2332 Könnyű növények | 2026 útmutató - 49. oldal
2332 könnyű növények felfedezése a kertedbe. Teljes gondozási útmutató.
2332 Könnyű növények
1729–1764 megjelenítve a 2332-ból
Ázsiai útifű
Plantago asiatica
Az ázsiai útifű (Plantago asiatica) az útifűfélék (Plantaginaceae) családjába tartozó évelő lágyszárú növény, amely Kelet-Ázsiából – Kínából, Japánból és Koreából – származik. Tőlevélrózsát alkot széles, tojásdad vagy elliptikus, 4–12 cm hosszú, élénkzöld, feltűnő erezetű levelekből. 20–45 cm magas, felálló virágfüzéreket növeszt, amelyeken számos apró fehér virág található. Rendkívül szívós, gyakran telepszik meg bolygatott élőhelyeken, például útmenti sávokban és parlagon hagyott területeken. A hagyományos kínai orvoslásban évezredek óta tisztelik Cheqiancao (车前草) néven; jól dokumentált vizelethajtó, gyulladáscsökkentő és köptető tulajdonságokkal rendelkezik.
Lándzsás útifű
Plantago lanceolata
A lándzsás útifű egy Európában és Nyugat-Ázsiában őshonos, mára világszerte elterjedt évelő lágyszárú növény. Tőlevélrózsát alkotó, lándzsa alakú, erezett leveleiből vékony, levéltelen szárak emelkednek ki, melyek végén tavasztól nyárig apró, barnás virágfüzérek nyílnak. Rendkívül szívós és alkalmazkodóképes, legelőkön, gyepeken és bolygatott területeken is megél, emellett nagy múltra visszatekintő gyógynövény.
Nagy útifű
Plantago major
A nagy útifű (Plantago major) egy robusztus, évelő vadnövény az útifűfélék (Plantaginaceae) családjából. Széles, ovális levelekből álló lapos levélrozettát alkot, jellegzetes párhuzamos erezettel, és világszerte nő réteken, legelőkön, utak szélén és tömörödött talajon. Májustól szeptemberig keskeny, felálló virágfüzérek jelennek meg rajta apró, jelentéktelen sárgászöld virágokkal. A népi gyógyászat egyik legismertebb gyógynövényeként évszázadok óta használják bőrsérülések, rovarcsípések, köhögés és légúti panaszok kezelésére. Fiatal levelei ehetők, és gazdagok kovasavban, nyálkaanyagokban, cserzőanyagokban és flavonoidokban.
Amerikai útifű
Plantago rugelii
Az amerikai útifű (Plantago rugelii) egy szívós, Észak-Amerika keleti és középső részein őshonos évelő gyógynövény. Kompakt tőlevélrózsát alkot széles, ovális levelekből, amelyek jellegzetes vöröseslila levélnyéllel rendelkeznek. Gyakran megtalálható gyepekben, útmentén és bolygatott élőhelyeken; egyszerre tekintik közönséges „gyomnak” és értékes gyógy-, illetve ehető növénynek, amely hosszú múltra tekint vissza a népi gyógyászatban.
Platán
Platanus
A Platanus a nagyméretű lombhullató fák egy nemzetsége, a platánfélék (Platanaceae) családjának egyetlen képviselője, mintegy 10 fajjal az északi féltekén – Európában, Ázsiában és Észak-Amerikában. Jellegzetes kérgükről ismertek, amely szabálytalan lemezekben válik le, krém, zöld és szürke árnyalatokat tárva fel. Leveleik tenyeresen karéjosak, gömbölyded terméseik pedig télen is az ágakon függnek. A juharlevelű platán (Platanus × hispanica), a keleti és a nyugati platán hibridje, a világ egyik leggyakrabban ültetett városi díszfájává vált a szennyezéssel és a talajtömörödéssel szembeni ellenálló képessége miatt.
