Teljes növénykalauz
Fedezze fel a növényeket nehézség, évszak és egyéb szempontok szerint. Találja meg a tökéletes növényt.
Növények városonként
🗺️ Növények városonként3464 növény található
2485–2520 megjelenítve a 3464-ból
Pastaza filodendron
Philodendron pastazanum
A Philodendron pastazanum egy kúszó, talajlakó kontyvirágféle, amely az ecuadori Pastaza tartomány trópusi esőerdőinek aljnövényzetéből származik, de Peruban is megtalálható 300 és 1000 méteres tengerszint feletti magasságban. Sok más kúszó filodendronnal ellentétben ez a faj az erdő talaján terül el, ahelyett, hogy fákra kapaszkodna. Nagy, szív alakú leveleket növeszt, amelyeket mélyen barázdált erezet és bársonyos textúra jellemez. Mélyzöld színe megkülönbözteti a hasonló fajoktól, mint a Philodendron mamei vagy a Philodendron sodiroi. K. Krause botanikus írta le először 1940 körül, neve pedig az ecuadori Pastaza tartományra utal.
Tölgyleveles Filodendron
Philodendron pedatum
A Philodendron pedatum, közismert nevén tölgyleveles filodendron, egy kapaszkodó aroid, amely Dél-Amerika trópusi esőerdeiben honos. Mélyen karéjos, tölgyfalevél alakú lombozata a nemzetség egyik legmutatósabb tagjává teszi. Természetes kúszónövényként függőlegesen nő, és megfelelő támasztékkal beltérben is lenyűgöző magasságot érhet el.
Sallangos levelű filodendron
Philodendron radiatum
A Philodendron radiatum egy robusztus, örökzöld, léggyökereivel kapaszkodó kontyvirágféle, amely Dél-Mexikó, Belize, Guatemala, Honduras, Nicaragua, Costa Rica és Panama esőerdőiben őshonos. A vadonban epifita vagy hemiepifita életmódot folytat: hosszú léggyökereket ereszt, amelyekkel a fatörzsekbe kapaszkodik, miközben a lombkorona felé kúszik, végül elérve a 25 méteres vagy annál nagyobb magasságot. Legfeltűnőbb jellemzője a kifejlett lombozata: a nagyméretű, háromszögletű-tojásdad levelek akár 1 méter hosszúak és az alapjuknál 1 méter szélesek is lehetnek. A levelek mélyen szeldeltek, sugárirányú szegmensekkel, ami miatt szinte szárnyasnak tűnnek – innen ered a tudományos „radiatum” elnevezés és a magyar sallangos jelző is. A fiatal növények levelei egyszerűbbek és kevésbé tagoltak, majd a növény érésével és kapaszkodásával válnak fokozatosan egyre szeldeltebbé.
Szívalakú levelű filodendron
Philodendron scandens
A szívalakú levelű filodendron (Philodendron scandens, syn. Philodendron hederaceum) az Araceae család örökzöld, trópusi kúszónövénye, amely Közép- és Dél-Amerikából származik. Fényes, sötétzöld, szív alakú levelei ideális körülmények között akár 30 cm hosszúságot is elérhetnek. Gondozásának egyszerűsége és különböző fényviszonyokhoz való alkalmazkodóképessége miatt a világ egyik legnépszerűbb szobanövénye.
Kongó filodendron
Philodendron tatei
A Philodendron tatei, közismert nevén Kongó filodendron, a kontyvirágfélék (Araceae) családjába tartozó trópusi növény, amely Brazília, Guyana, Peru és Venezuela esőerdőiben őshonos. Nagy, fényes, sötétzöld (vagy a termesztett változatoknál vöröses) leveleivel ez a faj buja és egzotikus megjelenése miatt kedvelt szobanövény. Kompakt és robusztus szára megkülönbözteti a többi kúszó filodendrontól, így ideális belső terek díszítésére.
