Lila Orchidaefa: Teljes napfényt igénylő növény

A korompenész egy gombás betegség, amely a mézharmattal bevont felületeken alakul ki. A mézharmat egy ragacsos, édes anyag, amelyet a nedvszívó rovarok – például levéltetvek, pajzstetvek és fehérlegyek – választanak ki. Bár nem fertőzi meg közvetlenül a növényi szöveteket, csökkenti a fotoszintézis hatékonyságát azáltal, hogy elzárja a napfényt, és rontja a növény esztétikai megjelenését.

A takácsatkák apró ízeltlábúak (kevesebb mint 1,25 mm hosszúak), amelyek rokonságban állnak a pókokkal és kullancsokkal, és növényi nedvekkel táplálkoznak. Forró, száraz körülmények között szaporodnak el, és jelentős kárt okozhatnak dísz- és zöldségnövényekben. Súlyos fertőzés esetén a termésveszteség elérheti a 14%-ot vagy magasabbat, mivel ezek a kártevők megzavarják a növények létfontosságú folyamatait, köztük a fotoszintézist, a széndioxid-felvételt és a párologtatást.

A lisztes áltetvek kis, lágy testű rovarok, amelyeket fehér, viaszos, gyapjas anyag borít. Szobanövények és enyhe éghajlatú szabadföldi növények gyakori kártevői. Ezek a nedvszívó rovarok a növényi szövetekkel táplálkoznak, károsodást, visszamaradott növekedést okoznak, és kezelés nélkül a növény pusztulásához is vezethetnek. Ragacsos mézharmatot termelnek, amely korompenészt vonz.

A pajzstetvek apró, nedvszívó kártevők, amelyek barna, kagylószerű dudorokként jelennek meg a növény szárán és levelein. Több mint 25 fajuk ismert, amelyek páncélos (kemény) és páncél nélküli (lágy) pajzstetvekre oszthatók. A növényi szöveteket megszúrva nedvet szívnak, ami gyengíti a növényt, és kezelés nélkül sárguláshoz, visszamaradott növekedéshez, sőt pusztuláshoz is vezethet. Ezenkívül mézharmatot választanak ki, amely hangyákat vonz és korompenész kialakulását segíti elő.

A fehérlegyek kis, puhatestű, szárnyas rovarok, amelyek szorosan rokonok a levéltetvekkel és a pajzstetvekkel. Megjelenésük lepkére emlékeztet, körülbelül 1,6 mm hosszúak, háromszög alakúak és szürkésfehér színűek. Ezek a nedvszívó kártevők a növényi szöveteken táplálkoznak, sárgulást, satnya növekedést és hervadást okozva. Mézharmatot is kiválasztanak, amely hangyákat vonz és korompenész kialakulását segíti elő. A fehérlegyek súlyos növényi vírusokat terjeszthetnek.

A káliumhiány egy tápanyagzavar, amely befolyásolja a növény sztómazárás és -nyitás szabályozási képességét, jellegzetes levélszéli égési tüneteket okozva. A kálium mobil tápelem, ezért a tünetek először az idősebb, alsó leveleken jelennek meg.

A hernyók a lepkék és pillangók lárvaállapotai, amelyek mohón táplálkoznak a növények lombozatán, szárán, virágain és gyümölcsein. Gyakori fajok közé tartoznak a káposzta-araszoló, a paradicsom-szarvasbogárhernyó, a hadsereg-lepke hernyója és a földihernyók. Ezek a kártevők rövid idő alatt nagy mennyiségű növényi szövetet fogyasztanak el, és súlyos károkat okozhatnak. Méretük a kis (kb. 0,6 cm) és a nagy (kb. 12,5 cm) között változik, színük a zöldtől a barnáig terjedhet, és gyakran csíkos vagy foltos mintázatot mutatnak. A hernyók rendkívül mozgékonyak, és gyorsan terjedhetnek a kertben, így az egyik legpusztítóbb általános kártevővé válnak.

A tripszek apró, szivar alakú rovarok (kb. 1 mm hosszúak), amelyek a növények nedvét szívják, illetve a gyümölcsöket, virágokat és leveleket kaparják. Több mint 6000 fajjal és rendkívül gyors szaporodással (az életciklus akár 14 napig is rövidülhet) gyorsan elszaporodhatnak a növényeken, és vírusokat – például a paradicsom bronzfoltosság vírusát – terjeszthetnek.