987 Könnyű növények | 2026 útmutató - 23. oldal
987 könnyű növények felfedezése a kertedbe. Teljes gondozási útmutató.
987 Könnyű növények
793–828 megjelenítve a 987-ból
Fagyöngy Kaktusz
Rhipsalis teres
A Rhipsalis teres, közismert nevén Fagyöngy Kaktusz, egy trópusi epifita kaktuszfaj, amely Brazília délkeleti és déli részéről származik. Karcsú, hengeres, csüngő hajtásai gyönyörűen omlanak le a függőkosarakból, ezért népszerű szobanövény. A sivatagi kaktuszoktól eltérően párás, árnyasabb körülmények között érzi jól magát, amelyek utánozzák természetes esőerdei élőhelyét, ahol faágakra kapaszkodva nő.
Rózsakaktusz
Rhodocactus grandifolius
A Rhodocactus grandifolius, korábban Pereskia grandifolia néven ismert, egy lenyűgöző, ősi kaktuszfaj, amely igazi, tartós levelekkel rendelkezik – szemben a legtöbb kaktusszal. Brazíliában őshonos, cserjeként vagy kis faként növekszik; fás szárán hosszú tüskék találhatók, virágai pedig lenyűgöző, rózsaszerű képződmények, általában intenzív rózsaszín vagy bíborvörös árnyalatban.
Szömörce
Rhus
A szömörce (Rhus) az Anacardiaceae családba tartozó, körülbelül 35 cserje- és kis termetű fafajt magában foglaló nemzetség, amely a Északi-félgömb mérsékelt és szubtrópusi területein él. Leginkább látványos őszi lombozatáról ismert: a levelek zöldből ragyogó narancssárga, vörös és skarlátpiros árnyalatokba váltanak – ezek a fás szárú növények közül az egyik legszínesebb őszi látványt nyújtják. Egyes fajok, mint a Rhus typhina (szarvasagancs-szömörce), nagy, többszárú cserjékként vagy kis fákként nőnek, mások, mint az R. aromatica, talajtakaróként szolgálnak. Megjegyzés: az R. radicans (mérgező borostyán) a Toxicodendron nemzetségbe lett átsorolva.
Ricinusnövény
Ricinus communis
A ricinusnövény (Ricinus communis) az Euphorbiaceae családba tartozó, gyorsan növő trópusi cserje, amely Kelet-Afrika északi részéről származik. Óriási, tenyérszerűen osztott levelei akár 60 cm átmérőt is elérhetnek, és mélyzöld vagy bronzvörös változatokban egyaránt megtalálhatók. FIGYELMEZTETÉS: minden része mérgező, magjai ricinust tartalmaznak, amely az ismert természetes méreganyagok egyike a leghalálosabbak közül. Széles körben termesztik látványos dísznövényként, valamint ricinus olaj előállítása céljából, amelyet orvosi és ipari területen egyaránt alkalmaznak.
Kaliforniai vadrózsа
Rosa californica
A Rosa californica, közismert nevén a kaliforniai vadrózsa, egy lombhullató cserje, amely az Egyesült Államok nyugati részén őshonos, természetes előfordulása Kaliforniában, Oregonban és Észak-Baja Californiában ismert. Akár 3 méter magasra is megnőhet, és késő tavasztól nyáron át egyszerű, rózsaszíntől bíborig terjedő virágokat hoz aranyszínű porzókkal. Élénkpiros csipkebogyói télen is a bokron maradnak, és nélkülözhetetlen táplálékot biztosítanak a madaraknak és a vadvilágnak. Megtelepedés után rendkívül szárazságtűrő és könnyen gondozható – igazi kaliforniai őshonosú növény.
Gyepűrózsa
Rosa canina
A Rosa canina, közismert nevén gyepűrózsa, egy lombhullató cserje, amely Európában, Északnyugat-Afrikában és Nyugat-Ázsiában őshonos. Jellemzői az ívesen hajló, tüskés ágak, a késő tavasszal nyíló halvány rózsaszín vagy fehér virágok, valamint a télen is megmaradó, élénkpiros, tojásdad alakú csipkebogyók. A csipkebogyó ehető és kiemelkedően magas C-vitamin-tartalommal rendelkezik, így ez a vadrózsa egyszerre díszértékű és gyógyászatilag is értékes növény.