Philodendron Tortum
Philodendron tortum
A Philodendron tortum egy Dél-Amerika trópusi esőerdőiből származó kúszó kontyvirágféle, amelyet mélyen szeldelt, páfránylevélre emlékeztető levelei miatt kedvelnek. Ez egy kapaszkodó növény, amely a természetben léggyökerei segítségével rögzül a fatörzsekhez, és akár több méter magasra is megnőhet. Otthoni körülmények között általában mohakaróra futtatva nevelik, hogy támogassák függőleges növekedését, és elősegítsék a nagyobb, dúsabban szeldelt levelek fejlődését.
Bársonyos filodendron
Philodendron verrucosum
A Philodendron verrucosum egy ritka, hemiepifita kontyvirágféle, amely Ecuador és Kolumbia ködfelhőerdőiben őshonos. Különlegességét bársonyos, szív alakú levelei adják, melyeket irizáló ezüstös-zöld erezet díszít. Vöröses, szőrös levélnyeleit apró szemölcsök (verrucae) borítják, erről kapta a faj a tudományos nevét.
Xanadu filodendron
Philodendron xanadu
A Xanadu filodendron (Philodendron xanadu) Brazíliából származó trópusi növény, amelyet mélyen karéjos, fényes sötétzöld leveleiért kedvelnek. Más filodendronokhoz képest kompakt termetű, sűrű, dús tömböt alkot, és rendkívül népszerű mind beltéri, mind kültéri trópusi kerti növényként. Az Araceae családba tartozik, a modern botanikusok a Thaumatophyllum nemzetségbe sorolják át.
Kék csillag páfrány
Phlebodium aureum
Egy lenyűgöző epifita páfrány, amelyet mélyen karéjos, kékeszöld vagy hamvas levelei tesznek felismerhető vé. Az amerikai trópusi területekről származik, kúszó rizómáiból nő ki, amelyeket sűrű, aranyszínű pikkelyek borítanak – innen ered az 'aureum' elnevezés. Sok más páfránytól eltérően levelei robusztusabb szerkezetűek és viaszos tapintásúak.
Hamis aranypáfrány
Phlebodium pseudoaureum
A Phlebodium pseudoaureum egy feltűnő epifita páfrány, amely a trópusi és szubtrópusi Amerika területein őshonos. Elegáns, mélyen karéjozott lombját jellegzetes kékes-zöld árnyalat jellemzi; kúszó, vörös szőrös rizómái segítségével fákon és sziklákon terjeszkedik. Rokonával, a P. aureum-mal (aranypáfrány) összehasonlítva ezt a fajt hamvasabb, tompított kékes-zöld színezete és kisebb termete különbözteti meg. A felhőerdőktől a trópusi alföldekig egyaránt megtelepszik, így a Polypodiaceae család egyik legtűrőképesebb páfrányfajává vált.
Réti komócsin
Phleum pratense
A réti komócsin (Phleum pratense), közismert nevén réti komócsin vagy egérfarkfű, a Poaceae családba tartozó évelő takarmányfű, amely Európában és a mérsékelt égövi Ázsiában őshonos, és ma már a mérsékelt égövi világ nagy részén meghonosodott. Akár 100-115 cm magas, felálló csomókat képez, lineáris levelekkel és egy nagyon felismerhető, zöldes-lilás, hengeres és tömör virágzattal (álkalász). Az egyik leggyakrabban termesztett takarmányfű a hűvös és hegyvidéki régiókban széna előállítására, valamint szarvasmarhák, lovak, juhok és kecskék legeltetésére.
Macskahere
Phlomis
A macskahere (Phlomis) az árvacsalánfélék (Lamiaceae) családjába tartozó nemzetség, amely mintegy 100 örökzöld vagy lombhullató félcserjét és évelőt foglal magában, őshazája a Földközi-tenger vidéke és Délnyugat-Ázsia. A növények ráncos, gyapjas, szürkészöld levelekből álló halmokat alkotnak, amelyek fölé késő tavasztól nyárig felálló szárakon emeletes örvökben nyílnak a sárga vagy rózsaszín, sisakos virágok. Megtelepedése után kiválóan tűri a szárazságot, ezért kedvelt választás szárazságtűrő kertekbe (xeriscaping), vidéki stílusú kertekbe és beporzóbarát ágyásokba.