Keleti platán
Platanus orientalis
A keleti platán (Platanus orientalis) egy nagyméretű lombhullató fa, amely Délkelet-Európában és Délnyugat-Ázsiában őshonos. Kedvelt jellegzetessége a hámló, krémszínű és szürke kérge, valamint a mélyen karéjos, juharszerű levelei. Hosszú életű és gyors növekedésű, magassága meghaladhatja a 30 métert. Történelmileg Hippokratészhez kötődik, aki a hagyomány szerint egy Kos szigetén lévő példány alatt tanította az orvostudományt.
Londoni platán
Platanus x hispanica
A londoni platán (Platanus x hispanica) egy pompás, hibrid lombhullató fa, amelyről úgy tartják, hogy a keleti platán (Platanus orientalis) és az amerikai platán (Platanus occidentalis) keresztezéséből jött létre. Európában keletkezett, és mára a világ egyik legelterjedtebb városi fájává vált, amelyet kivételes szennyezéstűrő képessége, tömörödött talajjal és szárazsággal szembeni ellenállása miatt kedvelnek. Feltűnő, hámlóhéjú kérge – amelyen krémszínű, olívazöld és homokbarna foltok váltakoznak – egész évben látványos díszelemet jelent. Magassága elérheti a 30 métert, lombkoronája pedig a 24 méteres szélességet, bőséges árnyékot biztosítva parkokban, fasorokban és városi tereken.
Keleti tuja
Platycladus orientalis
A Platycladus orientalis, közismert nevén keleti tuja vagy kínai tuja, a Cupressaceae családba tartozó örökzöld tűlevelű fa, amely Kínában és Koreában őshonos. Lassan növekszik, oszlopos vagy kúpos formát ölt, és akár 10 méter magasságot is elér. Pikkelyszerű levelei sárgászöld, lapított, függőleges hajtásrendszert alkotnak, amelyek télen bronzos árnyalatot kapnak. Széles körben alkalmazzák sövényként, látásgátlóként és díszfaként. FIGYELMEZTETÉS: a levelek és a magvak tujoni tartalma miatt a növény mérgező háziállatokra és emberekre egyaránt, ha lenyelik.
Léggömbvirág
Platycodon grandiflorus
A léggömbvirág (Platycodon grandiflorus) a harangvirágfélék (Campanulaceae) családjába tartozó évelő növény, amely Kelet-Ázsiából – Kínából, Koreából, Japánból és Szibériából – származik. Híres léggömbre emlékeztető, felfúvódott bimbóiról, amelyek virágzás előtt kis ballonokká duzzadnak, majd ötszirmú, harang alakú virágokká nyílnak kék, lila, rózsaszín vagy fehér árnyalatokban. A növény 30–60 cm magasra nő, júliustól októberig virágzik, és kedvelt dísze az ágyásoknak, sziklakerteknek és dézsáknak.
Kubai oregánó
Plectranthus amboinicus
A Plectranthus amboinicus, közismert nevén kubai oregánó vagy indiai borágó, a Lamiaceae (ajakosvirágúak) családjába tartozó aromás, félszukkulens gyógynövény. Trópusi Afrikában őshonos, és a trópusokon szélesen elterjedt; jellemzője a vastag, húsos, bársonyos tapintású levél és a markáns oregánó-menta illat. Széles körben termesztik fűszernövényként és gyógyászati célokra egyaránt.
Svéd borostyán
Plectranthus australis
A svéd borostyán (Plectranthus australis) egy gyorsan növő, csüngő szárú szobanövény, amely Dél-Afrikából és Ausztráliából származik. Buja, kerek, fényes levelei és kaskádban lógó hajtásai miatt különösen kedvelt; ideális választás függőkosarakba, ablakpárkányokra és fagymentés éghajlaton kültéri talajtakarónak. Minimális gondozás mellett is remekül fejlődik, így kezdők és tapasztalt kertészek körében egyaránt népszerű.
Indiai koleusz
Plectranthus barbatus
Az indiai koleusz (Plectranthus barbatus) a Lamiaceae (ajakosok) család évelő cserjéje, amely Afrika és India paleotropikus régióiból származik. Illatos, enyhén pelyhes levelei és feltűnő kék-lila virágzatai miatt széles körben termesztik. Gyorsan növő, szárazságtűrő növény, amely meleg éghajlaton érzi jól magát; dísznövényként és gyógyászati célból egyaránt értékes, mivel gyökerében megtalálható a forskolin nevű bioaktív vegyület.
