Konföderációs rózsa: Teljes napfényt igénylő növény

A pajzstetvek apró, nedvszívó kártevők, amelyek barna, kagylószerű dudorokként jelennek meg a növény szárán és levelein. Több mint 25 fajuk ismert, amelyek páncélos (kemény) és páncél nélküli (lágy) pajzstetvekre oszthatók. A növényi szöveteket megszúrva nedvet szívnak, ami gyengíti a növényt, és kezelés nélkül sárguláshoz, visszamaradott növekedéshez, sőt pusztuláshoz is vezethet. Ezenkívül mézharmatot választanak ki, amely hangyákat vonz és korompenész kialakulását segíti elő.

A tripszek apró, szivar alakú rovarok (kb. 1 mm hosszúak), amelyek a növények nedvét szívják, illetve a gyümölcsöket, virágokat és leveleket kaparják. Több mint 6000 fajjal és rendkívül gyors szaporodással (az életciklus akár 14 napig is rövidülhet) gyorsan elszaporodhatnak a növényeken, és vírusokat – például a paradicsom bronzfoltosság vírusát – terjeszthetnek.

A gyökérgubacs-fonálférgek (Meloidogyne fajok) mikroszkopikus méretű hengerférgek, amelyek parazitaként élnek a növények gyökerein, jellegzetes gubacsokat vagy csomókat okozva. Ezek a talajban élő kártevők a gazdaságilag legjelentősebb növénypatogének közé tartoznak világszerte, és dísznövények, valamint ehető növények széles körét érintik. A fonálférgek enzimeket juttatnak a gyökérsejtekbe, rendellenes duzzanatot okozva, és megzavarják a víz- és tápanyagfelvételt.

A szürkepenészt a Botrytis cinerea gomba okozza, és az egyik leggyakoribb gombás betegség a növények körében. Több mint 200 növényfajt érint, köztük dísznövényeket, zöldségeket, gyümölcsöket és szobanövényeket. A betegség hűvös, párás körülmények között, gyenge légáramlás esetén virágzik, szürkés foltokat és puha rothadt részeket okozva a fertőzött szöveteken.

A levélfoltosság egy gyakori gombás betegség, amelyet különböző kórokozók okoznak, köztük az Alternaria, Ascochyta, Colletotrichum, Septoria és Venturia fajok. Elsősorban a leveleket érinti, elszíneződött foltokat okozva, amelyek kezelés nélkül korai lombhulláshoz vezethetnek.

A bakteriális levélfoltosság egy növénybetegség, amelyet a Xanthomonas és Pseudomonas nemzetségbe tartozó baktériumok okoznak, és különböző dísz- és ehető növényeket érint. A baktériumok sebeken vagy természetes nyílásokon keresztül fertőzik meg a leveleket, jellegzetes elváltozásokat okozva, amelyek korai lombhulláshoz és a növény legyengüléséhez vezethetnek.

Gombaszerű szervezetek (oomycéták) által okozott betegség, amelyek a talajban élnek és évekig életképesek maradnak. A növények gyökerét, szárát és koronáját érinti, különösen súlyos vízzel telített vagy rosszul lecsapoló talajban. Ez a második leggyakoribb gyökérrothadást okozó kórokozó fák és cserjék esetében.

A gyökérrothadás egy súlyos gombás betegség, amely a növények gyökérrendszerét érinti, rothadást és pusztulást okozva. Elsősorban túlöntözés, rossz vízelvezető-képesség, vagy talajban élő gombák (Pythium, Phytophthora, Rhizoctonia, Fusarium) okozzák. A betegség vízzel telített, oxigénhiányos körülmények között virágzik, ahol a gyökerek fogékonnyá válnak a gombás fertőzésre.

A fusarium-hervadás egy súlyos gombabetegség, amelyet a talajban élő Fusarium oxysporum gomba okoz. A gomba behatolva a gyökerekbe elzárja a növény vízszállító edényeit (xilém), progresszív hervadást és végül pusztulást okozva. A kórokozónak gazdanövény-specifikus formái léteznek, amelyek különböző növényfajokat támadnak meg.

A lisztharmat egy gyakori gombás betegség, amelyet különböző gombafajok okoznak, köztük az Erysiphe, Podosphaera, Oïdium és Leveillula. Világszerte több mint 10 000 növényfajt érint. A betegség meleg, száraz éghajlaton, magas páratartalom mellett virágzik, és jellegzetes fehér, lisztes bevonatként jelenik meg a növények felszínén.

A meztelen csigák és házas csigák puhatestűek, amelyek növényi szövetekkel táplálkoznak, szabálytalan lyukakat okozva a leveleken és károsítva a fiatal palántákat. Éjszaka és nedves körülmények között a legaktívabbak, jellegzetes ezüstös nyálkacsíkot hagyva maguk után. Ezek a kártevők gyorsan elpusztíthatják a kerteket, különösen csapadékos évszakokban.