Sövényrózsa
Rosa corymbifera
A Rosa corymbifera, közismert nevén sövényrózsa vagy parlagi rózsa, a rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó erőteljes növekedésű, lombhullató cserje, amely Európában, Észak-Afrikában, a Kaukázusban, a Közel-Keleten és Közép-Ázsiában őshonos. Nagyon közel áll a gyepűrózsához (Rosa canina), de főként a levelek fonákján található sűrűbb szőrzet alapján különíthető el tőle. Hosszú, íves, visszahajló tüskékkel borított ágai elérhetik a 3 méteres magasságot, áthatolhatatlan természetes sövényt alkotva. Májustól júliusig lapos sátorvirágzatban hozza 3-15 virágát, melyek szirmai a fehértől a halványrózsaszínig terjednek, és enyhe illatúak. Ősszel az intenzív vörös színű, ovális csipkebogyók értékes díszei a kertnek és gazdag C-vitamin-források. A 'Laxa' fajta Európa-szerte a leggyakrabban használt alany a kerti rózsák oltásához.
Havasi rózsa
Rosa pendulina
A havasi rózsa (Rosa pendulina) egy szinte tüskementes vadcserjefaj, amely Közép- és Dél-Európa hegységeiben honos – a Pireneusokban, az Alpokban, a Kárpátokban és az Appennínekben. Mélyrózsa-színű, fuksziarózsa árnyalatú virágokat hoz feltűnő sárga porzókkal, amelyeket jellegzetes, lelógó, megnyúlt, piros csipkebogyók követnek. Rendkívül fagytűrő: -30°C-ig is elviseli a hideget, és jól érzi magát sziklás hegyvidéki tájakon.
Kék pillangócserje
Rotheca myricoides
A Rotheca myricoides, közismert nevén kék pillangócserje, Kelet-Afrikából származó örökzöld cserje. Lenyűgöző, halvány ibolyakék, pillangó alakú virágokat hoz, amelyeket egy jellegzetesen sötétebb kék alsó sziromlevél és hosszú, ívelt porzók tesznek különlegessé, így a trópusi és szubtrópusi kertek igazi ékességévé válik. Korábban Clerodendrum ugandense néven volt ismert, és az ajakosok (Lamiaceae) családjába tartozik.
Kubai királypálma
Roystonea regia
A fenséges kubai királypálma, a Roystonea regia, egy nagy termetű pálmafa, amely Amerika trópusi vidékein őshonos. Jellegzetessége az egyetlen, sima, világosszürke törzse, amely az alap felé kissé kiszélesedik, és sűrű lombkoronában végződik, amelyet nagy, ívelt, páratollasan összetett levelek alkotnak. Széles körben alkalmazzák a kertészetben, hogy látványos vizuális hatást keltsen sugárutakon, parkokban és kertekben.
Piros málna
Rubus idaeus
A piros málna (Rubus idaeus) egy lombhullató, termést hozó cserje, amely Európában és Észak-Ázsiában őshonos, és a Rosaceae (rózsafélék) családjába tartozik. Ívelt, tüskés vesszőin nyáron ízletes, élénkpiros összesített bogyókat terem. Ehető gyümölcséért és sövényként való dísznövény-értékéért egyaránt széles körben termesztik; hűvös telű és enyhe nyarú mérsékelt égövű éghajlaton érzi jól magát.
Szilánlevelű szeder
Rubus ulmifolius
A Rubus ulmifolius, közismert nevén szilánlevelű szeder vagy ezüstlevelű szeder, egy erőteljes félörökzöld cserje, amely Európában és a mediterrán térségben őshonos. Sűrű, tüskés bozótosokat alkot, és ehető szederbogyókat terem, amelyeket széles körben használnak főzéshez és népi gyógyászatban. Eredeti elterjedési területén túl betelepítve invazívnak számít Ausztrália, Chile és Új-Zéland egyes részein.
Fekete szemű Zsuzsanna
Rudbeckia hirta
A Rudbeckia hirta, közismert nevén Fekete szemű Zsuzsanna, egy észak-amerikai vadvirág, amelyet sötétbarna középső része körül elhelyezkedő élénk sárga-narancs szirmaiért kedvelnek. Nyártól őszig bőségesen virágzik, lepkéket, méheket és énekesmadarakat vonzva.
Mexikói petúnia
Ruellia simplex
A Ruellia simplex, közismert nevén mexikói petúnia, egy erőteljes évelő lágyszárú növény, amely Mexikóból, a Karib-térségből és Dél-Amerikából származik. Jellemzői a hosszú, keskeny, sötétzöld levelek és a tölcsér alakú virágok, amelyek lila, rózsaszín vagy fehér árnyalatokban nyílnak. Gyorsan növő és kevés gondozást igénylő növény, amely kiválóan alkalmas kertekbe, szegélyágyásokba és ültetőedényekbe, különösen meleg éghajlaton, ahol az év nagy részében virágozhat. Bár díszcserjének számít, fontos megjegyezni, hogy egyes régiókban invazívvá válhat.