Pelyhes sarkantyúka
Plectranthus ciliatus
A pelyhes sarkantyúka (Plectranthus ciliatus) az árvacsalánfélék (Lamiaceae) családjába tartozó, kúszó szárú, félszukkulens évelő növény, amely Dél-Afrika Western Cape és KwaZulu-Natal tartományainak, valamint Szváziföldnek a nedves erdőiből és árnyékos lejtőiről származik. Széles, ovális, csipkés szélű leveleit finom szőrök szegélyezik, amelyek szempillaszerű rojtot alkotnak (innen ered a latin „ciliatus” elnevezés, ami „szőrrel szegett”-et jelent), a levelek fonákja pedig gyakran mélyvörös vagy lila árnyalatú. Késő nyártól télig a lombozat fölé emelkedő, karcsú fürtökben hozza apró, fehér vagy lilásrózsaszín virágait. Eredeti élőhelyén sűrű, árnyékkedvelő szőnyeget alkot a fák alatt, így kiválóan alkalmas függőkosarakba, ablakládákba vagy talajtakarónak fagymentes kertekben.
Mentafalevél
Plectranthus madagascariensis
A mentafalevél (Plectranthus madagascariensis) egy népszerű, csüngő növekedésű szobanövény, amely Madagaszkárról és Dél-Afrikából származik. Jellegzetessége az aromás, enyhén bolyhos levél, amely tarka formájában fehér vagy krémszínű szegéllyel rendelkezik, és érintésre enyhe mentaillatot áraszt. Könnyen gondozható, gyorsan növekszik, és jól alkalmazkodik a beltéri körülményekhez.
Homár-virág
Plectranthus neochilus
A Plectranthus neochilus egy illatos talajborító növény, amely Dél-Afrikából származik, és csípős, bűzös illatáról ismert, amely elriasztja a rovarokat, macskákat és kígyókat. Tavasszal és nyáron vonzó kék-lila virágokat hoz, és egyaránt értékelik dísznövény- és gyógyászati célokra.
Vicks-növény
Plectranthus ornatus
A Plectranthus ornatus, közismert nevén Vicks-növény, egy gyorsan növő, illatos talajtakaró, amely Kelet-Afrikából (Etiópiából és Tanzániából) származik. A Lamiaceae (ajakosvirágúak) családjába tartozik, és széles körben termesztik mind gyógynövényként, mind dísznövényként, elsősorban mentolszerű illatáért és emésztésre gyakorolt jótékony hatásáért.
Bársonyos kakassarkantyú
Plectranthus purpuratus
A Plectranthus purpuratus, közismert nevén bársonyos kakassarkantyú, az árvacsalánfélék (Lamiaceae) családjába tartozó, Dél-Afrika keleti részéről származó évelő, csüngő lombozatú növény. Puha, húsos és aromás, sötétzöld leveleiért kedvelik, melyek fonákja lila színű. Elágazó, csüngő növekedése miatt népszerű választás függőkosarakba. Apró, cső alakú, kékesfehér virágai nyáron, illetve az év során szakaszosan jelennek meg.
Plektranthusz
Plectranthus sp
A plektranthusz a Lamiaceae család egyik sokszínű nemzetsége, amely Afrikából és Ázsiából származik. Több mint 350 fajával számos képviselőjét dísznövényként, aromás és gyógynövényként termesztik. Texturált levelük és lila, orgonaszínű vagy fehér árnyalatú csöves virágaik miatt kedvelt választás kertek és erkélyek számára. Jól alkalmazkodik beltéri tartályokhoz, valamint trópusi és szubtrópusi éghajlaton szabadföldi ültetéshez egyaránt.
