Inkabogyó: Ehető növény

A levéltetvek kis, puha testű, körte alakú rovarok (1,5–3 mm hosszúak), amelyek a növények tápanyagban gazdag nedvét szívják. Gyorsan szaporodnak, és rövid időn belül meggyengíthetik a növényeket, torzult növekedést okozva, valamint növényi vírusokat terjesztve. A levéltetvek különböző színűek lehetnek: zöld, fekete, piros, sárga, barna és szürke. Mézharmatot választanak ki, amely egy ragacsos anyag, amely hangyákat vonz és korompenész kialakulását segíti elő.

A fehérlegyek kis, puhatestű, szárnyas rovarok, amelyek szorosan rokonok a levéltetvekkel és a pajzstetvekkel. Megjelenésük lepkére emlékeztet, körülbelül 1,6 mm hosszúak, háromszög alakúak és szürkésfehér színűek. Ezek a nedvszívó kártevők a növényi szöveteken táplálkoznak, sárgulást, satnya növekedést és hervadást okozva. Mézharmatot is kiválasztanak, amely hangyákat vonz és korompenész kialakulását segíti elő. A fehérlegyek súlyos növényi vírusokat terjeszthetnek.

A levélaknászok különböző rovarok – legyek, lepkék, levéldarazsak és bogarak – lárváit jelölik, amelyek a levélfelszínek között járatokat vájnak, jellegzetes kígyózó nyomokat vagy foltszerű területeket hozva létre. Bár elsősorban esztétikai kárt okoznak, súlyos fertőzés esetén gyengíthetik a növényeket a fotoszintézis kapacitásának csökkentésével, és fogékonnyá tehetik őket másodlagos fertőzésekre.

A gyökérgubacs-fonálférgek (Meloidogyne fajok) mikroszkopikus méretű hengerférgek, amelyek parazitaként élnek a növények gyökerein, jellegzetes gubacsokat vagy csomókat okozva. Ezek a talajban élő kártevők a gazdaságilag legjelentősebb növénypatogének közé tartoznak világszerte, és dísznövények, valamint ehető növények széles körét érintik. A fonálférgek enzimeket juttatnak a gyökérsejtekbe, rendellenes duzzanatot okozva, és megzavarják a víz- és tápanyagfelvételt.

A földibolhák kisméretű, ugró rovarok, amelyek számos zöldségféle levelével táplálkoznak. Számos apró, kerek lyukat rágnak, ami jellegzetes „szitás” megjelenést kölcsönöz a leveleknek. Míg a kifejlett növények gyakran elviselik a kártételt, a fiatal palánták rendkívül érzékenyek, és súlyos fertőzés esetén visszamaradhatnak a fejlődésben vagy elpusztulhatnak.

A korompenész egy gombás betegség, amely a mézharmattal bevont felületeken alakul ki. A mézharmat egy ragacsos, édes anyag, amelyet a nedvszívó rovarok – például levéltetvek, pajzstetvek és fehérlegyek – választanak ki. Bár nem fertőzi meg közvetlenül a növényi szöveteket, csökkenti a fotoszintézis hatékonyságát azáltal, hogy elzárja a napfényt, és rontja a növény esztétikai megjelenését.