Francia bársonyvirág: Teljes napfényt igénylő növény

A palántadőlés egy talajban élő gombás betegség, amely a magvakat és a fiatal palántákat érinti, a szár és a gyökérszövetek rothadását okozva a talajfelszínen és az alatt. Több gomba okozhatja, köztük a Pythium, Rhizoctonia, Fusarium és Phytophthora. A betegség hideg, nedves körülmények között, gyenge légáramlás esetén virágzik.

A levélfoltosság egy gyakori gombás betegség, amelyet különböző kórokozók okoznak, köztük az Alternaria, Ascochyta, Colletotrichum, Septoria és Venturia fajok. Elsősorban a leveleket érinti, elszíneződött foltokat okozva, amelyek kezelés nélkül korai lombhulláshoz vezethetnek.

A takácsatkák apró ízeltlábúak (kevesebb mint 1,25 mm hosszúak), amelyek rokonságban állnak a pókokkal és kullancsokkal, és növényi nedvekkel táplálkoznak. Forró, száraz körülmények között szaporodnak el, és jelentős kárt okozhatnak dísz- és zöldségnövényekben. Súlyos fertőzés esetén a termésveszteség elérheti a 14%-ot vagy magasabbat, mivel ezek a kártevők megzavarják a növények létfontosságú folyamatait, köztük a fotoszintézist, a széndioxid-felvételt és a párologtatást.

A fehérlegyek kis, puhatestű, szárnyas rovarok, amelyek szorosan rokonok a levéltetvekkel és a pajzstetvekkel. Megjelenésük lepkére emlékeztet, körülbelül 1,6 mm hosszúak, háromszög alakúak és szürkésfehér színűek. Ezek a nedvszívó kártevők a növényi szöveteken táplálkoznak, sárgulást, satnya növekedést és hervadást okozva. Mézharmatot is kiválasztanak, amely hangyákat vonz és korompenész kialakulását segíti elő. A fehérlegyek súlyos növényi vírusokat terjeszthetnek.

A mozaikvírus növényi vírusok egy csoportja, amely foltos, tarka mintázatot okoz a leveleken, és a növények széles körét képes fertőzni. A vírus jellegzetes sárga, fehér és zöld mozaikszerű mintázatot hoz létre, amelyet gyakran kísér elmaradó növekedés és torzult növényi részek. Ez a rendkívül fertőző betegség rovar vektorokon és szennyezett eszközökön keresztül gyorsan terjed.

A levéltetvek kis, puha testű, körte alakú rovarok (1,5–3 mm hosszúak), amelyek a növények tápanyagban gazdag nedvét szívják. Gyorsan szaporodnak, és rövid időn belül meggyengíthetik a növényeket, torzult növekedést okozva, valamint növényi vírusokat terjesztve. A levéltetvek különböző színűek lehetnek: zöld, fekete, piros, sárga, barna és szürke. Mézharmatot választanak ki, amely egy ragacsos anyag, amely hangyákat vonz és korompenész kialakulását segíti elő.

A tripszek apró, szivar alakú rovarok (kb. 1 mm hosszúak), amelyek a növények nedvét szívják, illetve a gyümölcsöket, virágokat és leveleket kaparják. Több mint 6000 fajjal és rendkívül gyors szaporodással (az életciklus akár 14 napig is rövidülhet) gyorsan elszaporodhatnak a növényeken, és vírusokat – például a paradicsom bronzfoltosság vírusát – terjeszthetnek.

A levélaknászok különböző rovarok – legyek, lepkék, levéldarazsak és bogarak – lárváit jelölik, amelyek a levélfelszínek között járatokat vájnak, jellegzetes kígyózó nyomokat vagy foltszerű területeket hozva létre. Bár elsősorban esztétikai kárt okoznak, súlyos fertőzés esetén gyengíthetik a növényeket a fotoszintézis kapacitásának csökkentésével, és fogékonnyá tehetik őket másodlagos fertőzésekre.

A meztelen csigák és házas csigák puhatestűek, amelyek növényi szövetekkel táplálkoznak, szabálytalan lyukakat okozva a leveleken és károsítva a fiatal palántákat. Éjszaka és nedves körülmények között a legaktívabbak, jellegzetes ezüstös nyálkacsíkot hagyva maguk után. Ezek a kártevők gyorsan elpusztíthatják a kerteket, különösen csapadékos évszakokban.

A paradicsom foltos hervadás vírus (TSWV) az egyik legpusztítóbb vírusos betegség, amely több mint 1 000 növényfajt érint 85 családból. Tripszek terjesztik, és a fertőzött növény nem gyógyítható meg. A vírus súlyos törpülést, levelek bronzosodását, nekrotikus foltokat és jelentős termésveszteséget okoz. A terjedés megakadályozásához elengedhetetlen a korai felismerés és a fertőzött növények eltávolítása.

A Septoria levélfoltosság a Septoria lycopersici gomba által okozott pusztító gombabetegség, amely különösen mérsékelten meleg, csapadékos időszakokban okoz súlyos károkat. A betegség az alsó leveleken kezdődik, majd felfelé terjed, kis kerek foltokat okozva, amelyek közepe sárgásbarna vagy szürke, széle sötétbarna. Kezelés nélkül a növény termésmennyisége drasztikusan csökkenhet, és teljes levélpusztulás következhet be.

A hernyók a lepkék és pillangók lárvaállapotai, amelyek mohón táplálkoznak a növények lombozatán, szárán, virágain és gyümölcsein. Gyakori fajok közé tartoznak a káposzta-araszoló, a paradicsom-szarvasbogárhernyó, a hadsereg-lepke hernyója és a földihernyók. Ezek a kártevők rövid idő alatt nagy mennyiségű növényi szövetet fogyasztanak el, és súlyos károkat okozhatnak. Méretük a kis (kb. 0,6 cm) és a nagy (kb. 12,5 cm) között változik, színük a zöldtől a barnáig terjedhet, és gyakran csíkos vagy foltos mintázatot mutatnak. A hernyók rendkívül mozgékonyak, és gyorsan terjedhetnek a kertben, így az egyik legpusztítóbb általános kártevővé válnak.

A szürkepenészt a Botrytis cinerea gomba okozza, amely egy elterjedt nekrotróf kórokozó, több mint 1400 növényfajt érintve. Hűvös, párás körülmények között virágzik, és legyengült vagy öregedő növényi szöveteket támad meg, lágy rothadást és jellegzetes szürke, bolyhos növedéket okozva.

Gombaszerű szervezetek (oomycéták) által okozott betegség, amelyek a talajban élnek és évekig életképesek maradnak. A növények gyökerét, szárát és koronáját érinti, különösen súlyos vízzel telített vagy rosszul lecsapoló talajban. Ez a második leggyakoribb gyökérrothadást okozó kórokozó fák és cserjék esetében.