Juhsóska
Rumex acetosella
A juhsóska (Rumex acetosella) a Polygonaceae család kis évelő vadgyógynövénye, amely Európa és Ázsia mérsékelt övi területein honos, és Észak-Amerikában széles körben meghonosodott. Nyíl alakú levelei jellegzetesen savanykás, fanyar ízűek, amit az oxálsav-tartalmuk okoz. Erős, ellenálló növény, amely szegény, savanyú talajokon is megél; ehető gyógynövényként és népi gyógyászatban egyaránt értékelik, bár kúszó rizómáin keresztül invazívvá válhat.
Bőrlevelű páfrány
Rumohra adiantiformis
A Rumohra adiantiformis, közismert nevén bőrlevelű páfrány, egy erőteljes, évelő faj, amelyet háromszögű, bőrszerű, mélyzöld lombozata miatt kedvelnek. Rendkívül népszerű a virágkötészeti iparban, mivel leveleinek vágás utáni tartóssága kivételes – az elkészített kompozíciókban akár több hétig frissek maradnak. A természetben egyaránt nő epifit növényként és erdei talajon.
Mészároségerfa (nemzetség)
Ruscus
A Ruscus az Asparagaceae családba tartozó alacsony növésű, örökzöld cserjék nemzetsége, amely Európában, a Mediterráneumban és Nyugat-Ázsiában honos. Meghatározó jellemzőjük a kladódium — lapított szár, amely levélre emlékeztet, és amelyen mind a virágok, mind a termések megjelennek. Az ősszel és télen megjelenő élénkpiros bogyók miatt kedvelt dísznövényként és vágott lombként tartják számon. Legismertebb fajaik közé tartozik az R. aculeatus (közönséges mészároségerfa) és az R. hypoglossum.
Petárdanövény
Russelia equisetiformis
A Russelia egy évelő cserje, amelyet karcsú, zöld, kaskádszerűen lelógó hajtásai tesznek különlegessé – ezek lófarokra vagy tűzijátékra emlékeztetnek. Csöves virágai jellemzően élénk vörös színűek, bőségesen nyílnak, és rendkívül vonzóak a kolibrik és a pillangók számára. Rendkívül sokoldalú növény: kiválóan alkalmazható csüngő kosarakban, támfalak mentén vagy lejtők talajtakarójaként.
Ruta
Ruta graveolens
A ruta (Ruta graveolens) egy évelő cserje, amely erős illatáról és gyógyászati tulajdonságairól ismert. Finoman osztott, szürkészöld levelei és apró, krémszínű vagy sárgás virágai nyáron jelennek meg. Igénytelen növény, azonban mérgező tulajdonságai miatt fokozott figyelmet igényel.
Egynyári gyöngyperje
Sagina apetala
A Sagina apetala egy kis termetű, egynyári vagy kétnyári lágyszárú növény, amely alacsony, sűrű párnákat alkot. Gyakran megtalálható városi környezetben, járdák repedéseiben, falak tövében és tömörített homokos talajokon. Levelei keskenyek, lineárisak, virágai apróak, általában zöldes színűek és látható szirmok nélküliek – ez utóbbiból ered az 'apetala' faji neve. Rendkívül ellenálló és pionír növényfaj.
kecskefűz
Salix caprea
A Salix caprea, közismert nevén kecskefűz vagy barkafűz, egy erőteljes lombhullató fa vagy nagy cserje, amely Európában és Nyugat-Ázsiában őshonos. Leginkább puha, selymes, ezüstszürke barkáiról ismert, amelyek kora tavasszal jelennek meg, majd sárgán megsárguló virágporral telnek meg, és létfontosságú korai nektárforrást biztosítanak a méhek és más beporzók számára. Levelei a legtöbb más fűzfajénál szélesebbek, fonáklap nemezszerűen szőrös.
Zsálya
Salvia
A Salvia a mentafélék (Lamiaceae) családjának egyik legnagyobb nemzetsége, amely több mint 900 fajt foglal magában; ezek a Mediterráneumtól Amerikán át Ázsiáig számos régióban őshonos növények. A nemzetség felöleli a fűszernövényeket, például az S. officinalis-t, a látványos dísznövényeket, mint az S. splendens (bíbor zsálya), valamint az ellenálló évelőket, mint az S. nemorosa (ligeti zsálya). Valamennyi faj illatos, jellemzően puha vagy bársonyos levelekkel és csöves virágokkal rendelkezik, amelyek különösen vonzzák a beporzókat.
