Lucerna: Talajtakaró növény

A bakteriális hervadás halálos vasculáris betegség, amelyet baktériumok (Erwinia tracheiphila, Ralstonia solanacearum, Xanthomonas spp.) okoznak, és a növények vízszállító szöveteibe fertőznek. A baktériumok elszaporodnak és blokkolják a víz és tápanyagok áramlását, ami gyors hervadást és a növény pusztulását okozza 1-2 héten belül.

A levéltetvek kis, puha testű, körte alakú rovarok (1,5–3 mm hosszúak), amelyek a növények tápanyagban gazdag nedvét szívják. Gyorsan szaporodnak, és rövid időn belül meggyengíthetik a növényeket, torzult növekedést okozva, valamint növényi vírusokat terjesztve. A levéltetvek különböző színűek lehetnek: zöld, fekete, piros, sárga, barna és szürke. Mézharmatot választanak ki, amely egy ragacsos anyag, amely hangyákat vonz és korompenész kialakulását segíti elő.

A palántadőlés egy talajban élő gombás betegség, amely a magvakat és a fiatal palántákat érinti, a szár és a gyökérszövetek rothadását okozva a talajfelszínen és az alatt. Több gomba okozhatja, köztük a Pythium, Rhizoctonia, Fusarium és Phytophthora. A betegség hideg, nedves körülmények között, gyenge légáramlás esetén virágzik.

A mozaikvírus növényi vírusok egy csoportja, amely foltos, tarka mintázatot okoz a leveleken, és a növények széles körét képes fertőzni. A vírus jellegzetes sárga, fehér és zöld mozaikszerű mintázatot hoz létre, amelyet gyakran kísér elmaradó növekedés és torzult növényi részek. Ez a rendkívül fertőző betegség rovar vektorokon és szennyezett eszközökön keresztül gyorsan terjed.

A gyökérrothadás egy súlyos gombás betegség, amely a növények gyökérrendszerét érinti, rothadást és pusztulást okozva. Elsősorban túlöntözés, rossz vízelvezető-képesség, vagy talajban élő gombák (Pythium, Phytophthora, Rhizoctonia, Fusarium) okozzák. A betegség vízzel telített, oxigénhiányos körülmények között virágzik, ahol a gyökerek fogékonnyá válnak a gombás fertőzésre.

A hernyók a lepkék és pillangók lárvaállapotai, amelyek mohón táplálkoznak a növények lombozatán, szárán, virágain és gyümölcsein. Gyakori fajok közé tartoznak a káposzta-araszoló, a paradicsom-szarvasbogárhernyó, a hadsereg-lepke hernyója és a földihernyók. Ezek a kártevők rövid idő alatt nagy mennyiségű növényi szövetet fogyasztanak el, és súlyos károkat okozhatnak. Méretük a kis (kb. 0,6 cm) és a nagy (kb. 12,5 cm) között változik, színük a zöldtől a barnáig terjedhet, és gyakran csíkos vagy foltos mintázatot mutatnak. A hernyók rendkívül mozgékonyak, és gyorsan terjedhetnek a kertben, így az egyik legpusztítóbb általános kártevővé válnak.

A Verticillium-hervadás egy talajlakó gombás betegség, amelyet elsősorban a Verticillium dahliae és a V. albo-atrum gombák okoznak. Ezek a kórokozók megfertőzik a növény gyökereit, és az edényes szövetekben növekedve blokkolják a víz- és tápanyagszállítást, ami hervadáshoz és végső soron a növény pusztulásához vezet. A betegség több mint 350 növényfajt érint, köztük zöldségeket, gyümölcsöket, dísznövényeket és fákat. A gombák mikroszkleróciumnak nevezett rezisztens képletekként több mint 10 évig képesek túlélni a talajban.

A levélfoltosság egy gyakori gombás betegség, amelyet különböző kórokozók okoznak, köztük az Alternaria, Ascochyta, Colletotrichum, Septoria és Venturia fajok. Elsősorban a leveleket érinti, elszíneződött foltokat okozva, amelyek kezelés nélkül korai lombhulláshoz vezethetnek.

A Pythium gyökérrothadás egy súlyos gombás betegség, amelyet különböző Pythium fajok okoznak, köztük a P. aphanidermatum, a P. ultimum és a P. irregulare. Ezek a vizes penészek gyakorlatilag minden termesztett talajban jelen vannak, és nedves körülmények között támadják meg a növények gyökereit, gyors nedves rothadást okozva, amely a szárba is beterjedhet. A betegség kialakulását elősegíti a rossz vízelvezető képesség, a túlöntözés, valamint a fajtól függően bizonyos hőmérsékletek.

A fehér penész (Sclerotinia sclerotiorum) egy pusztító gombás betegség, amely világszerte több mint 400 növényfajt érint. A gomba fekete, magszerű képleteket (szkleróciumokat) képez, amelyek 5 vagy több évig is életképesek maradhatnak a talajban. A betegség hűvös, nedves időjárás esetén (10–20°C) kedvez a fertőzésnek, különösen a virágzási időszakban.