Egynyári lángvirág
Phlox drummondii
A Phlox drummondii, közismert nevén egynyári lángvirág vagy Drummond-lángvirág, egy Texasban őshonos, gyors növekedésű egynyári növény. Kedveltségét sűrű csomókban nyíló, csillag alakú virágainak köszönheti, amelyek piros, rózsaszín, fehér, levendula és lila színekben pompáznak. Teljes napsütésben fejlődik a legjobban, népszerű választás ágyásokba, szegélyekbe és konténerekbe.
Foltos lángvirág
Phlox maculata
A foltos lángvirág (Phlox maculata) az Egyesült Államok keleti részén őshonos, a csatavirágfélék (Polemoniaceae) családjába tartozó, bokros növekedésű lágyszárú évelő. Jellegzetes, vöröses-lilás foltokkal tarkított szárai 60–90 cm magasra nőnek, és kora nyártól nyár közepéig sűrű, hengeres fürtökben hozzák illatos, rózsaszín, levendula, lila vagy fehér virágaikat. A bugás lángvirágnál (P. paniculata) lényegesen ellenállóbb a lisztharmattal szemben. Ez az őshonos vadvirág nedves réteken, erdőszéleken és patakpartokon érzi jól magát, vonzza a pillangókat, kolibriket és a szendereket.
Bugás lángvirág
Phlox paniculata
A Phlox paniculata, közismert nevén bugás lángvirág vagy kerti lángvirág, egy illatos, évelő lágyszárú növény, amely Észak-Amerika keleti részén őshonos. Nyár közepétől őszig nagy, domború bugákban hozza ötszirmú virágait rózsaszín, lila, piros, fehér és levendula árnyalatokban, az angolkertek és évelőágyások klasszikus eleme. A növény 60–120 cm magasra nő, és minden évben hűségesen visszatér.
moha flox
Phlox subulata
A Phlox subulata, közismert nevén moha flox, egy élénken növő, gyepszőnyeget alkotó örökzöld évelő növény. Tűszerű lombozatáról és arról a képességéről ismert, hogy kora tavasszal sűrű szőnyeget borít be csillag alakú virágokkal, amelyek gyakran teljesen eltakarják a leveleket. Kelet- és közép-Egyesült Államok területén őshonos, és nélkülözhetetlen eleme a sziklakerteknek, valamint virágos talajtakaróként is széles körben alkalmazzák.
Kanári-szigeteki datolyapálma
Phoenix canariensis
A Phoenix canariensis, közismert nevén a kanári-szigeteki datolyapálma vagy ananászpálma, egy fenséges tollas pálma, amely a spanyolországi Kanári-szigeteken őshonos. A világ egyik legelterjedtebb dísznövényként ültetett pálmája, amelyet jellegzetes, rombusz alakú levélhegek díszítette tömzsi törzse, valamint 6 méternél is hosszabbra nyúló, ívelt, szárnyalt levelei tesznek felismerhetővé. A Phoenix roebelenii-vel (a törpe datolyapálmával) ellentétben ez a faj egy nagymértű, szabadtéri fa, amely akár 18 méteres magasságot is elérhet.
Datolyapálma
Phoenix dactylifera
A Phoenix dactylifera, közismert nevén datolyapálma, egy fenséges pálmaféle, amely a Közel-Kelet és Észak-Afrika területéről származik. Magassága elérheti a 30 métert, és több mint 5000 éve termesztik tápláló gyümölcséért – a datolyáért – valamint kiemelkedő díszítőértékéért.
Hegyi törpefőnix
Phoenix loureiroi
A hegyi törpefőnix (Phoenix loureiroi) egy kistermetű, szívós pálmafaj, amely Dél-Ázsia dombvidékein és erdőiben őshonos, Pakisztántól és Indiától kezdve Burmán, Thaiföldön, Vietnamon és Kínán át egészen Tajvanig és a Fülöp-szigetekig. Magányos vagy csoportos növekedésű pálma, amely 1-4 méter magasra nő; törzsét rombusz alakú levélalapok borítják, merev, szárnyalt levelei pedig akár a 2 méteres hosszúságot is elérhetik. Apró sárga virágait kékesfekete, egymagvú termések követik. A vadonban a tengerszinttől egészen 1500 méteres magasságig megtalálható, jól tűri az időszakos aszályt és az áradásokat is, gyakran útszéleken vagy rizsföldek szélén telepszik meg. Dísznövényként lassú növekedése, kiváló szárazságtűrése, valamint a kártevőkkel és betegségekkel szembeni ellenállóképessége miatt kedvelt.