Kis zsálya
Salvia microphylla
A Salvia microphylla, közismert nevén Kis zsálya vagy Aprólevélű zsálya, egy kompakt, évelő cserje, amely Mexikóban és az Egyesült Államok délnyugati részén honos. Bőségesen hoz csöves virágokat piros, rózsaszín, lila és fehér árnyalatokban, így igazi mágnesként vonzza a kolibriket, méheket és pillangókat. Télálló, aszálytűrő és könnyen nevelhető növény, amely napos kertekben minimális gondozással is pompásan fejlődik.
Kerti zsálya
Salvia officinalis
A Salvia officinalis, közismert nevén kerti zsálya vagy közönséges zsálya, a Földközi-tenger vidékéről származó évelő, aromás gyógynövény. Jellegzetes puha, szürkészöld, bársonyos levelei és élénk lilás-kék virágfüzérei nyáron nyílnak. Több mint 2000 éve alapvető növénye a konyháknak és a gyógyszertáraknak egyaránt; az ajakosok (Lamiaceae, mentafélék) családjába tartozik.
Rozmaring
Salvia rosmarinus
A Salvia rosmarinus, közismert nevén rozmaring, egy fás szárú, évelő gyógynövény, amelyet illatos, örökzöld, tűlevelű lombjáról, valamint fehér, rózsaszín, lila vagy kék virágairól lehet felismerni. A Mediterráneum őshonos növénye, a zsálya családjába (Lamiaceae) tartozik. Aromatikus lombozatáért és sokoldalú felhasználhatóságáért rendkívül nagyra értékelik.
Skarlát zsálya
Salvia splendens
A Salvia splendens, közismert nevén skarlát zsálya, Brazíliából származó, virágos dísznövény. Élénk, csöves virágzatáról ismert, amely a klasszikus skarlátpirostól a rózsaszínig, lilán, levendulán át a fehérig számos árnyalatban pompázik. Gyorsan növő és bőven virágzó faj, amely késő tavasztól az első fagyokig díszít, így a világ kertjeiben kedvelt alapnövénnyé vált.
Lebegő páfrány
Salvinia sp
A Salvinia sp. egy szabadon lebegő vízi páfrány, amely a trópusi Amerikákból származik. Jellemzője a vízfelszínen megjelenő apró, bársonyos levélpárok, valamint az elmerült, levélszerű képletek, amelyek közvetlenül a vízből veszik fel a tápanyagokat. Az egyik legkönnyebben nevelhető vízi növény, amely ideális körülmények között rendkívüli sebességgel szaporodik.
Afrikai Lándzsa
Sansevieria cylindrica
A Sansevieria cylindrica, tudományosan ma már Dracaena angolensis néven ismert, egy szukkulens növény, amely Angola területéről, Dél-Afrikából származik. Jellegzetes hengeres, húsos, zöld levelei fehér erekkel díszítettek, és tőrózsából legyező alakban nőnek ki. Minden egyes levél akár 1 méter hosszúra és 3 cm átmérőjűre is megnőhet. Levegőtisztító képességéről ismert, a NASA az egyik leghatékonyabb e célra alkalmas növényként tartja számon.
Kígyónövény
Sansevieria trifasciata
A kígyónövény egy feltűnő, dekoratív szobanövény, amely Nyugat-Afrikából származik. Magas, kardszerű leveleiről ismert, amelyeket jellegzetes szürkészöld vízszintes csíkok díszítenek. A beltéri növények közül az egyik legellenállóbb és legkevesebb gondozást igénylő faj. A NASA kutatásai kiváló levegőtisztítóként azonosították: képes eltávolítani a formaldehidet, a xilolt és más mérgező anyagokat. Azon kevés növények egyike, amelyek éjszaka alakítják át a CO₂-t oxigénné, ezért hálószobába is ideális.
Ceyloni íjhúr kender
Sansevieria zeylanica
A Sansevieria zeylanica, amelyet Dracaena zeylanica névvel is elfogadnak, egy lassan növő, örökzöld szukkulens, amely Srí Lanka szárazabb vidékein őshonos. Merev, kardszerű levelein sötét- és halványzöld szabálytalan sávok váltakoznak, tömött, felfelé törő rozettákat alkotva. Történelmileg erős levélrostjaiért becsülték, amelyből íjhúrokat, kötelet és szövetet készítettek; ma már népszerű, kevés gondozást igénylő szobanövény. Gyakran összetévesztik az S. trifasciata fajjal – a valódi faj rozettánként 10–16 levelet fejleszt, és nem rendelkezik látható levélnyéllel.
