Teljes növénykalauz
Fedezze fel a növényeket nehézség, évszak és egyéb szempontok szerint. Találja meg a tökéletes növényt.
Növények városonként
🗺️ Növények városonként4106 növény található
2017–2052 megjelenítve a 4106-ból
Közönséges gázló
Hydrocotyle vulgaris
A közönséges gázló (Hydrocotyle vulgaris) az ernyősvirágzatúak (Araliaceae) családjába tartozó, alacsony termetű, kúszó évelő növény, amely Európa-szerte őshonos nedves réteken, lápokban és tavak szélén. Kerek, pajzs alakú levelei sűrű szőnyeget alkotnak, amely könnyen terjed a telített talajon vagy sekély vízben, így népszerű mocsári növény kerti tavak és lápos kertek szélére.
Sárga csészegomba
Hydropisphaera peziza
A Hydropisphaera peziza egy tömlősgomba faj, amelyet apró, csésze alakú termőtestek (peritéciumok) jellemeznek, melyek színe általában a halványsárgától a narancssárgáig terjed. Jellemzően korhadó fán vagy más gombákon nőnek, kedvelve a mérsékelt és trópusi erdők rendkívül párás, árnyékos környezetét.
Hegyes kalapú nedűgomba
Hygrocybe acutoconica
A Hygrocybe acutoconica, közismert nevén a hegyes kalapú nedűgomba, egy feltűnő gombafaj, amelyet élénksárga vagy narancssárga, kúpos kalapja jellemez. A kalap nedves időben gyakran nyálkás vagy tapadós, és hegyes formáját még érett állapotában is megőrzi. Jellemzően természetes gyepekben, dűnéken és erdőszéleken fordul elő. Gombafajként nem rendelkezik lombozattal vagy virágokkal, szaporodása spórákkal történik.
Indiai vízicsillag
Hygrophila polysperma
Az indiai vízicsillag (Hygrophila polysperma) az akantuszfélék (Acanthaceae) családjába tartozó vízinövény, amely Indiából és Délkelet-Ázsia más területeiről származik. 1945 óta rendkívül népszerű az akvarisztikában gyors növekedése és nagyfokú szívóssága miatt. Szára egyenesen felfelé törő, levelei átellenes állásúak, élénkzöld színűek, de a fényhez közeli felső részeken rózsaszínes vagy narancssárgás árnyalatot is ölthetnek. Akváriumi körülmények között körülbelül 25-45 cm-es magasságot ér el. Figyelem: egyes régiókban, például Floridában és az USA más államaiban invazív fajnak minősül, ezért behozatala és árusítása tilos; soha ne engedjük természetes vizekbe.
Narancsvörös tölcsérgomba
Hygrophoropsis aurantiaca
A Hygrophoropsis aurantiaca, közismert nevén a narancsvörös tölcsérgomba, egy olyan gombafaj, amely rendkívül hasonlít az értékes, ehető sárga rókagombára. Tölcsér alakú kalapja jellegzetes narancssárga vagy sárgásnarancs árnyalatú, lemezei sűrűn állók, lefutók és többszörösen villásan elágazók. Bár Európa és Észak-Amerika fenyveseiben és lombhullató erdőiben egyaránt gyakori, elsősorban szaprotróf gomba, amely szerves anyagokat, például fenyőtűket és korhadó fát bont le.
Vörös húsú sárkánygyümölcs
Hylocereus costaricensis
A vörös húsú sárkánygyümölcs (Hylocereus costaricensis) egy Costa Ricában és Közép-Amerikában őshonos kúszó kaktuszféle, amely intenzív vörös színű, a fehér húsú változatnál édesebb terméséről ismert. Ez a pozsgás kúszónövény háromszögletű, húsos szárral rendelkezik, amely léggyökerek segítségével kapaszkodik, így a fejlődéséhez támasztékra vagy rácsra van szüksége. Hatalmas fehér virágai csak éjszaka nyílnak ki és reggelre elhervadnak; ezeket követik a bőrszerű pikkelyekkel borított rózsaszín héjú gyümölcsök, melyek belsejében apró, ehető fekete magvakkal teli, élénk rubinvörös hús található.
