Teljes növénykalauz
Fedezze fel a növényeket nehézség, évszak és egyéb szempontok szerint. Találja meg a tökéletes növényt.
Növények városonként
🗺️ Növények városonként4090 növény található
1369–1404 megjelenítve a 4090-ból
Bársonyos kövirózsa
Echeveria pulvinata
Az Echeveria pulvinata, közismert nevén bársonyos kövirózsa, egy Mexikóból származó pozsgás növény, amely vastag, húsos levelekből álló kompakt rozettákat alkot. Leveleit finom, fehér szőrréteg borítja, amely érintésre a plüsshöz hasonlít. Erős napsütés hatására a levelek szélei élénkvörös és narancssárga árnyalatot öltenek, ami markáns kontrasztot alkot a középső zöld résszel. Rusztikus megjelenésű, mérsékelt növekedésű növény, amelyet egyedi textúrája és könnyű gondozása miatt gyakran használnak pozsgáskertekben, kaspókban és növénykompozíciókban.
Purpus-echevéria
Echeveria purpusorum
Az Echeveria purpusorum, közismert nevén Purpus-echevéria, egy lassan növő pozsgásnövény, amely Mexikóból származik. Kompakt rózsákat alkot vastag, sötétzöld levelekkel, amelyeket jellegzetes vörösesbarna foltos mintázat díszít. A gyűjtők körében rendkívül keresett egyedi megjelenése és könnyen teljesíthető gondozási igényei miatt.
Echeveria 'Topsy Turvy'
Echeveria runyonii
Az Echeveria runyonii 'Topsy Turvy' egy Mexikóból származó, rozetta formájú szukkulens, amely befelé kunkorodó, kanál alakú, szürkészöld húsos leveleiről ismert, melyek különleges, örvényszerű hatást keltenek. Lassú növekedésű, rendkívül szívós és könnyen gondozható növény, amely ideális beltéri kaspókba és meleg éghajlatú sziklakertekbe egyaránt.
Kék kövirózsa
Echeveria secunda
Az Echeveria secunda, közismert nevén kék kövirózsa, egy Mexikóból származó pozsgás növény, amely a varjúhájfélék (Crassulaceae) családjába tartozik. Húsos, kékesszöld levelei tömör és szimmetrikus, akár 15 cm átmérőjű rozettát alkotnak. Nyáron hosszú szárakon sárga és piros harang alakú virágokat hoz, ami miatt mind beltéri, mind kültéri dísznövényként igen kedvelt.
Szőrös kövirózsa
Echeveria setosa
Az Echeveria setosa, közismert nevén szőrös kövirózsa, egy Mexikóból származó rozettás pozsgás növény, amelyet finom fehér szőrök borítanak, bársonyos megjelenést kölcsönözve neki. Nyáron magas szárakat növeszt, amelyeken sárga végű, piros csöves virágok nyílnak, melyek rendkívül vonzóak a kolibrik számára.
Echeveria shaviana
Echeveria shaviana
Az Echeveria shaviana a varjúhájfélék (Crassulaceae) családjába tartozó pozsgás növény, amely Mexikó északkeleti hegyvidékein (Nuevo León és Tamaulipas) őshonos, ahol árnyékos sziklákon, fenyőtűk között él. Szár nélküli, 8–15 cm átmérőjű rozettákat alkot, amelyeket 50 vagy több vékony, kanál alakú, ezüstszürke vagy kékes árnyalatú levél épít fel. A leveleket fehér viaszos por (farina) borítja, szélük pedig jellegzetesen hullámos és fodros. Erős fényben a levelek széle rózsaszínessé válik. Késő tavasszal és nyáron akár 30 cm-es elágazó szárakat növeszt, amelyeken kívül rózsaszín, belül sárga harang alakú virágok nyílnak. Elnyerte a Royal Horticultural Society 'Award of Garden Merit' díját.
Echidnopsis
Echidnopsis cereiformis
Az Echidnopsis cereiformis az Apocynaceae családba tartozó, levéltelen szukkulens növény, amely Északkelet-Afrikában (Eritrea és Abesszínia) és az Arab-félsziget déli részén őshonos. Vékony, hengeres és elágazó szárakból álló bokrokat alkot, amelyeken 6-10, hexagonális szemölcsökkel borított borda található. Ősszel apró, sárgásbarna vagy lilásbarna virágokat hoz a szárak mentén, sárga mellékpártával. Könnyen nevelhető és rendkívül szárazságtűrő faj.