Szenegáli datolyapálma
Phoenix reclinata
A szenegáli datolyapálma egy trópusi Afrikából származó, többtörzsű pálmafaj, amely tollas, ívesen hajló leveleiről és tüskés törzséről ismert. Széles körben alkalmazzák a tájépítészetben dísznövényként kertekben és parkokban.
Törpe datolyapálma
Phoenix roebelenii
A Phoenix roebelenii, közismert nevén törpe datolyapálma, egy elegáns, kis termetű pálma, amely Délkelet-Ázsia trópusi erdeiben honos, különösen Laoszban és Vietnámban. A világ egyik legnépszerűbb szobapalma-faja, köszönhetően kompakt méretének, elegánsan hajló lombjainak és igénytelen természetének. Lassan, kb. 2 méteres magasságra növekszik, és trópusi hangulatot kölcsönöz bármely belső térnek vagy meleg, szabadtéri kertnek.
Új-zélandi len
Phormium
A Phormium az Új-Zélandon őshonos, örökzöld, csomókban növő évelők kis nemzetsége, amelyet látványos, kard alakú levelei és markáns megjelenése miatt termesztenek. A nemzetség két fő fajt foglal magában: a Phormium tenax-ot (új-zélandi len) és a kisebb termetű Phormium cookianum-ot (hegyi len), emellett több tucat díszváltozat létezik zöld, bronz, lila és tarka csíkos lombozattal. Szívós, szél- és sótűrő, megtelepedése után pedig nagyrészt ellenáll a kártevőknek, így a tengerparti kertek, vegyes ágyások és nagyméretű dézsák alapvető növénye.
Új-zélandi len
Phormium tenax
A Phormium tenax, közismert nevén új-zélandi len vagy harakeke, egy látványos, örökzöld évelő növény, amely Új-Zélandról és Norfolk-szigetről származik. Hosszú, kardszerű levelekből álló, impozáns töveket alkot, amelyek akár 3 méter magasságot is elérhetnek, így drámai látványelemet nyújtanak a kertben. A növény nyáron magas virágzati szárakat hajt, amelyeken sötétvörös, csöves virágok nyílnak, vonzva a nektárral táplálkozó madarakat. Rendkívül alkalmazkodóképes: elviseli a parti szeleket, az aszályt, és megtelepedés után a talajviszonyok széles skáláját.
Fotínia / Karácsonyi bogyó (nemzetség)
Photinia
A fotínia (Photinia) a Rosaceae (rózsafélék) családjába tartozó örökzöld cserjék és kisebb fák nemzetsége, amelyeket feltűnően élénkpiros fiatal hajtásaikért kedvelnek. A legnépszerűbb fajta, a Photinia × fraseri 'Red Robin', széles körben használatos sövénynövényként Európa-szerte és a mérsékelt égövi területeken. A fajok kompakt cserjéktől egészen 5 méteres kisebb fákig terjednek, és tavasszal fehér virágfürtöket hoznak.
Kerti korallberkenye
Photinia × fraseri
A kerti korallberkenye (Photinia × fraseri) a rózsafélék családjába tartozó örökzöld hibrid cserje, amely a Photinia glabra és a Photinia serratifolia keresztezéséből jött létre. Széles körben termesztik sövényként a fiatal levelek élénkvörös színe miatt, amely éles kontrasztot alkot a fényes, sötétzöld érett lombozattal. Tavasszal apró, fehér virágfürtöket hoz, amelyeket ősszel piros bogyók követnek.
