és sótűrő faj, amely kiválóan alkalmazkodott a forró, napos tengerparti körülményekhez.
Spirálkaktusz
Cereus forbesii 'Spiralis'
A Cereus forbesii 'Spiralis' egy oszlopos növekedésű kaktusz, amelynek kékeszöld, viaszos bevonatú hajtásai vannak. Bordái spirálisan csavarodnak a szár körül, különleges és dekoratív hatást keltve. Dél-Amerika természetes élőhelyein akár több méter magasra is megnőhet, de szobai körülmények között sokkal lassabban fejlődik és kompaktabb marad. Nyáron, éjszaka az érett példányok nagy, tölcsér alakú, fehér virágokat hozhatnak. Könnyen gondozható növény, jól tűri a szárazságot és az elhanyagolást, így ideális választás kezdő pozsgáskedvelőknek.
Szörny kaktusz
Cereus hildmannianus
A Cereus hildmannianus f. monstrosus, közismert nevén szörny kaktusz, a Dél-Amerikából származó oszlopos kaktusz egy lenyűgöző és szoborszerű változata. Legszembetűnőbb tulajdonsága a szabálytalan és csavart növekedés, amely a növekedési pontok mutációiból ered, és egyedi, „szörnyszerű" formákat hoz létre. Kékes-zöld színű, és bár cserépben ritkán, de nagy, éjjeli fehér virágokat hozhat, melyeket vöröses, édes termések követnek.
Mandacaru kaktusz
Cereus jamacaru
A Cereus jamacaru, közismert nevén Mandacaru, egy ikonikus oszlopkaktusz, amely Brazília félszáraz területein őshonos. Lenyűgöző termete, tüskés ágai és csodálatos fehér virágai jellemzik, amelyek csak éjjel nyílnak, és hajnalra elhervadnak. A Caatinga életerejének és szívósságának jelképe, képes nagy mennyiségű vizet tárolni szukkulens szárában.
Perui oszlopkaktusz
Cereus peruvianus
A perui oszlopkaktusz (Cereus peruvianus) egy Dél-Amerikából származó, gyors növekedésű oszlopkaktusz, amely közeli rokonságban áll más Cereus fajokkal. Kedvelik egyenes tartása és nagy, illatos, éjszaka nyíló virágai miatt. Akár több méter magasra is megnőhet, kékeszöld, bordázott szárral és erős tüskékkel rendelkezik. Krémfehér virágai kizárólag éjszaka nyílnak ki, és hajnalra elhervadnak. Rendkívül szárazságtűrő, meleg éghajlaton gyakran dísznövényként vagy élő kerítésként termesztik.
Perui almakaktusz
Cereus repandus
A Cereus repandus, közismert nevén a perui almakaktusz, egy magas, oszlopos kaktusz, amely Dél-Amerikából, különösen Venezuelából és Kolumbiából származik. Szürkészöld vagy kékeszöld, hengeres szárai a vadonban akár 10 méteres magasságot is elérhetnek, 8–13 bordával és erőteljes tüskékkel díszítve. Késő tavasztól ősszel illatos, fehér virágai egyetlen éjszakán nyílnak ki, majd ehető, vörös termések fejlődnek belőlük. Ez a gyorsan növő faj szerte a világon elismert építészeti szépségéről és rendkívüli szárazságtűréséről.
nagy viaszvirág
Cerinthe major
A Cerinthe major, közismert nevén nagy viaszvirág, egy gyors növekedésű mediterrán egynyári növény az érdeslevelűek családjából. Kedveltségét viaszos, kékesszöld lombozatának és bókoló, cső alakú virágfürtjeinek köszönheti, melyeket szív alakú fellevelek ölelnek körül. Dél-Európában, Nyugat-Ázsiában és Észak-Afrikában őshonos; meleg szegélyágyásokban és dézsákban is könnyen elszórja magvait, tavasztól őszig virágzik. Nektárban gazdag virágai mágnesként vonzzák a méheket és más beporzókat. Nemzetségneve a görög „viaszvirág” szóból ered, utalva arra a régi hiedelemre, miszerint a méhek a virágairól gyűjtik a viaszt.