Keskenylevelű kasvirág
Echinacea angustifolia
Az Echinacea angustifolia, vagyis a keskenylevelű kasvirág, egy karógyökerű évelő növény, amely az Egyesült Államok középső részének és Kanadának a száraz prérijein őshonos, Texastól és Oklahomától északra, a Dakotákon át Saskatchewanig. Alacsony csomót alkot lándzsa alakú, szőrös, szürkészöld levelekből, melyek fölött nyár közepétől őszig nyílnak a margarétaszerű virágok. A lefelé hajló, halványrózsaszín vagy lila sugárvirágok egy tüskés, rézvörös-narancssárga központi kúpot vesznek körül. Mindössze 30-80 cm magasra nő, így kompaktabb és szárazságtűrőbb, mint ismertebb rokona, a bíbor kasvirág (Echinacea purpurea), és ez az a faj, amelyet történelmileg leginkább az észak-amerikai indián gyógyászathoz kötnek.
Halvány kasvirág
Echinacea pallida
Az Echinacea pallida egy lágyszárú évelő a fészkesvirágzatúak (Asteraceae) családjából, amely Észak-Amerika középső és keleti prérijein őshonos. 45-90 cm magas bokrokat alkot, keskeny, lándzsa alakú levelei főként az alján találhatók, és hosszú, mély karógyökere van. Virágai vékony, lefelé hajló szirmokkal rendelkeznek, halvány rózsaszíntől majdnem fehérig terjedő színben, vörösesbarna központi kúp körül, és késő tavasztól nyár közepéig nyílnak. Vonzza a méheket, pillangókat és kolibriket, magjai pedig télen táplálékot nyújtanak a madaraknak. A kertekben minden növény általában 2-3 évig él.
Bíbor kasvirág
Echinacea purpurea
Az Echinacea purpurea, közismert nevén bíbor kasvirág, egy feltűnő, észak-amerikai őshonos évelő növény, amely nyár elejétől őszig bőségesen virágzik. Merész lila-rózsaszín, margarétaszerű virágai jellegzetes narancsbarna, tüskés tobozkákkal vonzzák a beporzókat, köztük a méheket, pillangókat és kolibrikat. Ez az ellenálló, kevés gondozást igénylő növény teljes napfényen és jól lecsapoló talajon érzi jól magát, és megtelepedése után rendkívül szárazságtűrő. A bíbor kasvirágot kertészeti díszként és hagyományos gyógynövényként egyaránt nagyra értékelik, és az észak-amerikai őslakos törzsek évszázadok óta alkalmazzák.
Sünkaktusz
Echinocactus
Az Echinocactus a Mexikóból és az Egyesült Államok délnyugati részéről származó hordókaktuszok egyik nemzetsége. Gömbölyű vagy hordó alakú kaktuszok, erős bordázattal és számos vaskos tövissel; nevük görögül „tüskés kaktuszt” jelent. Ma már csak néhány fajt sorolnak ide, mint például az óriás sünkaktuszt (Echinocactus platyacanthus), amely elérheti a 2 méteres magasságot és az 1 méteres szélességet, valamint a kisebb E. horizonthaloniust. A híres anyósülést (E. grusonii) sokáig ide sorolták, és még mindig széles körben ezen a néven árusítják, bár ma már Kroenleinia grusonii néven tartják számon. Nyáron sárga virágok nyílnak gyűrű alakban az idős növények csúcsán, a terméseket pedig sűrű, fehér gyapjúréteg rejti. Növekedésük rendkívül lassú. Mexikóban az óriás sünkaktusz belsejét cukorral főzik össze, így készül az acitrón édesség, ám a túlzott begyűjtés veszélyezteti a vadon élő állományokat.