Guatemalai sárkánygyümölcs
Hylocereus guatemalensis
A Hylocereus guatemalensis (mai besorolása szerint Selenicereus guatemalensis) egy Guatemalában, Salvadorban és Mexikó déli részén őshonos epifita kúszókaktusz. Húsos, háromszögletű, levéltelen zöld szárai léggyökerek segítségével kapaszkodnak fákra vagy falakra, hosszuk pedig meghaladhatja az 5 métert is. Hatalmas, fehér, illatos virágai kizárólag éjszaka nyílnak ki, és mindössze egyetlen éjszakán át díszítenek. Termése intenzív rózsaszín pikkelyes bogyó, amelynek húsa lila, édes és ehető.
Sárkánygyümölcs
Hylocereus undatus
A pitaja (Hylocereus undatus) egy epifita kúszókaktusz, amely Közép-Amerikában és Mexikóban őshonos. Napjainkban széles körben termesztik trópusi és szubtrópusi vidékeken egzotikus, rózsaszín héjú, fekete magvakkal pettyezett fehér húsú gyümölcséért. Zöld, háromszögletű, pozsgás szárai indaszerűen növekednek, léggyökereikkel fákra, falakra vagy rácsokra kapaszkodnak. Éjszaka hatalmas, fehér és illatos virágokat hoz, amelyek csak néhány óráig nyílnak, ezért is nevezik az „éj királynőjének”.
Emeletes moha
Hylocomium splendens
Az emeletes moha (Hylocomium splendens) a Hylocomiaceae családba tartozó látványos mohafaj, amely sűrű, fényes, olajzöld vagy sárgászöld gyepeket alkot. Jellegzetessége az emeletes (lépcsőzetes) felépítés: minden éves hajtás az előző évi hajtás közepéből nő ki, jól elkülöníthető szinteket hozva létre. A tövüknél vöröses szárak 10-20 cm hosszúra is megnőhetnek, és szárnyasan elágaznak. A mohának nincsenek valódi gyökerei – rizoidokkal rögzül az aljzathoz, a vizet és a tápanyagokat pedig egész testfelületén keresztül veszi fel. Az északi félteke boreális fenyveseinek és vegyes erdőinek gyakori faja. A tápanyagban szegény, savanyú erdei talajt kedveli, talajon, humuszon és korhadt fán egyaránt megél árnyékos helyeken.
Pompás varjúháj
Hylotelephium
A Hylotelephium a varjúhájfélék (Crassulaceae) családjába tartozó évelő pozsgás növények nemzetsége, amelyet korábban a Sedum nemzetségbe soroltak. Közismert nevén pompás varjúháj vagy őszi varjúháj; húsos, kékeszöld leveleiért és nagy, dóm alakú virágzataiért kedvelik, amelyek nyár végén jelennek meg és egészen őszig díszítenek, késői színt víve a kertbe. Ázsiából és Európából származik, rendkívül szívós, szárazságtűrő, és nagy számban vonzza a pillangókat, méheket és más beporzókat.
Pompás varjúháj 'Autumn Joy'
Hylotelephium 'Autumn Joy'
A Hylotelephium 'Autumn Joy', amelyet gyakran Sedum 'Autumn Joy' vagy 'Herbstfreude' (németül: őszi öröm) néven árusítanak, a Hylotelephium spectabile és a H. telephium hibrid változata; az RHS jelenleg Hylotelephium × mottramianum 'Herbstfreude' néven osztályozza. Ez egy pozsgás évelő, amely körülbelül 60 cm magas és széles bokrokat alkot, vastag szárakkal és húsos, szürkészöld levelekkel. Nyár végétől őszig hozza nagy, lapos ernyővirágzatait, amelyek apró csillag alakú virágokból állnak. Színük folyamatosan változik: a zöldes rózsaszíntől a mélyrózsaszínen át a rézvörösig, elszáradva pedig megbarnulnak, így télen is díszítik a kertet. A méhek és pillangók kedvence. A föld feletti részei télen elszáradnak, majd tavasszal újra kihajtanak.