Levendula pamut
Santolina chamaecyparissus
A Santolina chamaecyparissus, közismert nevén levendula pamut, egy kompakt, örökzöld, illatos cserje, amely a Mediterrán-medencéből származik. Sűrű, gömbölyded párnákat alkot ezüstösszürke, finoman tagolt lombozatából, amely érintésre kellemes gyógynövényes illatot áraszt. Nyáron vidám, élénksárga, gombszerű virágfejeket hajt vékony, felálló szárakon. Szárazságtűrése, szarvasokkal szembeni ellenállása és a szegény, száraz talajokon való boldogulása miatt a mediterrán, sziklakerti és xeriszkáp kertek nélkülözhetetlen növénye.
kúszó kőtörőfű
Saxifraga stolonifera
A Saxifraga stolonifera, közismert nevén eper-begónia, egy bájos évelő növény, amely hosszú, vékony, piros indák segítségével terjed, hasonlóan az eperindákhoz. Kerek, szőrös, sötétzöld levelei feltűnő ezüst erekkel és bordó fonákkal díszítettek. Tavasszal légies bugákban apró, fehér virágokat hajt. Neve ellenére sem begóniához, sem gérániumhoz nem tartozik – valójában a kőtörőfű-félék (Saxifragaceae) családjának tagja.
Gyászvirág
Scabiosa atropurpurea
A Scabiosa atropurpurea, közismert nevén gyászvirág, egy bájos évelő lágyszárú növény, amely gömbölyű virágfejeket hoz, melyekből a kiemelkedő porzók párnatüskére emlékeztetnek. Virágai nektárban gazdagok, ezért a beporzókert kedvelt növénye, amely vonzza a lepkéket és a méheket. Hosszú, vékony szára ideálissá teszi vágott virágos csokrok összeállításához, tövén pedig jellegzetes karéjos levelek díszlenek.
Legyező Virág
Scaevola aemula
A Scaevola aemula, közismert nevén Legyező Virág vagy Tündér Legyező Virág, egy vidám ausztrál évelő növény, amelyet egyedi, legyező alakú virágai miatt kedvelnek. A virágok jellegzetes félkör-legyező formában rendeződnek el – ez a sajátos tulajdonság adta a növény köznevét. Tavasztól nyáron át bőségesen virágzik, rengeteg apró lila, kék vagy fehér virágot hozva, így kedvelt választás cserepekbe, csüngő kosarakba és kerti szegélyekbe egyaránt. Új-Dél-Wales és Victoria tengerparti területein őshonos; teli napsütést és jól átszellőzött talajt kedvel, és figyelemre méltóan ellenálló a szárazsággal, a hőséggel és a sós tengeri permet hatásával szemben.
Svéd berkenye
Scandosorbus intermedia
A Scandosorbus intermedia, közismert nevén svéd berkenye, egy közepes méretű lombhullató fa, amely Dél-Skandináviában, a balti államokban és Nagy-Britannia egyes részein őshonos. Városias utcai faként széles körben értékelik, mivel kivételesen jól tűri a légszennyezést, a szelet és a tengerparti kitettséget. Tavasszal fehér virágfürtöket hoz, amelyeket ősszel narancssvörös, díszes bogyók követnek, vonzva a madarakat.
Törpe Ernyőfa
Schefflera arboricola
A törpe ernyőfa (Schefflera arboricola) egy sokoldalú, látványos, örökzöld cserje, amely Tajvanról és a kínai Hainanról származik. Fényes, tenyeresen összetett leveleiről ismert, amelyek 7-9 levélkéből állnak, ernyőszerűen elrendezve. Ez az ellenálló növény a világ egyik legnépszerűbb szobanövényévé vált. Beltéren kis fa vagy cserje formájában is nevelhető, és nagy értéke, hogy eltűri a változó fényviszonyokat, és könnyű gondozni.
Mik azok a Könnyű növények?
A Könnyű növények ideális kezdőknek vagy olyan embereknek, akiknek kevés idejük van a gondozásra. Ezek a fajok tolerálják az öntözési hibákat, a fényváltozásokat, és nem igényelnek állandó figyelmet. Tökéletes azoknak, akik most kezdenek növényekkel foglalkozni.
Tippek a Könnyű növények termesztéséhez
A könnyű növények sikeréhez emlékezzen: kevesebb több. Kerülje a túlöntözést, válasszon megfelelő megvilágítású helyet, és hagyja kiszáradni a talajt öntözések között. A legtöbb ilyen növény előnyben részesíti az időnkénti 'elfelejtettséget'.