Kínai korallberkenye
Photinia serratifolia
A Photinia serratifolia, közismert nevén kínai korallberkenye, a rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó örökzöld cserje vagy kis fa, amely Kínában, Tajvanon és Délkelet-Ázsia egyes részein őshonos. Gyors növekedése és látványos, vöröses-bronzos árnyalatú fiatal hajtásai miatt kedvelik, amelyek éles kontrasztot alkotnak a fényes, sötétzöld érett levelekkel. Tavasszal sűrű bugákban nyílnak apró, illatos fehér virágai, melyeket dekoratív piros bogyótermések követnek, vonzva a madarakat. Széles körben alkalmazzák sövényként, alakfának (topiárium) vagy dísznövényként mérsékelt égövi kertekben.
Kerti korallberkenye 'Red Robin'
Photinia x fraseri
A Photinia x fraseri, közismert nevén korallberkenye vagy 'Red Robin', egy erőteljes növekedésű örökzöld cserje, amelyet intenzív vörös színű friss hajtásaiért kedvelnek, melyek később fényes zöldre érnek. A Photinia glabra és a Photinia serratifolia hibridje, és a mérsékelt égövi kertek egyik leggyakrabban ültetett sövénynövényévé vált. Tavasz közepén apró, fehér virágfürtöket hoz, melyek illata nem túl kellemes, ezeket pedig madarakat vonzó, piros bogyószerű termések követik. Ha nem metszik, kis fává is megnőhet, de rendszeres metszéssel sűrű és színes sövényként tartható, amely évente többször is hoz új, vörös hajtásokat.
Farkos papucsorchidea
Phragmipedium caudatum
A Phragmipedium caudatum egy nagy, legyező alakú, talajlakó vagy litofita orchidea, amely Mexikótól Peruig és Bolíviáig terjedő köderdőkben őshonos, párás, mohás lejtőkön és sziklafalakon nő 800 és 2500 méteres tengerszint feletti magasságban. Híres rendkívül hosszú, spirális oldalszirmairól, amelyek lefelé lógnak, és érett példányokon elérhetik a 60-90 centimétert (esetenként akár egy métert is), ezzel a növényvilág leghosszabb virágszerkezetei közé tartoznak. A krémszínűtől a sárgászöldig terjedő virágokat sötétebb zöld erezet díszíti, és a csavarodó szirmok mentén bordóvörös árnyalatúak, heteken át egymás után nyílnak. A viktoriánus idők óta gyűjtők által nagyra becsült növény továbbra is az egyik leglátványosabb és legnehezebben nevelhető papucsorchidea.
Nád
Phragmites australis
A közönséges nád (Phragmites australis) egy magas növésű, évelő mocsári fűféle, amely sűrű állományokban – úgynevezett nádasokban – nő állóvizek és lassan folyó vizek partján. Akár négy méteres magasságot is elérhet, és erőteljes föld alatti rizómái révén gyakran nagy területen terjed el. Jellegzetes, sötétlilától az ezüstszürkéig terjedő bugavirágzata késő nyáron és ősszel jelenik meg a keskeny, kékesszöld levelek felett, amelyek télen aranybarnára színeződnek. Világszerte elterjedt, ökológiailag jelentős élőhelyet biztosít a madarak és rovarok számára, de ha egyszer megtelepszik, rendkívül agresszíven terjeszkedhet.
Édes Lippia
Phyla dulcis
Az édes lippia (Phyla dulcis, szin. Lippia dulcis) a vasfűfélék (Verbenaceae) családjába tartozó évelő gyógynövény, amely Mexikó déli részén, Közép-Amerikában, a Karib-térségben (Kuba, Hispaniola, Puerto Rico) és Dél-Amerika északi részén (Kolumbia, Venezuela) őshonos. Az aztékok már az európaiak érkezése előtt természetes édesítőszerként és gyógynövényként használták; tudományos leírását először a 16. században Francisco Hernández spanyol orvos készítette el. Levelei egy rendkívül édes anyagot, a hernandulcint tartalmazzák, de mivel kámfort is tartalmaz, csak kis mennyiségben fogyasztható. A növény alacsony, kúszó vagy csüngő habitusú, apró fehér virágokkal rendelkezik, és kedvelt dísznövény függőkosarakban vagy talajtakaróként.
törökcsomós békalencse
Phyla nodiflora
A Phyla nodiflora, közismert nevén törökcsomós békalencse vagy békalevél, egy erőteljes, alacsonyan növő évelő talajtakaró növény. Apró, fogazott szélű zöld levelei és egyedi, hengeres virágzatai jellemzik, amelyeket apró, fehértől lilás-rózsaszínig terjedő virágok öveznek. Fenntartható gyephelyettesítőként nagyra értékelik, mivel elbírja a taposást, és rendkívül vonzó a beporzók, például a lepkék és méhek számára.
