Rosaceae
Yoshino-cseresznye: Teljes napfényt igénylő növény
Prunus × yedoensis
Ültessük napos helyre, ahol van elég tere a terjeszkedéshez, nedves, de jó vízelvezetésű talajba. A fiatal fákat öntözzük rendszeresen, mulcsozzuk a gyökérzónát, és csak szükség esetén metsszük, lehetőleg nyáron. Ügyeljünk a fúróbogarakra, a pajzstetvekre és a vadkárokra.
Minden 7 napban egyszer
Közvetlen napfény
-26° - 35°C
% - %
Kategóriák
Mi az a Yoshino-cseresznye?
A Yoshino-cseresznye (Prunus × yedoensis) egy közepes gondozású növény a Rosaceae családból. A Prunus × yedoensis a rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó díszcseresznye, az Edo higan cseresznye (Prunus itosakura) és az Oshima cseresznye (Prunus speciosa) Japánból származó hibridje. Legismertebb formája, a 'Somei-yoshino', Japán leggyakrabban ültetett díszcseresznyéje, és ez a fő fafaj a...
A Yoshino-cseresznye akár 12.0m, szélesség: 1500 cm, öntözés 7 naponta, -26°C – 35°C magasra is nőhet. nem alkalmas beltéri környezetben és nem biztonságos háziállatoknak.
Óvintézkedések nélkül a lenyelés irritációt okozhat háziállatoknál. Tartsd el a macskák és kutyák elől.
Hogyan gondozzuk a Yoshino-cseresznye növényt?
TLDR: A Yoshino-cseresznye növénynek Közvetlen napfény fényre van szüksége, öntözése 7 naponta ajánlott, hőmérséklete -26–35°C legyen, páratartalma 40-70%.
Milyen gyakran kell öntözni a Yoshino-cseresznye növényt?
Az első két nyáron hetente egyszer öntözzük meg alaposan, hőhullámok idején pedig gyakrabban. A már megtelepedett fáknak csak tartós aszály esetén van szükségük vízre. Kerüljük a pangó vizes talajt.
Mennyi fényre van szüksége a Yoshino-cseresznye növénynek?
A legszebb virágzáshoz teljes napsütésre, legalább napi 6 óra közvetlen fényre van szüksége. Elviseli az enyhe félárnyékot is, de ilyenkor kevesebb virágot hoz.
Milyen a legjobb talaj a Yoshino-cseresznye növénynek?
Nedves, jó vízelvezetésű, szerves anyagokban gazdag vályogtalajt igényel, amely enyhén savanyú vagy semleges (pH 5,5–7). Megbirkózik az agyagos vagy homokos talajjal is, amíg a víz nem áll meg a gyökerei körül.
Milyen cserepet érdemes használni a Yoshino-cseresznye növényhez?
Legjobban szabadföldbe ültetve fejlődik. Egy fiatal fa néhány évig elélhet egy nagy, mély (legalább 60 literes), jó vízelvezetésű dézsában, de utána ki kell ültetni.
Gondozási ütemterv
Trágyázás
Minden 90 napban egyszer
Mi a Yoshino-cseresznye és honnan származik?
A Prunus × yedoensis a rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó díszcseresznye, az Edo higan cseresznye (Prunus itosakura) és az Oshima cseresznye (Prunus speciosa) Japánból származó hibridje. Legismertebb formája, a 'Somei-yoshino', Japán leggyakrabban ültetett díszcseresznyéje, és ez a fő fafaj a washingtoni Tidal Basin körül is. Gyors növekedésű, lombhullató fa, amely 9-12 méter magasra nő, széles, szétterülő koronája pedig gyakran szélesebb, mint amilyen magas. Kora tavasszal, még a levelek megjelenése előtt, két-három héten át fehér vagy halványrózsaszín, enyhén mandulaillatú virágok borítják ágait. Levelei ősszel aranysárgára színeződnek, apró fekete termései vonzzák a madarakat, fényes kérgét pedig jellegzetes vízszintes lenticellák díszítik.
Hogyan szaporítható a Yoshino-cseresznye növény?
Oltás
A 'Somei-yoshino' egy klón, magról nem örökíti át tulajdonságait, ezért a faiskolák oltással vagy dugványozással szaporítják.
- 1 Szedjünk nyugalmi állapotban lévő oltógallyat egy egészséges Yoshino-cseresznyéről tél végén
- 2 Oltsuk rá egy életerős cseresznye alanyra tavasszal, a rügypattanás idején
- 3 Zárjuk le és rögzítsük az oltás helyét oltószalaggal
- 4 Távolítsuk el az alanyból előtörő hajtásokat
Szükséges anyagok:
Zölddugványozás
A párásító rendszer vagy egy zárt szaporítóedény jelentősen javítja a gyökeresedési esélyeket.