Arany hordókaktusz
Echinocactus grusonii
Az Echinocactus grusonii egy gömb alakú kaktusz, amely Mexikó középső részéről származik, és lenyűgöző gömbölyű formájáról, valamint ragyogó arany tüskéiről ismert. Ez a fenséges kaktusz évek alatt akár 1 méter átmérőt és magasságot is elérhet. Természetes élőhelyén veszélyeztetett faj, mivel illegálisan gyűjtik, és élőhelye is pusztul.
Sündisznókaktusz
Echinocereus
Az Echinocereus körülbelül 70 kaktuszfajt magában foglaló nemzetség, amely az Egyesült Államok délnyugati részén és Mexikóban honos. Ezek a hengeres vagy oszlopos kaktuszok látványos tavaszi virágaikról híresek – amelyek a kaktuszvilág legnagyobb és legszínesebb virágai közé tartoznak –, valamint sok fajnál ehető gyümölcseikről. Rendkívül szárazságtűrők és száraz környezethez alkalmazkodtak; tengerszinttől magas hegyvidéki magasságokig előfordulnak.
Bíboros sünikaktusz
Echinocereus coccineus
Az Echinocereus coccineus, közismert nevén a bíboros sünikaktusz, egy látványos oszlopos kaktusz, amely az Egyesült Államok délnyugati részének és Mexikó északi részének sivatagaiban őshonos. Sűrű csoportokat alkot bordázott, tüskékkel borított száraiból, tavasszal pedig lenyűgöző skarlátvörös vagy narancsvörös tölcsér alakú virágokat hoz, amelyek vonzzák a kolibriket és a beporzókat. Kedvelt sivatagi növény, amelyet szívósságáért, szárazságtűréséért és élénk virágaiért ünnepelnek.
Texasi szivárványkaktusz
Echinocereus dasyacanthus
Az Echinocereus dasyacanthus, közismert nevén texasi szivárványkaktusz, az Egyesült Államok délnyugati részén (Texas, Új-Mexikó) és Észak-Mexikóban (Chihuahua, Coahuila, Sonora) őshonos. Bordázott, hengeres szárakat növeszt, amelyek jellemzően magányosak vagy lazán csoportosulnak, és sűrű, a barnássárgától az aranyon át a rózsaszínig terjedő tüskék borítják. Tavasszal és kora nyáron nagy, tölcsér alakú virágokat hoz, amelyek a kanárisárgától a mély rózsaszínig változhatnak, vonzva az őshonos sivatagi beporzókat.
Engelmann-sünkaktusz
Echinocereus engelmannii
Az Echinocereus engelmannii egy csoportképző, hengeres szárú kaktusz, amely az Egyesült Államok délnyugati sivatagaiban és Észak-Mexikóban őshonos. Kedveltségét sűrű, színes tüskéinek és tavasszal nyíló, élénk magenta-rózsaszín tölcsér alakú virágainak köszönheti.
Szivárványos sündisznókaktusz
Echinocereus pectinatus
Az Echinocereus pectinatus egy kisméretű, magányos és hengeres kaktusz, amely az észak-mexikói Chihuahua-sivatagból és a texasi Trans-Pecos régióból származik. Bordáit sűrű, fésűszerű tüskék borítják, amelyek fehér és rózsaszín sávokban váltakoznak, innen ered a köznyelvi elnevezése is. Késő tavasszal nagyméretű, tölcsér alakú, magenta színű virágokat hoz.
Hölgyujj kaktusz
Echinocereus pentalophus
Az Echinocereus pentalophus, más néven hölgyujj kaktusz, egy kúszó, bokros kaktusz, amely Texas déli részén és Mexikó északkeleti részén őshonos. Vékony, hosszúkás, ujjra emlékeztető szárai elágaznak, sűrű, akár egy méter széles szőnyegeket alkotva. Késő tavasszal a növény nagy, tölcsér alakú virágokat hoz, élénk rózsaszíntől a bíborig terjedő árnyalatokban, világos torokkal, amelyek egy rövid, látványos virágzás során szinte az egész bokrot beborítják.
