1403 Könnyű Könnyű gondozás | 2026 útmutató - 30. oldal

Vicks-növény

Plectranthus ornatus

A Plectranthus ornatus, közismert nevén Vicks-növény, egy gyorsan növő, illatos talajtakaró, amely Kelet-Afrikából (Etiópiából és Tanzániából) származik. A Lamiaceae (ajakosvirágúak) családjába tartozik, és széles körben termesztik mind gyógynövényként, mind dísznövényként, elsősorban mentolszerű illatáért és emésztésre gyakorolt jótékony hatásáért.

Bársonyos kakassarkantyú

Plectranthus purpuratus

A Plectranthus purpuratus, közismert nevén bársonyos kakassarkantyú, az árvacsalánfélék (Lamiaceae) családjába tartozó, Dél-Afrika keleti részéről származó évelő, csüngő lombozatú növény. Puha, húsos és aromás, sötétzöld leveleiért kedvelik, melyek fonákja lila színű. Elágazó, csüngő növekedése miatt népszerű választás függőkosarakba. Apró, cső alakú, kékesfehér virágai nyáron, illetve az év során szakaszosan jelennek meg.

Plektranthusz

Plectranthus sp

A plektranthusz a Lamiaceae család egyik sokszínű nemzetsége, amely Afrikából és Ázsiából származik. Több mint 350 fajával számos képviselőjét dísznövényként, aromás és gyógynövényként termesztik. Texturált levelük és lila, orgonaszínű vagy fehér árnyalatú csöves virágaik miatt kedvelt választás kertek és erkélyek számára. Jól alkalmazkodik beltéri tartályokhoz, valamint trópusi és szubtrópusi éghajlaton szabadföldi ültetéshez egyaránt.

Svéd borostyán

Plectranthus verticillatus

A Plectranthus verticillatus, közismert nevén svéd borostyán vagy pénzfa, egy gyorsan növő, csüngő életformájú évelő növény, amely Dél-Afrikából származik. Jellegzetességei a tojásdad, fényes zöld levelek enyhén fogazott szélekkel, valamint az érintésre felszabaduló kellemes aromás illat. Széles körben termesztik szobanövényként; különösen szép látványt nyújt függőkosarakban és polcokon, ahol kaskádszerűen omló hajtásai dús, díszítő hatást keltenek.

Rózsaszín Hercegnővirág

Pleroma granulosum

A Pleroma granulosum (syn. Tibouchina granulosa), közismert nevén Rózsaszín Hercegnővirág vagy Bíbor Dicsőségfa, egy gyorsan növő, virágzó fa, amely Brazília Atlanti-erdejéből származik, és a Melastomataceae családba tartozik. Főként a nyár végén és ősszel hozza látványos, nagy méretű, ibolya-lila vagy bíborvörös virágfürtjeit. Trópusi és szubtrópusi területeken szerte a világon széles körben ültetik díszfaként utcákon és kertekben.

Ezüstlevelű hercegnővirág

Pleroma heteromalla

A Pleroma heteromalla, közismert nevén ezüstlevelű hercegnővirág, a brazil Cerrado területén őshonos cserje, amely a Melastomataceae családba tartozik. Korábban Tibouchina heteromalla néven volt ismert; ezt a fajt bársonyos, ezüstösszürke lombozata és élénk lila virágai miatt kedvelik. Kiválóan alkalmazkodott a cerradói szavanna mostoha körülményeihez, így ellenálló és díszértékét tekintve feltűnő növény.

Kámforfű

Pluchea

A Pluchea az Asteraceae családba tartozó illatos cserjék nemzetsége, amelyeket közönségesen kámforfüvekként vagy mocsári bolhafüvekként ismernek. Az amerikai kontinens trópusi és szubtrópusi területein őshonos, erőteljes növények, amelyeket hagyományos gyógyászatban széles körben alkalmaznak gyulladáscsökkentő, antioxidáns és antimikrobiális tulajdonságaik miatt. A levelek jellegzetes kámforszerű illatot árasztanak, és kis rózsaszín vagy lila virágfejekből álló fürtöket hoznak létre.

