Janet Craig Dracéna: Legjobb gyenge fényre

A levélcsúcs-nekrózis, más néven csúcségés, egy nem fertőző, környezeti eredetű állapot, amelyben a levelek csúcsa és széle megbarnul, kiszárad és töredezetté válik. Ez különböző stressztényezők hatására alakul ki, amelyek akadályozzák a növényt abban, hogy egészséges szövetet tartson fenn a levélvégeken.

A levélfoltosság egy gyakori gombás betegség, amelyet különböző kórokozók okoznak, köztük az Alternaria, Ascochyta, Colletotrichum, Septoria és Venturia fajok. Elsősorban a leveleket érinti, elszíneződött foltokat okozva, amelyek kezelés nélkül korai lombhulláshoz vezethetnek.

A szürkepenészt a Botrytis cinerea gomba okozza, és az egyik leggyakoribb gombás betegség a növények körében. Több mint 200 növényfajt érint, köztük dísznövényeket, zöldségeket, gyümölcsöket és szobanövényeket. A betegség hűvös, párás körülmények között, gyenge légáramlás esetén virágzik, szürkés foltokat és puha rothadt részeket okozva a fertőzött szöveteken.

A bakteriális lágyrothadás egy pusztító növénybetegség, amelyet elsősorban a Pectobacterium (korábban Erwinia) és a Dickeya nemzetségekbe tartozó baktériumok okoznak. Ezek a baktériumok olyan enzimeket termelnek, amelyek lebontják a növényi sejtfalakat, gyors és kellemetlen szagú szövetbomlást okozva. Főként szaftikus szöveteket, például gumókat, terméseket, szárakat és hagymákat érint, és különösen meleg és párás körülmények között okoz súlyos károkat.

A pajzstetvek apró, nedvszívó kártevők, amelyek barna, kagylószerű dudorokként jelennek meg a növény szárán és levelein. Több mint 25 fajuk ismert, amelyek páncélos (kemény) és páncél nélküli (lágy) pajzstetvekre oszthatók. A növényi szöveteket megszúrva nedvet szívnak, ami gyengíti a növényt, és kezelés nélkül sárguláshoz, visszamaradott növekedéshez, sőt pusztuláshoz is vezethet. Ezenkívül mézharmatot választanak ki, amely hangyákat vonz és korompenész kialakulását segíti elő.

A tripszek apró, szivar alakú rovarok (kb. 1 mm hosszúak), amelyek a növények nedvét szívják, illetve a gyümölcsöket, virágokat és leveleket kaparják. Több mint 6000 fajjal és rendkívül gyors szaporodással (az életciklus akár 14 napig is rövidülhet) gyorsan elszaporodhatnak a növényeken, és vírusokat – például a paradicsom bronzfoltosság vírusát – terjeszthetnek.

Az alacsony páratartalom okozta stressz akkor lép fel, amikor a beltéri levegő túlságosan kiszárad, és a növények gyorsabban veszítenek nedvességet, mint amennyit a gyökereiken keresztül fel tudnak venni. Ez különösen gyakori a téli fűtési időszakban, radiátorok és fűtőnyílások közelében, illetve légkondicionált terekben. A trópusi növények különösen érzékenyek az alacsony páratartalom okozta károkra.

A lisztharmat egy gyakori gombás betegség, amelyet különböző gombafajok okoznak, köztük az Erysiphe, Podosphaera, Oïdium és Leveillula. Világszerte több mint 10 000 növényfajt érint. A betegség meleg, száraz éghajlaton, magas páratartalom mellett virágzik, és jellegzetes fehér, lisztes bevonatként jelenik meg a növények felszínén.

A déli hervadás egy pusztító, talajon keresztül terjedő gombabetegség, amelyet az Athelia rolfsii (korábban Sclerotium rolfsii) okoz, és több mint 500 növényfajt érint, köztük zöldségeket, dísznövényeket és gyümölcstermő növényeket. A gomba szkleróciumnak nevezett nyugvó képletekkel marad fenn a talajban, amelyek mustármaghoz hasonlítanak, és évekig életképesek maradhatnak.

A fehérlegyek kis, puhatestű, szárnyas rovarok, amelyek szorosan rokonok a levéltetvekkel és a pajzstetvekkel. Megjelenésük lepkére emlékeztet, körülbelül 1,6 mm hosszúak, háromszög alakúak és szürkésfehér színűek. Ezek a nedvszívó kártevők a növényi szöveteken táplálkoznak, sárgulást, satnya növekedést és hervadást okozva. Mézharmatot is kiválasztanak, amely hangyákat vonz és korompenész kialakulását segíti elő. A fehérlegyek súlyos növényi vírusokat terjeszthetnek.

A fusarium-hervadás egy súlyos gombabetegség, amelyet a talajban élő Fusarium oxysporum gomba okoz. A gomba behatolva a gyökerekbe elzárja a növény vízszállító edényeit (xilém), progresszív hervadást és végül pusztulást okozva. A kórokozónak gazdanövény-specifikus formái léteznek, amelyek különböző növényfajokat támadnak meg.