Szívfüzér
Ceropegia
A Ceropegia egy kúszó és csüngő pozsgás növényekből álló nemzetség, amely az Apocynaceae családba tartozik, és főként Dél-Afrikában, Szváziföldön és Zimbabwében őshonos. A legnépszerűbb faj a Ceropegia woodii, más néven Szívfüzér, amely szív alakú, sötétzöld, ezüstös erezetű és lilás alsó felületű leveleiről híres, melyek hosszú, csüngő szárakon fejlődnek. Nyáron és ősszel halványrózsaszíntől mélyliláig terjedő színű, lámpás alakú, csöves virágokat hoz. A szárak mentén léggyökérgumókat képez, amelyeket szaporításra használnak.
Tűlevelű lánc
Ceropegia linearis
A Ceropegia linearis egy Dél-Afrikából származó, csüngő szukkulens kúszónövény a meténgfélék (Apocynaceae) családjából. Hosszú, vékony, lecsüngő szárakat növeszt keskeny levelekkel és apró, cső alakú, lámpás formájú virágokkal. Alfaja, a woodii, a népszerű ámpolna gyertyavirág.
Szívek lánca
Ceropegia woodii
A Ceropegia woodii, közismert nevén Szívek lánca, egy bájos, csüngő szárú pozsgás növény, amely Dél-Afrikából származik. Ez az elegáns növény jellegzetes, szív alakú leveleket visel, amelyek zöld és ezüst árnyalatú, gyönyörű márványos mintázatot mutatnak, és vékony, leomló indákon nőnek, amelyek akár 4 méter hosszúra is megnőhetnek. Nyáron és ősszel apró, cső alakú rózsaszín-lila virágokat fejleszt, szárán pedig kis léggyökerű gumókat képez.
Tarka szívvirág
Ceropegia woodii 'Variegata'
A Ceropegia woodii 'Variegata' egy Dél-Afrikából és Zimbabwéből származó, az Apocynaceae családba tartozó, kúszó pozsgás növény. Kicsi, szív alakú levelei feltűnő tarka mintázatot mutatnak zöld, ezüstszürke, krémszínű és rózsaszín árnyalatokkal, lila fonákkal. Vékony, drótszerű, vöröses szárai több méterre is megnőhetnek, így kedvelt választás függőkosarakba és polcokra.
Éjjel virágzó jázmin
Cestrum nocturnum
A Cestrum nocturnum, közismert nevén éjjel virágzó jázmin, egy gyorsan növekvő fás cserje, amely apró, zöldes virágairól híresült el. A virágok alkonyatkor nyílnak ki, és erős, édes illatot árasztanak, amely nagy távolságból is érezhető.
Japánbirs
Chaenomeles japonica
A japánbirs (Chaenomeles japonica) a rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó, Japánban és Dél-Koreában őshonos tövises, lombhullató cserje. Dísznövényként különösen kedvelt látványos, kora tavaszi virágai miatt, amelyek piros, narancssárga, rózsaszín vagy fehér árnyalatokban pompáznak a csupasz ágakon még a levelek megjelenése előtt. Kicsi, sárgászöld termései aromásak és ehetőek, gyakran használják zselék, lekvárok és likőrök készítéséhez. Kiválóan bírja a hideget (USDA 5a–9b zóna), széles körben alkalmazzák szegélynövényként, sövényként, talajerózió ellen és bonsaiként is.
Bakopa
Chaenostoma cordatum
A Chaenostoma cordatum, közismert nevén bakopa, egy Dél-Afrikából származó, gyors növekedésű, örökzöld kúszó évelő növény a görvélyfűfélék (Scrophulariaceae) családjából. Sűrű szőnyeget alkot apró, szív alakú zöld leveleivel, és bőségesen hozza ötszirmú virágait fehér, rózsaszín, kék vagy lila árnyalatokban. Bokros és természetes csüngő növekedése miatt népszerű választás erkélyládákba, függőkosarakba és talajtakaróként kerti ágyásokba.