Svéd borostyán
Plectranthus verticillatus
A Plectranthus verticillatus, közismert nevén svéd borostyán vagy pénzfa, egy gyorsan növő, csüngő életformájú évelő növény, amely Dél-Afrikából származik. Jellegzetességei a tojásdad, fényes zöld levelek enyhén fogazott szélekkel, valamint az érintésre felszabaduló kellemes aromás illat. Széles körben termesztik szobanövényként; különösen szép látványt nyújt függőkosarakban és polcokon, ahol kaskádszerűen omló hajtásai dús, díszítő hatást keltenek.
Rózsaszín Hercegnővirág
Pleroma granulosum
A Pleroma granulosum (syn. Tibouchina granulosa), közismert nevén Rózsaszín Hercegnővirág vagy Bíbor Dicsőségfa, egy gyorsan növő, virágzó fa, amely Brazília Atlanti-erdejéből származik, és a Melastomataceae családba tartozik. Főként a nyár végén és ősszel hozza látványos, nagy méretű, ibolya-lila vagy bíborvörös virágfürtjeit. Trópusi és szubtrópusi területeken szerte a világon széles körben ültetik díszfaként utcákon és kertekben.
Ezüstlevelű hercegnővirág
Pleroma heteromalla
A Pleroma heteromalla, közismert nevén ezüstlevelű hercegnővirág, a brazil Cerrado területén őshonos cserje, amely a Melastomataceae családba tartozik. Korábban Tibouchina heteromalla néven volt ismert; ezt a fajt bársonyos, ezüstösszürke lombozata és élénk lila virágai miatt kedvelik. Kiválóan alkalmazkodott a cerradói szavanna mostoha körülményeihez, így ellenálló és díszértékét tekintve feltűnő növény.
Laska gomba
Pleurotus ostreatus
A laskagomba egy ehető, fatesteket bontó gomba, amely csoportosan nő. Kagylóra emlékeztető kalapjai világosszürkétől sötétbarnáig színeződnek. Húsos textúrája és az a képessége miatt nagyra értékelik, hogy különböző cellulózban gazdag szubsztrátokon, például szalmán vagy fán is megél.
Kámforfű
Pluchea
A Pluchea az Asteraceae családba tartozó illatos cserjék nemzetsége, amelyeket közönségesen kámforfüvekként vagy mocsári bolhafüvekként ismernek. Az amerikai kontinens trópusi és szubtrópusi területein őshonos, erőteljes növények, amelyeket hagyományos gyógyászatban széles körben alkalmaznak gyulladáscsökkentő, antioxidáns és antimikrobiális tulajdonságaik miatt. A levelek jellegzetes kámforszerű illatot árasztanak, és kis rózsaszín vagy lila virágfejekből álló fürtöket hoznak létre.
Mindenre gyógyír
Pluchea carolinensis
A mindenre gyógyír (Pluchea carolinensis) egy illatos, gyorsan növekvő évelő cserje, amely a Karib-térségben, Floridában, valamint Közép- és Dél-Amerikában őshonos. Bársonyos, kámforos illatú levelei és finom rózsáslila virágai egyaránt dekoratívvá és gyógyászatilag értékessé teszik. Évszázadok óta széles körben alkalmazzák a karibi és brazil népi gyógyászatban: hagyományosan megfázás, láz, hörghurut, torokfájás és reumás fájdalmak kezelésére használják. Teljes napsütésben és jól áteresztő talajon érzi magát a legjobban, és akár 2,5 m magasságot is elérhet.
Szárnyastörzsű kámforgyom
Pluchea sagittalis
A szárnyastörzsű kámforgyom (Pluchea sagittalis) egy aromás gyógynövény, amely Dél-Amerikából származik, és jellegzetes szárnyaira, valamint apró rózsaszín vagy fehér virágaira könnyen felismerhető. Meleg, párás környezetben érzi magát a legjobban, és évszázados hagyományos gyógyászati alkalmazással rendelkezik a kontinensen.