Dália-sünkaktusz
Echinocereus poselgeri
Az Echinocereus poselgeri, közismert nevén dália-sünkaktusz, egy karcsú, ritkásan ágas kaktuszfaj, amely Texas déli részén és Északkelet-Mexikóban (Coahuila, Nuevo León, Tamaulipas és San Luis Potosí) őshonos. A vadonban száraz bozótosokban, homokos vagy hordalékos talajon él, akár 1150 méteres tengerszint feletti magasságig, ahol a bokrokra támaszkodva kapaszkodik felfelé. Sötétzöld szárai mindössze 1-2 cm vastagok, de hosszuk elérheti a 60-120 cm-t is; 8-10 alacsony bordáját apró, lapos, fehéres tüskék borítják. A föld alatt akár nyolc darab, 6-10 cm hosszú barna gumóból álló csoportot alkot, amelyek a dália gyökereire emlékeztetnek – innen ered a magyar és angol elnevezése is. Késő tavasszal és kora nyáron feltűnő, 5-7 cm átmérőjű, rózsaszín vagy magenta színű virágokat hoz a szárak végén, amelyek közepe sötétebb; a virágok dél körül nyílnak ki és éjszakára bezáródnak. Sokáig Wilcoxia poselgeri néven volt ismert.
Szivárványkaktusz
Echinocereus rigidissimus
Az Echinocereus rigidissimus egy kistermetű kaktuszfaj, amely Arizona délkeleti részén, Új-Mexikó délnyugati területein és Észak-Mexikóban (Sonora és Chihuahua) őshonos. Természetes élőhelyén 1200 és 2000 méter közötti magasságban, kavicsos domboldalakon és félsivatagi füves pusztákon fordul elő. Általában egyetlen, hengeres szárral rendelkezik, amely 6–30 cm magas és akár 11 cm széles is lehet. Testét sűrűn borítják a rövid, fésűszerűen elhelyezkedő, a növény testére simuló tüskék. A tüskék vízszintes sávokban váltakozó szürke, vörösesbarna, rózsaszín és fehér színei adják a növény jellegzetes szivárványos megjelenését. Késő tavasszal és nyáron nagyméretű, 6–7 cm átmérőjű, élénk rózsaszín, fehér közepű virágokat bont.
Bíbor kaktusz
Echinocereus triglochidiatus
A bíbor kaktusz egy alacsonyan növő, bokrosodó kaktusz, amely az Egyesült Államok délnyugati részének és Észak-Mexikó sivatagaiban és sziklás lejtőin őshonos. Idővel sűrű, hengeres, tüskés szárakból álló halmokat képez, amelyek több mint egy méter szélesre is terjedhetnek. Késő tavasszal a növény látványos, tölcsér alakú, skarlátvörös virágokat hoz, amelyek vonzzák a kolibrákat és a méheket.
Közönséges kakaslábfű
Echinochloa crus-galli
A közönséges kakaslábfű (Echinochloa crus-galli) egy gyorsan növő, egynyári fűféle, amely a trópusi Ázsiában őshonos. Mára világszerte elterjedt, és az egyik legproblémásabb mezőgazdasági gyomnövénynek számít, különösen a rizs- és kukoricaföldeken. A növény akár 150 cm magasra is megnőhet, hosszú, lapos levelei a tövüknél gyakran lilás árnyalatúak. Sűrű bugavirágzata növényenként akár 40 000 magot is termelhet, ami biztosítja a gyors terjedését. Gyomnövény státusza ellenére magjai ehetőek, és a növényt a hagyományos gyógyászatban is alkalmazzák.
Érdes tarlógomba
Echinoderma asperum
Az Echinoderma asperum, közismert nevén érdes tarlógomba, egy jellegzetes kalapos gomba, amelyet halvány kalapján éles, hegyes barna pikkelyek és sűrűn álló, szabadon álló fehér lemezei jellemeznek. Jellemzően erdei avarban vagy mulcsozott kerti ágyásokban jelenik meg. Bár látványos, mérgező gomba, amelyet soha nem szabad fogyasztani.
Amazonasi kardfü
Echinodorus grisebachii
Az amazonasi kardfű (Echinodorus grisebachii) az Alismataceae családba tartozó vízinövény, amely Dél-Amerika folyóvizeiből származik. A folyópartok mentén és a sekélyebb szakaszokon él, az év nagy részében víz alatt. Az egyik legnépszerűbb és legkönnyebben tartható akváriumi növény, amely élénkzöld, lándzsa alakú leveleiről ismert; ezek víz alatt akár a 60 cm-es hosszúságot is elérhetik. Központi rizómából (tőlevélrózsából) fejlődik, és hosszú indákon növő sarjnövényekkel szaporodik. Kiváló fókuszpont közepes és nagy méretű akváriumokban.