Mogyorókaktusz
Chamaecereus silvestrii
A Chamaecereus silvestrii, közismert nevén mogyorókaktusz, Argentínából származó pozsgás növény. Jellegzetessége a hengeresen elágazó, fekvő növekedésű szár, amely mogyorószemekre emlékeztet. Tavaszi virágzásáról különösen híres: látványos, élénk narancsvörös virágokat hoz, amelyek gyönyörű kontrasztot alkotnak a szár világoszöld színével.
Hinoki ciprus
Chamaecyparis obtusa
A Chamaecyparis obtusa, közismert nevén hinoki ciprus, Japán középső és déli részén őshonos örökzöld tűlevelű fa. Elegáns, sötétzöld, pikkelyszerű lombozata és lassú, piramis alakú növekedési formája jellemzi. Széles körben alkalmazzák japán zen kertekben, bonsaiként és díszkerttervezésben; vadon nőve meghaladhatja a 20 méteres magasságot, kultúrában azonban kompakt marad.
Aranyfonál ciprus
Chamaecyparis pisifera filifera aurea
Az aranyfonál ciprus (Chamaecyparis pisifera filifera aurea) egy lassan növő, félörök tűlevelű fenyő, amely Japánból származik. Különleges értékét a gyönyörűen csüngő, fonálszerű, aranyszínű lombozata adja, amely bármely kert figyelemfelkeltő díszévé teszi. Ideális körülmények között akár 6 méter magasságot is elérhet, de lakókertes környezetben 20 év alatt általában csak 180–210 cm-re nő. Széles körben alkalmazzák japán stílusú kertekben, sziklakertekben és évelő tájképi díszcserjéként.
Szalonpálma
Chamaedorea
A Chamaedorea körülbelül 110 pálmafajt magában foglaló nemzetség, amelynek tagjai Közép-Amerika és Mexikó trópusi esőerdeinek árnyasabb szintjein honosak. A leghíresebb képviselő, a Chamaedorea elegans (szalonpálma), a világ egyik legnépszerűbb szobanövénye, amelyet elegáns, ívesen hajló lombjáért és kivételes gyengédfény-tűrő képességéért kedvelnek.
Szalonpálma
Chamaedorea elegans
A Chamaedorea elegans egy kis termetű pálma, amely Mexikó és Guatemala trópusi esőerdeiben honos. A legelterjedtebb szobanövények egyike elegáns, élénkzöld lombozata, gyengéd fényviszonyokban való kiváló tűrőképessége és egyszerű gondozási igényei miatt. A NASA Tiszta Levegő Tanulmányában is szerepelt, mivel képes megtisztítani a levegőt olyan mérgező anyagoktól, mint a formaldehid és a benzol. Háziállatok és gyermekek számára teljesen biztonságos.
Bambuszpálma
Chamaedorea seifrizii
A Chamaedorea seifrizii egy trópusi pálma, amely Mexikóból és Közép-Amerikából származik, és sűrű, vékony, bambuszszerű szárcsoportokat alkot. Beltéri növényként rendkívül kedvelt elegáns megjelenése, gyenge fénytűrő képessége és levegőtisztító tulajdonságai miatt. Akár 3 méter magasra is megnőhet, sötétzöld, szárnyasan összetett leveleivel.
Erdei deréce
Chamaenerion angustifolium
Az erdei deréce (Chamaenerion angustifolium) a ligetszépefélék családjába tartozó évelő lágyszárú növény. Szára általában 60-120 cm magasra nő, de ritka esetekben elérheti a 150-200 cm-t is. Szára többnyire nem ágazik el és kopasz, levelei szórt állásúak. Virágai a lilásrózsaszíntől a sötétrózsaszínig terjednek, sugaras szimmetriájúak, négy sziromlevéllel rendelkeznek, és hosszú fürtökben nyílnak június elejétől szeptemberig. Négyrekeszű toktermése felnyílik, és a magvak fehér repítőszőrök segítségével, a szél útján terjednek. Rizómája kúszó és vastag, bőségesen képez új sarjakat. Pionír faj, amely gyorsan benépesíti az erdőtüzek helyszíneit, irtásokat és egyéb bolygatott területeket; Magyarországon is gyakori.