Égkék ólomvirág
Plumbago auriculata
Az égkék ólomvirág (Plumbago auriculata) egy Dél-Afrikából származó örökzöld vagy félörökzöld cserje, amelyet tavasztól őszig szinte folyamatosan nyíló, égszínkék, trombita alakú virágfürtjeiért kedvelnek. Erőteljes növekedésű, falakra vagy rácsokra támaszkodva kúszónövényként is nevelhető, de sövénynek vagy talajtakarónak is alkalmas. Sokféle talajtípust elvisel, és jól bírja a szárazságot, miután megtelepedett, azonban érzékeny a pangó vízre és a fagyokra.
Frangipáni
Plumeria
A Plumeria egy körülbelül tucatnyi lombhullató fa- és cserjefajt magában foglaló nemzetség, amely Amerika trópusi és szubtrópusi vidékein őshonos. Világszerte kedvelik illatos, viaszos virágai és sima, szürke kérge miatt. Mexikóban és Közép-Amerikában 'flor de mayo' néven ismert; fagymentes éghajlaton kerti faként, hidegebb területeken pedig dézsás növényként termesztik. Késő tavasztól őszig fehér, sárga, rózsaszín és piros fürtökben virágzik, amit hűvösebb éghajlaton levéltelen téli nyugalmi időszak követ.
Frangipáni
Plumeria obtusa
A Plumeria obtusa, közismert nevén frangipáni vagy templomfa, a meténgfélék (Apocynaceae) családjába tartozó trópusi fa, amely a Karib-térségben és Közép-Amerikában őshonos. Sárga közepű, fehér virágai finom illatot árasztanak, és széles körben használják őket füzérek és parfümök készítéséhez. Ázsiában gyakran ültetik templomok és temetők közelébe, ahol az odaadás és a megújulás szimbóluma.
Frangipani
Plumeria rubra
A frangipani (Plumeria rubra) egy lombhullató cserje vagy kis fa, amely Mexikóból és Közép-Amerikából származik, és világszerte ünnepelt intenzíven illatos, viaszos virágaiért, amelyek fehér, sárga, narancssárga, rózsaszín és piros árnyalatokban pompáznak. Forró, napos éghajlaton fejlődik a legjobban, megtelepedés után szárazságot is elvisel, és a világ egyik legismertebb trópusi dísznövénye. Gyorsan növekszik, és 2–8 méteres magasságot is elérhet.
Egynyári perje
Poa annua
A Poa annua, közismert nevén egynyári perje, egy kistermetű, csomós növekedésű egynyári vagy rövid életű évelő fűféle, amely Európa és Ázsia mérsékelt övi területein őshonos, de mára világszerte elterjedt. Sűrű, alacsony szőnyeget alkot finom textúrájú, élénk sárgászöld levelekkel, amelyek jellegzetes, csónak alakú levélcsúccsal rendelkeznek. Bár gyakran gyomnak tekintik a pázsitban, golfpályák greenjein is termesztik, és talajtakaróként használják alacsony fenntartású területeken. Hűvös időben csírázik, tavasszal virágzik, és a nyári hőség beköszöntével visszahúzódik.
Hagymás ligetiperjefű
Poa bulbosa
A hagymás ligetiperjefű (Poa bulbosa) egy Európában és a Mediterráneumban őshonos évelő pázsitfű, amely mára világszerte elterjedt. Sűrű töveket alkot, amelyek akár 70 cm magasra is nőhetnek; jellegzetes hagymás szártalpa víztartalékot tárol, ami rendkívüli szárazság- és hidegtűrést biztosít számára. Tavasszal kis füzérkéket fejleszt, amelyekből vegetatív szaporodásra alkalmas sarjhagymák alakulnak ki.
alacsony perje
Poa supina
Az alacsony perje (Poa supina) egy alacsony növésű, évelő pázsitfűféle, amely Európa alpesi és szubalpesi vidékein őshonos. Jellegzetessége a sima, puha, élénkzöld levelek és a kúszó növekedés, amely az indák segítségével sűrű gyepet alkot. Egyike azon kevés fűféléknek, amelyek képesek fejlődni mély árnyékban is (akár 90%-os árnyékoltság mellett), így ideális választás olyan nehéz területekre, mint a sűrű fák alatti részek, gyalogutak és árnyékos sportpályák. Tavasszal jellegzetes lilás árnyalatú kalászokat hoz.