Agykaktusz
Echinofossulocactus multicostatus
Az agykaktusz (Stenocactus multicostatus, szinonimája: Echinofossulocactus multicostatus) egy Mexikó sivatagaiból származó gömbkaktusz, amely híres a több tucatnyi vékony, hullámos bordájáról, amelyek úgy tekerednek a növény teste köré, mint az agytekervények. Lassú növekedésű, általában magányos faj, amely ritkán haladja meg a 12-13 cm-es magasságot. Tavasszal és nyáron finom, fehértől a rózsaszínes-liláig terjedő virágokat hoz, amelyek szirmain sötétebb középső sáv fut végig.
Bánáti szamárkenyér
Echinops bannaticus
A bánáti szamárkenyér (Echinops bannaticus) a fészkesvirágzatúak családjába tartozó, magas növésű, karakteres megjelenésű évelő, amely Délkelet-Európából, többek között a romániai Bánát régióból származik. Felálló szárakat, tüskés, szürkészöld, szeldelt leveleket növeszt, melyek végén tökéletesen gömb alakú, acélkék virágfejek nyílnak július és augusztus között, vonzva a méheket és pillangókat. A növény körülbelül 120–150 cm magasra nő, mély karógyökérrendszere pedig rendkívül szárazságtűrővé teszi.
szamárkenyér
Echinops sphaerocephalus
A szamárkenyér a fészkesvirágzatúak családjába tartozó, nagy termetű, erőteljes évelő növény, amely akár 2 méter magasra is megnőhet. Merev szárain gömb alakú, ezüstöskék vagy fehéres virágzatokat hoz, július–augusztusban virágzik. Levelei mélyen szeldeltek és tüskések, felül szürkészöldek, fonákukon pedig nemezesen szőrösek és világosabbak. A faj rendkívül szárazságtűrő, a sovány, jó vízelvezetésű talajt kedveli, a méhek, poszméhek és pillangók körében igen kedvelt.
Sünikaktusz
Echinopsis
Az Echinopsis egy Dél-Amerikában őshonos kaktusznemzetség, amely főként Argentína, Bolívia, Peru és Chile andoki régióiban fordul elő. Körülbelül 128 fajt foglal magában, a kisméretű gömbkaktuszoktól kezdve az oszlopos és fatermetű példányokig. Híres hatalmas, illatos és rövid életű virágairól – melyek általában fehérek, rózsaszínek vagy vörösesek –, amelyek éjszaka vagy hajnalban nyílnak ki, és mindössze egy-két napig tartanak. Emiatt kapták egyes fajai a húsvéti liliomkaktusz becenevet.
Zöld gömb kaktusz
Echinopsis calochlora
A zöld gömb kaktusz (Echinopsis calochlora) egy kis, gömb alakú, csoportosan növő kaktusz, amely Brazíliából és Paraguayból származik. Az évek során sűrű telepeket alkot élénk zöld gömbökből, amelyeket tüskék díszítenek, és tavasszal, nyáron nagy, illatos fehér virágokat hoz, amelyek éjszaka nyílnak ki.
Sünikaktusz
Echinopsis eyriesii
Az Echinopsis eyriesii egy Dél-Amerikából (Argentína, Bolívia és Dél-Brazília) származó gömbkaktusz, amely sötétzöld, bordázott száráról és hatalmas, fehér, illatos, tiszavirág életű virágairól ismert, amelyek éjszaka nyílnak ki és mindössze egy napig tartanak. Ellenálló és könnyen nevelhető faj, így ideális választás kezdőknek és gyűjtőkőknek egyaránt.
Vörös fáklyakaktusz
Echinopsis huascha
Az Echinopsis huascha, közismert nevén vörös fáklyakaktusz, egy csoportképző oszlopkaktusz, amely Argentína Catamarca és La Rioja tartományainak száraz vidékeiről származik, ahol 900 és 2000 méter közötti tengerszint feletti magasságban él. Felálló vagy kúszó, sárgás tüskékkel borított szárai elérhetik az 1 méteres magasságot. Feltűnő narancssárga, sárga vagy vörös virágai tavasszal és kora nyáron nyílnak.