Óriás varjúháj
Hylotelephium maximum
A Hylotelephium maximum, népszerű nevén óriás varjúháj, egy robusztus, évelő pozsgás növény a Crassulaceae családból, amely Európában, a Kaukázusban és Nyugat-Szibériában őshonos. 30-80 cm magas, felálló, húsos szárakat fejleszt, amelyek gumós gyökérből erednek, széles, átellenes, szürkészöld pozsgás levelekkel. Késő nyáron és ősszel (szeptember-október) sűrű, lapos fürtökben hozza apró, krémesfehér vagy világosrózsaszín virágait, amelyek vonzzák a méheket és a pillangókat. Évtizedekig a Hylotelephium telephium alfajaként kezelték (Sedum maximum néven), természetesen száraz, köves, meszes lejtőkön és erdőszéleken nő, akár 2500 m tengerszint feletti magasságig. Szárazságtűrő képessége és alacsony gondozási igénye miatt kedvelt kerti növény.
Látványos varjúháj
Hylotelephium spectabile
A Hylotelephium spectabile, közismert nevén látványos varjúháj vagy jégvirág, egy télálló, húsos levelű évelő növény, amely Kínából és Koreából származik. Felálló, tömör töveket alkot húsos, kékeszöld levelekkel, amelyek tetején lapos virágzatokban csillag alakú, rózsaszín virágok nyílnak nyár végén és ősszel – igazi mágnes a lepkék és méhek számára.
Telefonkő
Hylotelephium telephium
A telefonkő (Hylotelephium telephium) egy ellenálló, eurázsiai szukkulens évelő, amelyet húsos, kékeszöld levélzete és nyár közepétől őszig nyíló, csillag alakú, rózsaszín és lila árnyalatú virágainak sűrű fürtjei tesznek különlegessé. Kivételesen szárazságtűrő és hidegtűrő egészen az USDA 3-as zónáig, jól érzi magát napos szegélyágyásokban, sziklakertekben és száraz tájképekben.
Jatobá
Hymenaea courbaril
A jatobá Brazíliában és Amerika más trópusi régióiban őshonos fa, amely megtalálható az Amazonas vidékén, a Cerrado, a Mata Atlântica, a Caatinga és a Pantanal területein. Termesztett formában általában 8-15 méter magasra nő, koronája széles és sűrű. Levelei kétlevelűek, bőrneműek és sarló alakúak. Krémfehér virágai szeptember és november között nyílnak. Termése fás hüvely, amelyben a magokat lisztes, édeskés hús veszi körül. Fája sűrű és rendkívül értékes, gyantája pedig kopál néven ismert.
Pókliliom
Hymenocallis
A Hymenocallis, közismert nevén pókliliom, az amarilliszfélék (Amaryllidaceae) családjába tartozó évelő hagymás növények nemzetsége. Illatos, fehér virágaiért kedvelik, melyek hosszú, vékony, póklábakra emlékeztető szirmaikról nevezetesek. Amerika trópusi és szubtrópusi vidékein őshonos, szalagszerű levelekből álló csomókat alkot, és jól fejlődik meleg, párás éghajlaton, tengerparti területeken vagy jó vízelvezetésű ágyásokban.
Parti Pókvirág
Hymenocallis littoralis
A Parti Pókvirág (Hymenocallis littoralis) az Amaryllidaceae családba tartozó évelő hagymás növény, amely az Amerikák trópusi és szubtrópusi tengerparti régióiban őshonos, az Egyesült Államok délkeleti részétől Dél-Amerikáig. Illatos, elegáns fehér virágokat hoz, amelyek hosszú, vékony szirmai póklábaira emlékeztetnek, és fényes, sötétzöld, szíj alakú levelek fölé emelkednek. Parti és trópusi kertekben rendkívül kedvelt díszítőértéke és sópermet-tűrő képessége miatt.
Gyökeres fülőke
Hymenopellis radicata
A Hymenopellis radicata, közismert nevén gyökeres fülőke, egy ehető gombafaj, amely hosszú, orsó alakú, mélyen a földbe nyúló tönkjéről ismerhető fel, amely a lombhullató fák korhadó gyökereihez kapcsolódik. Kalapja nedves időben kifejezetten nyálkás, ráncos, színe a barnástól az olívzöld tónusokig terjed. Ez egy lenyűgöző faj, amely az erdőben a felszín alatti öreg bükkfa jelenlétét jelzi.