Kőtörőfű
Phyllanthus amarus
Kisméretű, egynyári trópusi lágyszárú növény, amely gyorsan növekszik, és eléri a 30-60 cm-es magasságot. Afrika, Amerika, India és Délkelet-Ázsia trópusi és szubtrópusi vidékein őshonos. Jellemzői az apró, váltakozó állású, elliptikus-hosszúkás levelek (5-10 mm), az apró, zöldessárga virágok és a kisméretű magvak. A növény szárazságtűrő, meleg és párás éghajlaton fejlődik a legjobban, érettségét 2-3 hónap alatt éri el.
Arany bambusz
Phyllostachys aurea
Az arany bambusz (Phyllostachys aurea) egy gyorsan növő, tövesedő bambuszfaj, amely Dél-Kínából származik. Szárainak kezdetben zöld színe teli napsütés hatására arany-sárga árnyalatot ölt, innen ered a növény közismert neve. Magassága elérheti a 9 métert, és széles körben alkalmazzák takaró sövényként, szélfogóként, valamint dísznövényként. Ennek ellenére számos régióban invazívnak minősítik, mivel talajon alatti rizómái agresszívan terjednek.
Sárga barázdás bambusz
Phyllostachys aureosulcata
A sárga barázdás bambusz (Phyllostachys aureosulcata) egy feltűnő, futó bambuszfaj, amely Kína Zhejiang tartományából származik. Nevét a sötétzöld szárakon végigfutó jellegzetes sárga barázdáról kapta, amely szemet gyönyörködtető kéttónusú hatást kelt. Az egyik legellenállóbb bambuszfajta, akár -20°C-ig (-4°F) is elviseli a hőmérsékletet, így alkalmas a mérsékelt égövi kertekbe, a USDA 4–9-es zónáiban. Gyors, erőteljes növekedése miatt népszerű sövényként, szélfogóként és dísznövényként. Fiatal hajtásai ehetők, és figyelemre méltóan mentesek a sok bambuszfajra jellemző keserű íztől.
Moso bambusz
Phyllostachys edulis
A moso bambusz (Phyllostachys edulis) a világ legnagyobb mérsékelt égövi bambusza, amely Közép-Kína hegyvidéki erdeiben őshonos. Szárjai akár 28 méter magasra és 15 cm átmérőjűre is megnőhetnek. Ehetős hajtásai, építési célra alkalmas fája és díszítő szépsége miatt széles körben termesztik, és a Föld egyik leggyorsabban növekvő növénye.
Fekete bambusz
Phyllostachys nigra
A Phyllostachys nigra, vagyis a fekete bambusz, egy gyorsan növő, örökzöld, terjedő tövű bambuszfajta, amely fényes zöld szárairól ismert, melyek két-három év alatt látványos mélyfeketére színeződnek. Kínában őshonos, magas, sűrű, íves lombozatú csoportokat alkot, és széles körben használják dísznövényként térelválasztónak vagy sövénynek. Terjedő tövű bambuszként föld alatti rizómákkal szaporodik, és kordában tartás nélkül invazívvá válhat, ezért ajánlott nagy konténerbe vagy rizómagát mögé ültetni.
Találja meg a tökéletes növényt
Növénykalauzunk segít megtalálni a tapasztalati szintjéhez és az évszakhoz ideális fajokat.
Böngéssz Nehézség, Évszak és Más Szerint
Használd az alábbi szűrőket, hogy leszűkítsd ezt a katalógust gondozási nehézség, évszak, környezet szerint, vagy keress közvetlenül név alapján. Minden szűrő egy, az adott termesztési feltételeidhez igazított listához vezet.