- 1 Vágjunk 10-15 cm-es hajtáscsúcsokat az új növekményből kora nyáron
- 2 Távolítsuk el az alsó leveleket, és mártsuk az alját gyökereztető hormonba
- 3 Helyezzük nedves perlit és tőzeg keverékébe
- 4 Tartsuk magas páratartalomban, világos, de árnyékos helyen a gyökeresedésig
Szükséges anyagok:
Mekkora lesz a Yoshino-cseresznye növény?
TLDR: A Yoshino-cseresznye növény akár 12.0m magasra is nőhet, növekedési üteme Gyors.
Max. magasság
12.0m
Kiterjedés
15.0m
Növekedési ütem
Gyors
Lombozat
Lombhullató
Figyelmeztetés: Mérgező növény
Ez a növény lenyelve mérgező lehet. Tartsd el a következőktől:
Felhasználási területek
Dísznövény
Kiváló dekorációs célokra
Kulináris felhasználás
- A sóban tartósított cseresznyevirágokat és leveleket japán édességekhez és teákhoz használják (bár ezek általában más fajokról, például az Oshima cseresznyéről származnak)
Milyen betegségek érintik leggyakrabban a Yoshino-cseresznye növényt?
TLDR: A Yoshino-cseresznye növény fogékony 9 ismert betegségre. Rendszeres ellenőrzéssel korán felismerhető.
Pajzstetvek
A pajzstetvek apró, nedvszívó kártevők, amelyek barna, kagylószerű dudorokként jelennek meg a növény szárán és levelein. Több mint 25 fajuk ismert, amelyek páncélos (kemény) és páncél nélküli (lágy) pajzstetvekre oszthatók. A növényi szöveteket megszúrva nedvet szívnak, ami gyengíti a növényt, és kezelés nélkül sárguláshoz, visszamaradott növekedéshez, sőt pusztuláshoz is vezethet. Ezenkívül mézharmatot választanak ki, amely hangyákat vonz és korompenész kialakulását segíti elő.
Bakteriális rákosodás (kéregrák)
Súlyos bakteriális betegség, amely csonthéjas gyümölcsöket és paradicsomot érint, és amelyet a Pseudomonas syringae vagy a Clavibacter michiganensis okoz. Mélyedt, nedvet szivárgó elváltozásokat hoz létre.
Blumeriella
A Blumeriella (Blumeriella jaapii) egy gombás betegség, amely elsősorban a cseresznyét (meggyet és édes cseresznyét), és esetenként más Prunus fajokat, például díszcseresznyét és szilvát támadja meg. Akkor fejlődik jól, ha tavasszal és kora nyáron hűvös és nedves az idő. Kisméretű, kerek, vöröseslila vagy barna foltokról ismerhető fel a leveleken. Egy idő után a foltok kieshetnek, apró lyukakat hagyva, a levelek megsárgulnak és idő előtt lehullanak. A levelek fonákján néha apró, világos vagy sötét pontok láthatók, ahol a gomba spórákat képez. A betegség főként a fa alatt lehullott levelekben telel át.
Barnarothadás
A Monilinia egy gombacsoport, amely virág- és gyümölcsrothadást (gyakran barnarothadásnak nevezik) okoz gyümölcsfákon. Leginkább hűvös, nedves időben terjed, különösen virágzás idején. Jellemző tünetei a megbarnult, hajtásokhoz tapadó virágok, a gyümölcsön megjelenő apró, barnás foltok, amelyek terjednek és gyűrűkben szürkés-bézs spóratelepeket fejlesztenek, a hajtásvégek elhalása, valamint az összeaszott, gyakran a fán maradó „múmiagyümölcsök”. Főként csonthéjas gyümölcsöket (őszibarack, nektarin, kajszibarack, szilva, cseresznye) támad meg, de almát és körtét is fertőzhet.
Jelentés és szimbolika
Japánban rövid, látványos virágzása az élet szépségét és mulandóságát jelképezi; ez áll a hanami, a virágnéző piknikezés szokásának középpontjában.
Hasonlítsd össze hasonló növényekkel
| Tulajdonság | Nehézség | Fény | Öntözés | Háziállat-biztonságos |
|---|---|---|---|---|
| Sötét tőkegomba | Közepes | Gyenge fény | 2d | ⚠️ |
| Azálea | Közepes | Félárnyék | 3d | ⚠️ |
| Esernyőbambusz | Közepes | Félárnyék | 3d | ✓ |
| Murvafürt | Közepes | Közvetlen napfény | 7d | ⚠️ |