Makk-csészegomba
Hymenoscyphus fructigenus
A Hymenoscyphus fructigenus egy apró, szaprofiton tömlősgomba, amely kifejezetten tölgy makkjának kupacsán, bükk makkján vagy korhadó mogyorón fejlődik. Megjelenése apró, fehéres-sárgás korongokra emlékeztet, amelyeket rövid tönk tart.
Palackpálma
Hyophorbe lagenicaulis
A palackpálma (Hyophorbe lagenicaulis) az arecafélék (Arecaceae) családjába tartozó magányos pálmafaj, amely a Mascarenhas-szigetcsoporthoz tartozó Round-szigeten (Mauritius) őshonos. Jellegzetessége a sima, szürkés törzse, amely az alapjánál palackszerűen megduzzad, majd a korona felé elvékonyodik. A törzs tetején egy kis korona található, amely 4-8 darab mélyzöld, szárnyalt levélből áll (a fiatal növények levelei vöröses vagy narancssárgás árnyalatúak lehetnek). Lassú növekedésű faj; a vadonban kevesebb mint 10 kifejlett példánya maradt, így a súlyosan veszélyeztetett fajok közé tartozik, bár dísznövényként a trópusi és szubtrópusi éghajlatú területeken világszerte elterjedt.
Közönséges orbáncfű
Hypericum
A Hypericum az évelő lágyszárúak és alacsony cserjék népes nemzetsége, amelyeket feltűnő, aranysárga, ötszirmú virágaikért és számos porzójukért kedvelnek. Főként tavasszal és nyáron virágzik, rendkívül szívós, a megtelepedést követően szárazságtűrő, és sokféle talajtípushoz alkalmazkodik, így dísznövényként és hagyományos gyógynövényként egyaránt termesztik.
Bogyós orbáncfű
Hypericum × inodorum
A Hypericum × inodorum az orbáncfűfélék (Hypericaceae) családjába tartozó cserje, amely a Hypericum androsaemum és a Hypericum hircinum termékeny kerti hibridje. Nyugat-Európában és a Földközi-tenger térségében (Franciaország, Olaszország és Spanyolország) őshonos, de meghonosodott Portugáliában, Madeirán, Nagy-Britanniában, Írországban, Chilében és Új-Zélandon is, ahol nedves vagy árnyékos helyeken fordul elő. 0,6–2 méter magasra és akár 1,5 méter szélesre is megnő; szárai az alapjuktól felfelé törnek, levelei oválisak és nyél nélküliek. Nyáron 3–23 tagú csoportokban hozza aranysárga, 1,5–3 cm átmérőjű, porzókban gazdag virágait. Ezeket bogyószerű termések követik, amelyek pirosról sötétbarnára színeződnek; a virágkötészeti fajták fehér, krém, rózsaszín, piros, sárga vagy fekete bogyókkal rendelkeznek. Ezeket a bogyókat árulják a virágboltokban „hypericum” néven a csokrokhoz.
Bogyós orbáncfű
Hypericum androsaemum
A Hypericum androsaemum, androsemo vagy Gerês-i orbáncfű néven ismert, a Hypericaceae családba tartozó félörökzöld cserje, amely Európából, Észak-Afrikából és Nyugat-Ázsiából származik. 50 cm és 1 m közötti magasságúra nő, sötétzöld, ovális levelekkel és csillag alakú sárga virágokkal, amelyek késő tavasztól nyárig nyílnak. Bogyó típusú termései pirosról lilásfeketére érnek, díszesek, de nem fogyaszthatók.
Örökzöld orbáncfű
Hypericum calycinum
Az örökzöld orbáncfű (Hypericum calycinum) az orbáncfűfélék (Hypericaceae) családjába tartozó, alacsony termetű, félörökzöld cserje, amely Délkelet-Európában és Kis-Ázsiában őshonos. Szívós, terjedő tövű talajtakaróként értékelik; föld alatti tarackjai révén 30-60 cm magas, sűrű szőnyeget alkot. Nyár elejétől nyár végéig hozza nagy, csésze alakú, aranysárga virágait, amelyek jellegzetessége a feltűnő, pamacsos porzótömeg.
