Vadonász: Ehető növény

A lisztes áltetvek kis, lágy testű rovarok, amelyeket fehér, viaszos, gyapjas anyag borít. Szobanövények és enyhe éghajlatú szabadföldi növények gyakori kártevői. Ezek a nedvszívó rovarok a növényi szövetekkel táplálkoznak, károsodást, visszamaradott növekedést okoznak, és kezelés nélkül a növény pusztulásához is vezethetnek. Ragacsos mézharmatot termelnek, amely korompenészt vonz.

A levéltetvek kis, puha testű, körte alakú rovarok (1,5–3 mm hosszúak), amelyek a növények tápanyagban gazdag nedvét szívják. Gyorsan szaporodnak, és rövid időn belül meggyengíthetik a növényeket, torzult növekedést okozva, valamint növényi vírusokat terjesztve. A levéltetvek különböző színűek lehetnek: zöld, fekete, piros, sárga, barna és szürke. Mézharmatot választanak ki, amely egy ragacsos anyag, amely hangyákat vonz és korompenész kialakulását segíti elő.

A pajzstetvek apró, nedvszívó kártevők, amelyek barna, kagylószerű dudorokként jelennek meg a növény szárán és levelein. Több mint 25 fajuk ismert, amelyek páncélos (kemény) és páncél nélküli (lágy) pajzstetvekre oszthatók. A növényi szöveteket megszúrva nedvet szívnak, ami gyengíti a növényt, és kezelés nélkül sárguláshoz, visszamaradott növekedéshez, sőt pusztuláshoz is vezethet. Ezenkívül mézharmatot választanak ki, amely hangyákat vonz és korompenész kialakulását segíti elő.

A meztelen csigák és házas csigák puhatestűek, amelyek növényi szövetekkel táplálkoznak, szabálytalan lyukakat okozva a leveleken és károsítva a fiatal palántákat. Éjszaka és nedves körülmények között a legaktívabbak, jellegzetes ezüstös nyálkacsíkot hagyva maguk után. Ezek a kártevők gyorsan elpusztíthatják a kerteket, különösen csapadékos évszakokban.

A hernyók a lepkék és pillangók lárvaállapotai, amelyek mohón táplálkoznak a növények lombozatán, szárán, virágain és gyümölcsein. Gyakori fajok közé tartoznak a káposzta-araszoló, a paradicsom-szarvasbogárhernyó, a hadsereg-lepke hernyója és a földihernyók. Ezek a kártevők rövid idő alatt nagy mennyiségű növényi szövetet fogyasztanak el, és súlyos károkat okozhatnak. Méretük a kis (kb. 0,6 cm) és a nagy (kb. 12,5 cm) között változik, színük a zöldtől a barnáig terjedhet, és gyakran csíkos vagy foltos mintázatot mutatnak. A hernyók rendkívül mozgékonyak, és gyorsan terjedhetnek a kertben, így az egyik legpusztítóbb általános kártevővé válnak.