Mindenre gyógyír

Pluchea carolinensis

A mindenre gyógyír (Pluchea carolinensis) egy illatos, gyorsan növekvő évelő cserje, amely a Karib-térségben, Floridában, valamint Közép- és Dél-Amerikában őshonos. Bársonyos, kámforos illatú levelei és finom rózsáslila virágai egyaránt dekoratívvá és gyógyászatilag értékessé teszik. Évszázadok óta széles körben alkalmazzák a karibi és brazil népi gyógyászatban: hagyományosan megfázás, láz, hörghurut, torokfájás és reumás fájdalmak kezelésére használják. Teljes napsütésben és jól áteresztő talajon érzi magát a legjobban, és akár 2,5 m magasságot is elérhet.

Szárnyastörzsű kámforgyom

Pluchea sagittalis

A szárnyastörzsű kámforgyom (Pluchea sagittalis) egy aromás gyógynövény, amely Dél-Amerikából származik, és jellegzetes szárnyaira, valamint apró rózsaszín vagy fehér virágaira könnyen felismerhető. Meleg, párás környezetben érzi magát a legjobban, és évszázados hagyományos gyógyászati alkalmazással rendelkezik a kontinensen.

Frangipáni

Plumeria

A Plumeria egy körülbelül tucatnyi lombhullató fa- és cserjefajt magában foglaló nemzetség, amely Amerika trópusi és szubtrópusi vidékein őshonos. Világszerte kedvelik illatos, viaszos virágai és sima, szürke kérge miatt. Mexikóban és Közép-Amerikában 'flor de mayo' néven ismert; fagymentes éghajlaton kerti faként, hidegebb területeken pedig dézsás növényként termesztik. Késő tavasztól őszig fehér, sárga, rózsaszín és piros fürtökben virágzik, amit hűvösebb éghajlaton levéltelen téli nyugalmi időszak követ.

Frangipáni

Plumeria obtusa

A Plumeria obtusa, közismert nevén frangipáni vagy templomfa, a meténgfélék (Apocynaceae) családjába tartozó trópusi fa, amely a Karib-térségben és Közép-Amerikában őshonos. Sárga közepű, fehér virágai finom illatot árasztanak, és széles körben használják őket füzérek és parfümök készítéséhez. Ázsiában gyakran ültetik templomok és temetők közelébe, ahol az odaadás és a megújulás szimbóluma.

Frangipani

Plumeria rubra

A frangipani (Plumeria rubra) egy lombhullató cserje vagy kis fa, amely Mexikóból és Közép-Amerikából származik, és világszerte ünnepelt intenzíven illatos, viaszos virágaiért, amelyek fehér, sárga, narancssárga, rózsaszín és piros árnyalatokban pompáznak. Forró, napos éghajlaton fejlődik a legjobban, megtelepedés után szárazságot is elvisel, és a világ egyik legismertebb trópusi dísznövénye. Gyorsan növekszik, és 2–8 méteres magasságot is elérhet.

Egynyári perje

Poa annua

A Poa annua, közismert nevén egynyári perje, egy kistermetű, csomós növekedésű egynyári vagy rövid életű évelő fűféle, amely Európa és Ázsia mérsékelt övi területein őshonos, de mára világszerte elterjedt. Sűrű, alacsony szőnyeget alkot finom textúrájú, élénk sárgászöld levelekkel, amelyek jellegzetes, csónak alakú levélcsúccsal rendelkeznek. Bár gyakran gyomnak tekintik a pázsitban, golfpályák greenjein is termesztik, és talajtakaróként használják alacsony fenntartású területeken. Hűvös időben csírázik, tavasszal virágzik, és a nyári hőség beköszöntével visszahúzódik.

