Szomorúfűz: Teljes napfényt igénylő növény

A gyökérrothadás egy súlyos gombás betegség, amely a növények gyökérrendszerét érinti, rothadást és pusztulást okozva. Elsősorban túlöntözés, rossz vízelvezető-képesség, vagy talajban élő gombák (Pythium, Phytophthora, Rhizoctonia, Fusarium) okozzák. A betegség vízzel telített, oxigénhiányos körülmények között virágzik, ahol a gyökerek fogékonnyá válnak a gombás fertőzésre.

A koronagubacsosság egy bakteriális betegség, amelyet az Agrobacterium tumefaciens okoz, és több mint 140 növényfajt érint. A baktérium DNS-t juttat a növényi sejtekbe, amelyek ennek hatására kontrollálatlanul osztódnak, és nagy, daganatszerű kinövéseket (gubacsokat) képeznek, elsősorban a gyökereken, a szárakon és a talajfelszín közelében. Ezek a gubacsok akadályozzák a víz és a tápanyagok áramlását, súlyosan károsítják a növény egészségét, és akár a növény pusztulását is okozhatják.

A rozsda egy elterjedt gombabetegség, amelyet a Pucciniales rendbe tartozó gombák okoznak, és a növények széles körét érinti. A betegség nevét a leveleken megjelenő jellegzetes narancssárga, sárga vagy vörösesbarna pustulákról kapta, amelyek a fémrozsdára emlékeztetnek. Ez az obligát gombaparazita csak élő növényeken képes fennmaradni, és jelentős gazdasági károkat okozhat a mezőgazdasági kultúrákban.

A levéltetvek kis, puha testű, körte alakú rovarok (1,5–3 mm hosszúak), amelyek a növények tápanyagban gazdag nedvét szívják. Gyorsan szaporodnak, és rövid időn belül meggyengíthetik a növényeket, torzult növekedést okozva, valamint növényi vírusokat terjesztve. A levéltetvek különböző színűek lehetnek: zöld, fekete, piros, sárga, barna és szürke. Mézharmatot választanak ki, amely egy ragacsos anyag, amely hangyákat vonz és korompenész kialakulását segíti elő.

A pajzstetvek apró, nedvszívó kártevők, amelyek barna, kagylószerű dudorokként jelennek meg a növény szárán és levelein. Több mint 25 fajuk ismert, amelyek páncélos (kemény) és páncél nélküli (lágy) pajzstetvekre oszthatók. A növényi szöveteket megszúrva nedvet szívnak, ami gyengíti a növényt, és kezelés nélkül sárguláshoz, visszamaradott növekedéshez, sőt pusztuláshoz is vezethet. Ezenkívül mézharmatot választanak ki, amely hangyákat vonz és korompenész kialakulását segíti elő.

A hernyók a lepkék és pillangók lárvaállapotai, amelyek mohón táplálkoznak a növények lombozatán, szárán, virágain és gyümölcsein. Gyakori fajok közé tartoznak a káposzta-araszoló, a paradicsom-szarvasbogárhernyó, a hadsereg-lepke hernyója és a földihernyók. Ezek a kártevők rövid idő alatt nagy mennyiségű növényi szövetet fogyasztanak el, és súlyos károkat okozhatnak. Méretük a kis (kb. 0,6 cm) és a nagy (kb. 12,5 cm) között változik, színük a zöldtől a barnáig terjedhet, és gyakran csíkos vagy foltos mintázatot mutatnak. A hernyók rendkívül mozgékonyak, és gyorsan terjedhetnek a kertben, így az egyik legpusztítóbb általános kártevővé válnak.