Erezetű Kamaeranthemum
Chamaeranthemum venosum
A Chamaeranthemum venosum, közismert nevén erezetű kamaeranthemum vagy ezüsteres növény, Brazília trópusi erdeiben honos, alacsonyan növő évelő lágyszárú. Ovális, sötétzöld leveleit ezüstös erezet díszíti, amely látványos ornamentális megjelenést kölcsönöz a növénynek. Kompakt, kúszó termetű, magassága ritkán haladja meg a 20 cm-t, így talajtakarónak és szobanövénynek egyaránt kiváló.
Európai legyezőpálma
Chamaerops humilis
A Chamaerops humilis, közismert nevén európai legyezőpálma vagy mediterrán legyezőpálma, az egyetlen pálmafaj, amely természetesen honos az európai szárazföldön. A nyugati mediterrán medencében őshonos – Spanyolország, Portugália és Észak-Afrika területén –, ez a lassan növő, csomós bokros pálma kivételes hidegtűréséről ismert: elviseli a -12°C-ig terjedő fagyot, a tartós szárazságot és a tápanyagszegény talajokat. Feltűnő ezüstöszöld, legyező alakú lombozata és többszárú növekedési formája keresett díszpéldánnyá teszi a mediterrán kertekben, valamint elegáns szobanövénnyé a világos terekben.
Bókoló pápafű
Chaptalia nutans
A bókoló pápafű (Chaptalia nutans) egy Brazíliában őshonos, az őszirózsafélék (Asteraceae) családjába tartozó évelő lágyszárú növény. Szára nem látható (tőlevélrózsás), levelei tőlevélrózsában helyezkednek el, épek vagy enyhén fogazottak, felül sötétzöldek, alul pedig a sűrű szőrréteg miatt fehéres és bársonyos tapintásúak. Virágszárai a levélrózsa közepéből emelkednek ki, halványrózsaszín, bókoló virágzatokat tartva (innen ered a tudományos „nutans” elnevezés is, ami „lecsüngőt” jelent). Trópusi és szubtrópusi éghajlaton legelőkön, gyepeken és parlagon hagyott területeken igen gyakori; Brazíliában főként októbertől januárig virágzik, és hagyományosan gyógynövényként használják kertekben.
Véreslapu
Chelidonium majus
A véreslapu (Chelidonium majus) egy évelő növény a mákfélék (Papaveraceae) családjából, mely Európából és Nyugat-Ázsiából származik, ma már Észak-Amerikában is elterjedt, ahol invazív fajként viselkedik. Körülbelül 30–120 cm magasra nő, szürkészöld, szárnyasan osztott levelei vannak, és májustól szeptemberig apró, négyszirmú sárga virágokkal virágzik. Sérülés esetén a növény minden részéből jellegzetes narancssárga-sárga mérgező nedv folyik, amely izokinolin alkaloidokat (például kelidonint, szanguinarint, berberint, koptizint) tartalmaz. Romokon, kerítések mellett, erdők aljnövényzetében és árnyékos helyeken, emberi települések közelében nő. A latin és a szlovák név is a fecskékre (görögül: chelidón) utal – a hagyomány szerint a növény az érkezésüktől az elrepülésükig virágzik.
Libatop
Chenopodium
A Chenopodium egy nagy éves lágyszárú növénynemzetség az Amaranthaceae családban, amely a mérsékelt és trópusi éghajlatú területeken világszerte megtalálható. Magában foglalja az olyan közismert fajokat, mint a quinoa (C. quinoa), a fehér libatop (C. album) és az epazote (C. ambrosioides), amelyeket gasztronómiai és gyógyászati tulajdonságaik miatt értékelnek.