Húsvéti liliom kaktusz
Echinopsis oxygona
Az Echinopsis oxygona egy klasszikus gömb alakú kaktusz, amely idővel enyhén oszlopos formát ölt. Széles körben kedvelik monumentális, trombitaszerű virágaiért, amelyek fehérek vagy rózsaszínesek lehetnek, és finom illatot árasztanak – általában éjjel nyílnak ki. Dél-Amerikából származik, és tüskés „gömböket" alkotó telepeket képez oldalhajtások fejlesztésével.
Perui fáklyakaktusz
Echinopsis peruviana
Peruból származó oszlopos kaktusz, amely az aljától ágazik el, és körülbelül 5 méter magasra nőhet. Kékeszöld szára 6-8 széles, lekerekített bordával, fehéres areolákkal és barna tüskékkel rendelkezik. Az érett növények nagy, illatos, tölcsér alakú fehér virágokat hoznak, amelyek éjszaka nyílnak késő tavasztól nyárig. Meszkalin alkaloidot tartalmaz, ezért termesztése vagy birtoklása egyes országokban szabályozott lehet.
Tölcséres sünkaktusz
Echinopsis tubiflora
Az Echinopsis tubiflora, közismert nevén tölcséres sünkaktusz, egy gömbölyded vagy rövid oszlopos kaktusz, amely Bolívia és Észak-Argentína felföldjeiről származik. Sötétzöld, bordázott szárát világos, sötét hegyű tüskék borítják. Látványos, fehér, tölcsér alakú virágokat hoz halványzöld torokkal, amelyek éjszaka nyílnak ki, és mindössze egy-két napig tartanak. Idővel a növény sarjakat nevel, sűrű telepeket alkotva, ami erőteljes építészeti jelleget kölcsönöz a száraz kerteknek vagy a napfényes ablakpárkányoknak.
Madeirai büszkeség
Echium candicans
A madeirai büszkeség (Echium candicans) egy feltűnő, örökzöld cserje, amely a portugáliai Madeira szigetéről származik. Látványos, kúp alakú virágzatokat hoz, amelyek sűrűn tele vannak kék és lila virágokkal, és méheket, pillangókat, valamint kolibrikat vonzanak. Robusztus, kis odafigyelést igénylő növény, amely ideális mediterrán kertekbe, tengerparti tájképekbe és sziklás lejtőkre. Megtelepedés után rendkívül szárazságtűrő, és sovány talajokon is jól érzi magát minimális gondozás mellett.
Útifűlevelű kígyószisz
Echium plantagineum
Az útifűlevelű kígyószisz (Echium plantagineum) az érdeslevelűek családjába (Boraginaceae) tartozó egy- vagy kétéves növény, amely eredetileg a Földközi-tenger térségéből, Észak-Afrikából és Délnyugat-Ázsiából származik. Durva, szőrös tőlevélrózsát alkot, mielőtt elágazó szárat növesztene tölcsér alakú virágokkal, amelyek színe a kinyílás során rózsaszínről mély kék ibolyára változik. A faj 20-90 cm magasra nő, tavasztól nyárig virágzik, és bőséges nektártermelése miatt rendkívül népszerű a méhek és poszméhek körében. Az útifűlevelű kígyószisz jól bírja a szárazságot és a sovány talajt, de természetes elterjedési területén kívül – például Ausztráliában és Kaliforniában – gyomnövénynek és részben invazívnak tekintik. A növény pirrolizidin alkaloidokat tartalmaz, amelyek mérgezőek a legelő állatok számára, és érintés esetén irritálhatják a bőrt.
Találja meg a tökéletes növényt
Növénykalauzunk segít megtalálni a tapasztalati szintjéhez és az évszakhoz ideális fajokat.
Böngéssz Nehézség, Évszak és Más Szerint
Használd az alábbi szűrőket, hogy leszűkítsd ezt a katalógust gondozási nehézség, évszak, környezet szerint, vagy keress közvetlenül név alapján. Minden szűrő egy, az adott termesztési feltételeidhez igazított listához vezet.