Hagymás ligetiperjefű

Poa bulbosa

A hagymás ligetiperjefű (Poa bulbosa) egy Európában és a Mediterráneumban őshonos évelő pázsitfű, amely mára világszerte elterjedt. Sűrű töveket alkot, amelyek akár 70 cm magasra is nőhetnek; jellegzetes hagymás szártalpa víztartalékot tárol, ami rendkívüli szárazság- és hidegtűrést biztosít számára. Tavasszal kis füzérkéket fejleszt, amelyekből vegetatív szaporodásra alkalmas sarjhagymák alakulnak ki.

alacsony perje

Poa supina

Az alacsony perje (Poa supina) egy alacsony növésű, évelő pázsitfűféle, amely Európa alpesi és szubalpesi vidékein őshonos. Jellegzetessége a sima, puha, élénkzöld levelek és a kúszó növekedés, amely az indák segítségével sűrű gyepet alkot. Egyike azon kevés fűféléknek, amelyek képesek fejlődni mély árnyékban is (akár 90%-os árnyékoltság mellett), így ideális választás olyan nehéz területekre, mint a sűrű fák alatti részek, gyalogutak és árnyékos sportpályák. Tavasszal jellegzetes lilás árnyalatú kalászokat hoz.

Buddhista fenyő

Podocarpus macrophyllus

A Podocarpus macrophyllus egy elegáns, örökzöld tűlevelű fa, amely Japánból és Kínából származik. Jellegzetes keskenylevelű, bőrszerű, mélyzöld levelei lapított tűkre emlékeztetnek. Széles körben alkalmazzák kertészeti célokra sűrű sövények, zöld oszlopok vagy egyedi díszfa kialakítására, emellett a bonsai művészetben is kedvelt választás hajlíthatósága és fegyelmezett növekedése miatt.

Rózsás trombitacserje

Podranea ricasoliana

A Podranea ricasoliana, közismert nevén rózsás trombitacserje vagy Port St. Johns-i trombitacserje, egy Dél-Afrikából származó, erőteljes növekedésű, fás szárú kúszónövény, amely a Bignoniaceae (trombitafaformák) családjába tartozik. Pompás, tölcsér alakú, mályvarózsaszín virágokat hoz ibolyaszínű erezettel, amelyek nyáron és ősszel bőségesen nyílnak. Gyorsan növekszik, akár az 5 méteres magasságot is elérheti, így ideális pergolák, falak és kerítések befuttatására trópusi virágfüggönnyel.

Törpe bambusz

Pogonatherum paniceum

A Pogonatherum paniceum, közismert nevén törpe bambusz, egy kompakt díszfű, amely Délkelet-Ázsiából és Kínából származik. Annak ellenére, hogy nem valódi bambusz, karcsú, íves szárainak és finom lombozatának köszönhetően feltűnően hasonlít rá. Gyorsan növő, kis gondozást igénylő szobanövény, amely élénk, szórt fényen és egyenletesen nedves talajon érzi jól magát, ideális választás azok számára, akik trópusi hangulatot szeretnének kis terekben.

Chichipe kaktusz

Polaskia chichipe

A Polaskia chichipe egy fatermetű, elágazó oszlopkaktusz, amely a mexikói Puebla és Oaxaca államokban található Tehuacán-Cuicatlán-völgy endemikus faja. 1600 és 2300 méter közötti tengerszint feletti magasságban él a „chichipera” néven ismert tövises bozótosokban. Magassága eléri a 4-5 métert, törzse jól meghatározott, számos szürkészöld ága 9-12 kiemelkedő bordával rendelkezik, melyeket rövid, szürkés, sötét hegyű tüskék borítanak. Virágai kicsik (2-3 cm), fehérek vagy zöldessárgák, közepükön rózsaszín sávval; tavasszal és nyáron nyílnak, részben éjszaka. Termései, a chichitunák, gömbölyű, piros és édes bogyók, amelyek nyár közepén érnek; frissen fogyasztják őket, vagy kézműves lekvárok és fagylaltok alapanyagául szolgálnak. A faj hosszú háziasítási és termesztési múltra tekint vissza a völgy őslakos közösségeiben, ahol alapvető kulturális és élelmezési elemnek számít.

Kék létralevél

Polemonium caeruleum

A kék létralevél (Polemonium caeruleum) a létralevélfélék (Polemoniaceae) családjába tartozó elegáns évelő növény, mely vadon nő Európa és Ázsia mérsékelt övi nedves rétjein, bozótosaiban és erdőszélein. Sűrű bokrokat alkot, felálló szárai 45–60 cm magasságot érnek el. Levelei páratlanul szárnyaltak, világoszöldek, 7–27 levélkéből állnak, melyek létraszerűen helyezkednek el — erről kapta a növény a „Jákob lajtorjája” nevet. Április végétől június elejéig a növényt fürtös virágzatok borítják, melyek harang alakú, intenzív kék, néha fehér virágokból állnak, feltűnő sárga porzókkal. Fagytűrő (USDA 3–8 zóna), és kiválóan alkalmas árnyékos kertekbe, sziklakertekbe és falusi stílusú kertekbe. A növény nem mérgező az emberekre és a háziállatokra nézve.