Fehér libatop
Chenopodium album
A fehér libatop (Chenopodium album) egy gyorsan növő, egynyári gyógynövény, amely szerte a világon megtalálható bolygatott talajokon, kertágyásokban és mezőgazdasági területeken. Bár sokszor invazív gyomnak tekintik, egyben rendkívül tápláló, ehető és gyógyászati célokra használt növény, amelyet évezredek óta alkalmaznak különböző kultúrákban.
Fügefalevelű libatop
Chenopodium ficifolium
A Chenopodium ficifolium, közismert nevén fügefalevelű libatop, az amarántfélék (Amaranthaceae) családjába tartozó egyéves lágyszárú növény. Ázsiából származik (az iráni-turáni régiótól Koreáig és Észak-Indokínáig), Európában és Észak-Amerikában pedig gyomnövényként honosodott meg. Nitrogénben gazdag talajokon és bolygatott területeken, például folyópartokon és mezőgazdasági táblákon nő, magassága elérheti a 80 cm-t, szára felálló és elágazó. Levelei a füge leveleire emlékeztetnek, innen ered a magyar neve is.
Póknövény (nemzetség)
Chlorophytum
A Chlorophytum az Asparagaceae családba tartozó évelő lágyszárú növények nemzetsége, amelyet széleskörűen termesztenek szobanövényként, könnyen kezelhetősége és levegőtisztító tulajdonságai miatt.
Fokföldi zöldike
Chlorophytum capense
A Chlorophytum capense egy örökzöld évelő növény, amely a Dél-afrikai Köztársaság Kelet-Fokföld tartományából származik, ahol száraz, árnyékos folyóparti területeken honos. Sűrű, ívesen hajló, keskeny, fűszerű levelekből álló rozettát alkot. Gyakran összetévesztik a népszerűbb csüngő csokrosindával (Chlorophytum comosum), de rokonával ellentétben a C. capense ritkán növeszt indákat és sarjakat – ehelyett lassan terjed a föld alatti rizómái segítségével, rendezett csomókat alkotva. Nyáron hosszú virágszárakat növeszt, amelyeken apró, fehér, csillag alakú virágok nyílnak.
Pókvirág
Chlorophytum comosum
A pókvirág az egyik legnépszerűbb és legkönnyebben nevelhető szobanövény. Dél-Afrikából származik, hosszú, ívelt, zöld és fehér csíkos levelekkel rendelkezik. Arról ismert, hogy hosszú szárán „pókcsecsemőket” (kisgyökereket) fejleszt, ezért kiváló csüngő kosarakba, és a NASA tanulmányai szerint bizonyítottan tisztítja a levegőt.
Csokrosinda
Chlorophytum comosum 'Variegatum'
A Chlorophytum comosum egyik kultivárja, amely íves, szalagszerű leveleiről ismert; a levelek közepe zöld, szélei pedig krémfehérek – ez a 'Vittatum' fajta fordított mintázata, amelynél a fehér sáv középen fut. Az egyik legnépszerűbb és legellenállóbb szobanövény, amely íves szárakon apró fehér virágokat, majd könnyen szaporítható, csüngő sarjnövényeket („pókokat”) növeszt.
Mik azok a Könnyű növények?
A Könnyű növények ideális kezdőknek vagy olyan embereknek, akiknek kevés idejük van a gondozásra. Ezek a fajok tolerálják az öntözési hibákat, a fényváltozásokat, és nem igényelnek állandó figyelmet. Tökéletes azoknak, akik most kezdenek növényekkel foglalkozni.
Tippek a Könnyű növények termesztéséhez
A könnyű növények sikeréhez emlékezzen: kevesebb több. Kerülje a túlöntözést, válasszon megfelelő megvilágítású helyet, és hagyja kiszáradni a talajt öntözések között. A legtöbb ilyen növény előnyben részesíti az időnkénti 'elfelejtettséget'.