Közönséges orbáncfű
Hypericum perforatum
A közönséges orbáncfű egy szívós, fénykedvelő évelő gyógynövény, amely Európában és Ázsiában őshonos, de mára a világ mérsékelt égövi területein mindenütt meghonosodott. Felálló, több szárú bokrokat alkot, karcsú, hosszúkás leveleit apró, áttetsző olajmirigyek pettyezik. Nyár elejétől késő nyárig bőségesen hoz csillag alakú, sárga virágokat, melyek szirmainak szélét fekete pontok díszítik. Alacsony igényű, kártevőktől és betegségektől nagyrészt mentes növény, amely magról és rizómákkal is könnyen terjed, így kiválóan alkalmas rézsűk és lejtők erózióvédelmére, bár egyes régiókban invazív gyomként tartják számon. Leginkább hagyományos gyógynövényként ismert, de minden része tartalmaz hipericint, amely fényérzékenységet okozhat embereknél, háziállatoknál és haszonállatoknál egyaránt.
Cserjés orbáncfű
Hypericum prolificum
A Hypericum prolificum, közismert nevén cserjés orbáncfű, egy kompakt, lombhullató cserje, amely Észak-Amerika keleti és középső részén őshonos. Sűrű, felálló hajtásain élénksárga, ötszirmú virágok díszlenek júniustól októberig, amelyek számos porzószálukkal tűnnek ki. Sötétzöld, lándzsa alakú levelei a téli időszakban lehullanak. Rendkívül alkalmazkodóképes növény: elviseli a szárazságot, a tömörödött talajt és a különböző talajtípusokat. Kedvelt a természetes kertekben, pillangóskertekben és esőkertekben, ahol évelő dísznövényként alkalmazzák.
Vöröses kénvirág
Hypholoma lateritium
A Hypholoma lateritium, közismert nevén vöröses kénvirág, egy fán lakó gombafaj, amely sűrű csoportokban nő lombhullató fák tuskóin. Jellemzője a téglavörös kalap, amely a közepén sötétebb, a szélei felé pedig világosabb árnyalatú. A mérgező sárga kénvirággal ellentétben a húsa enyhébb ízű, bár néha kissé kesernyés lehet.
ciprusmoha
Hypnum cupressiforme
A ciprusmoha (Hypnum cupressiforme) a mérsékelt égöv egyik legelterjedtebb kúszó mohafaja. Sűrű, puha szőnyeget alkot kúszó, szabályosan elágazó száraival, amelyek apró cipruságakra emlékeztetnek – innen ered a fajneve is. Megtalálható a talajon, fák kérgén, köveken, falakon és korhadó fán is, árnyékban és naposabb helyeken egyaránt, mivel könnyen alkalmazkodik a legkülönfélébb körülményekhez. Igénytelensége és vonzó megjelenése miatt kedvelt díszítő és talajtakaró elem kertekben, terráriumokban és viváriumokban.
Közönséges vérebgyökér
Hypochaeris radicata
A közönséges vérebgyökér (Hypochaeris radicata) az őszirózsafélék (Asteraceae) családjába tartozó évelő lágyszárú növény, amely Európában őshonos, de mára meghonosodott Amerikában, Ausztráliában és Új-Zélandon is. Érdes, szőrös, karéjos levelekből álló tőlevélrózsát alkot, amelyből elágazó, levéltelen szárak emelkednek ki, végükön a gyermekláncfűhöz nagyon hasonló aranysárga virágzatokkal. Az egész növény tejnedvet ereszt, ha megvágják. Rendkívül szívós, jól tűri a szegényes és tömörödött talajokat, gyakran megjelenik spontán módon gyepekben, útmenti szegélyeken és parlagon hagyott területeken.
Pöttyös növény (nemzetség)
Hypoestes
A Hypoestes az Acanthaceae családba tartozó dísznövények nemzetsége, amelyet élénken pöttyös és foltos lombozatáról ismernek. A legtöbbet termesztett faj, a H. phyllostachya (pöttyös növény), népszerű szobanövény, amelyet feltűnő, rózsaszín, piros, fehér és zöld mintázatú leveleiért kedvelnek.