Pázsitfű
Poaceae
A Poaceae, azaz a perjefélék családja a világ egyik legelterjedtebb és fajokban leggazdagabb növénycsaládja, amely a legtöbb gyep, zöldfelület és sportpálya alapját képezi. A pázsitfüveket keskeny, hosszúkás levelek és sűrű, rostos gyökérzet jellemzi, amely az indákkal (rizómákkal és sztolonokkal) együtt összefüggő, strapabíró zöld szőnyeget alkot. A fajtól függően megkülönböztetünk hűvös évszaki füveket (pl. réti perje és angolperje), amelyek mérsékelt éghajlaton fejlődnek a legjobban, valamint meleg évszaki füveket (pl. csillagpázsit), amelyek a melegebb vidékeket kedvelik. A fű rendkívül szívós, jól bírja a nyírást és a taposást, így a kertek, parkok és közterületek központi eleme világszerte.
Valódi kőtiszafa
Podocarpus latifolius
A Podocarpus latifolius, vagyis a valódi kőtiszafa, a kőtiszafafélék (Podocarpaceae) családjába tartozó lassú növekedésű örökzöld fenyőféle, egyben Dél-Afrika nemzeti fája. Természetes élőhelye Dél- és Kelet-Afrika afromontán erdőségei, a Nyugati-fokföldtől KwaZulu-Natalon és Limpopón át egészen Szváziföldig és Lesothóig, a tengerszinttől 1800 méteres magasságig. Erdőkben akár a 20-35 méteres magasságot is elérheti, de nyílt terepen és kertekben jóval kisebb marad, sűrű, gömbölyded koronával. Szíj alakú levelei a kifejlett fákon 25-40 mm hosszúak (fiatal növényeken akár 100 mm-esek is lehetnek), sötétzöldek és bőrszerűek, míg a friss hajtások puhák és halványak, éles kontrasztot alkotva az idősebb lombozattal. A fák kétlakiak: a nőivarú példányok kerek, szürkéskék magvakat hoznak húsos magköpenyen, amely lilára érik, és kedvelt tápláléka a madaraknak és majmoknak.
Buddhista fenyő
Podocarpus macrophyllus
A Podocarpus macrophyllus egy elegáns, örökzöld tűlevelű fa, amely Japánból és Kínából származik. Jellegzetes keskenylevelű, bőrszerű, mélyzöld levelei lapított tűkre emlékeztetnek. Széles körben alkalmazzák kertészeti célokra sűrű sövények, zöld oszlopok vagy egyedi díszfa kialakítására, emellett a bonsai művészetben is kedvelt választás hajlíthatósága és fegyelmezett növekedése miatt.
Rózsás trombitacserje
Podranea ricasoliana
A Podranea ricasoliana, közismert nevén rózsás trombitacserje vagy Port St. Johns-i trombitacserje, egy Dél-Afrikából származó, erőteljes növekedésű, fás szárú kúszónövény, amely a Bignoniaceae (trombitafaformák) családjába tartozik. Pompás, tölcsér alakú, mályvarózsaszín virágokat hoz ibolyaszínű erezettel, amelyek nyáron és ősszel bőségesen nyílnak. Gyorsan növekszik, akár az 5 méteres magasságot is elérheti, így ideális pergolák, falak és kerítések befuttatására trópusi virágfüggönnyel.
Mik azok a Könnyű növények?
A Könnyű növények ideális kezdőknek vagy olyan embereknek, akiknek kevés idejük van a gondozásra. Ezek a fajok tolerálják az öntözési hibákat, a fényváltozásokat, és nem igényelnek állandó figyelmet. Tökéletes azoknak, akik most kezdenek növényekkel foglalkozni.
Tippek a Könnyű növények termesztéséhez
A könnyű növények sikeréhez emlékezzen: kevesebb több. Kerülje a túlöntözést, válasszon megfelelő megvilágítású helyet, és hagyja kiszáradni a talajt öntözések között. A legtöbb ilyen növény előnyben részesíti az időnkénti 'elfelejtettséget'.