Fehér szeplősarc
Hypoestes forskaolii
A Hypoestes forskaolii, közismert nevén fehér szeplősarc, egy évelő vagy egynyári lágyszárú növény, amely a trópusi Afrikában és az Arab-félszigeten őshonos. A medvekörömfélék (Acanthaceae) családjába tartozik, és dísznövényként, valamint gyógyászati tulajdonságai miatt is értékelik. Ovális, sima levelei sűrű, élénkzöld lombozatot alkotnak, míg apró, finom virágai a fehértől a halványrózsaszínig változnak. Természetes élőhelyén cserjék és fák alatt nő, kiválóan alkalmazkodva a trópusi régiók szűrt fényéhez és jó vízelvezetésű talajához. A növény tudományos érdeklődésre tart számot, mivel antimikrobiális, rákellenes és antioxidáns tulajdonságokkal rendelkező diterpén vegyületeket tartalmaz.
Pöttyös növény
Hypoestes phyllostachya
A pöttyös növény (Hypoestes phyllostachya) egy bájos, trópusi évelő, amely Madagaszkárról származik, és feltűnően foltos lombozatáért kedvelik. Ovális levelei élénk rózsaszín, piros vagy fehér foltokkal díszítettek sötétzöld alapon, ami a kapható szobanövények egyik legszínesebbjévé teszi. Kompakt és bokros megjelenésű, meleg és párás környezetben érzi jól magát, és játékos színfoltot visz minden beltéri térbe.
duzzadt tányérzuzmó
Hypogymnia physodes
A Hypogymnia physodes, magyarul duzzadt tányérzuzmó, Magyarország egyik leggyakoribb zuzmófaja. Leveles telepe van, amelyre jellemzőek a felfújt (hólyagszerű) lebenyvégek. Felső oldala szürkés vagy fehéres, míg az alsó oldala fekete és rögzítő fonalak (rhizinák) nélküli. Nagyon ellenálló faj, ugyanakkor érzékenyen reagál a levegő kén-dioxid szennyezettségére, ezért a levegőtisztaság bioindikátoraként szolgál.
Rozsdás kéreggomba
Hypoxylon rubiginosum
A Hypoxylon rubiginosum egy szaprofita tömlősgomba, amely elsősorban lombhullató fák elhalt faanyagán fejlődik. Jellemzője a vékony, lapos, jellegzetes téglavörös vagy rozsdabarna színű sztrómák kialakítása, amelyek az idő előrehaladtával megfeketednek. Ez nem növény, hanem egy gomba, amely döntő szerepet játszik a szerves anyagok lebontásában az erdei ökoszisztémákban.
Illatos menta
Hyptis suaveolens
Az illatos menta (Hyptis suaveolens) az árvacsalánfélék (Lamiaceae) családjába tartozó – a mentával és a bazsalikommal rokon – egyéves vagy rövid életű évelő aromás gyógynövény. Mexikó, a Karib-térség és Dél-Amerika trópusi vidékein őshonos, de mára a bolygó szinte teljes trópusi övezetében meghonosodott. Pionír növényként nő, robusztus, négyszögletes szárral rendelkezik, magassága elérheti a 2,5 métert. Levelei tojásdadok, aromásak és fűrészes szélűek, apró kék virágai füzérvirágzatban nyílnak. Rendkívül ellenálló, spontán kolonizálja az útmentéket, legelőket és leromlott talajú területeket; a trópusokon szinte egész évben virágzik.
Izsóp
Hyssopus officinalis
Az orvosi izsóp (Hyssopus officinalis) egy évelő, erősen aromás félcserje az árvacsalánfélék (Lamiaceae) családjából, amely a Földközi-tenger vidékéről és Dél-Európából származik. 40–60 cm magasra nő, körülbelül 50 cm szélességgel, keskeny lándzsás levelei vannak, és júliustól szeptemberig apró kék-lila, lila, rózsaszín vagy fehér virágokat hoz sűrű virágzatokban, amelyek erősen vonzzák a méheket és pillangókat. A növény fagyálló (4–9-es zóna) és nagyon jól tűri a szárazságot, ami népszerű, igénytelen dísz- és gyógynövényt tesz belőle kertekben és edényekben egyaránt.
Találja meg a tökéletes növényt
Növénykalauzunk segít megtalálni a tapasztalati szintjéhez és az évszakhoz ideális fajokat.
Böngéssz Nehézség, Évszak és Más Szerint
Használd az alábbi szűrőket, hogy leszűkítsd ezt a katalógust gondozási nehézség, évszak, környezet szerint, vagy keress közvetlenül név alapján. Minden szűrő egy, az adott termesztési feltételeidhez igazított listához vezet.