Édes Borsócserje

Polygala myrtifolia

A Polygala myrtifolia, közismert nevén Édes Borsócserje vagy Mirtuszlevelű Tejőr, egy örökzöld cserje, amely Dél-Afrikából származik. Szinte egész évben bőségesen terem pillangó alakú virágokat lila, mályvaszínű és rózsaszín árnyalatokban, ami az egyik legdíszesebb, kis gondozást igénylő cserjévé teszi kertek, teraszok és tengerparti tájak számára. A Polygalaceae családba tartozik, és gyorsan növő faj.

Orvosi salamonpecsét

Polygonatum odoratum

A Polygonatum odoratum, közismert nevén orvosi vagy illatos salamonpecsét, egy rizómás erdei évelő növény, amely Európa és Ázsia mérsékelt égövi területein őshonos, az Egyesült Királyságtól Oroszországon át Kínáig, Koreáig és Japánig. Nevét az íves szárain található szögletes élekről kapta. Ez az árnyékkedvelő évelő minden tavasszal elegáns sorokban lógó, harang alakú, krémfehér, zöld végű virágokat hoz a váltakozó állású, elliptikus levelek alatt. Ősszel a lombozat aranysárgára színeződik, mielőtt visszahúzódna a bütykös rizómába, amelyet kerek hegek díszítenek – ezek állítólag viaszpecsétekre hasonlítanak –, és amely a föld alatt vészeli át a telet. A rizóma a hagyományos kínai orvoslás jól ismert alapanyaga (Yu Zhu néven), míg az érett kék-fekete bogyók mérgezőek, és soha nem szabad elfogyasztani őket.

Madárkeserűfű

Polygonum arenastrum

A Polygonum arenastrum, közismert nevén madárkeserűfű vagy porcsinkeserűfű, a keserűfűfélék (Polygonaceae) családjába tartozó, kúszó szárú egynyári növény. Eurázsiából származik, de mára világszerte elterjedt; tömörödött talajokon, utak mentén, járdák szélén és bolygatott területeken alkot sűrű telepeket. Apró fehér vagy rózsaszín virágai nyártól őszig nyílnak, vonzva a hasznos rovarokat.

Rózsaszín Csomósfű

Polygonum capitatum

A Polygonum capitatum, közismert nevén Rózsaszín Csomósfű, egy alacsony termetű, félörökzöld talajtakaró növény, amely Nepál és Kína Himalája-vidékéről származik. Tavasztól az első fagyig bájos, rózsaszín gömböcskékre emlékeztető virágfejeket hoz, vonzó, sötétzöld, lándzsás levelei burgundi színű V-alakú mintázattal díszítettek. Ez az életerős, gyorsan terjedő növény teljes napfénytől félárnyékig jól érzi magát, és széles körben alkalmazzák kertekben talajtakaróként, csüngő kosarakban, valamint szegélynövényként.

Karácsonyi páfrány

Polystichum acrostichoides

A Polystichum acrostichoides, közismert nevén karácsonyi páfrány, egy erőteljes, örökzöld páfrány, amely Észak-Amerika keleti részén őshonos. Bőrszerű, lándzsás levelei egész télen zöldek maradnak, ami különleges látványt nyújt az ünnepi időszakban. Árnyékos erdei környezetben érzi jól magát, és különösen értékes alacsony gondozási igénye és egész éves dekoratív megjelenése miatt.

Nyugati kardpáfrány

Polystichum munitum

A Polystichum munitum, közismert nevén a nyugati kardpáfrány, egy nagy méretű, örökzöld páfrány, amely Észak-Amerika csendes-óceáni északnyugati részének mérsékelt esőerdőiben őshonos. Fényes, sötétzöld levélzete egy sűrű középső tőkoronából ível szét, és akár 180 cm hosszúra is megnőhet. Ez az egyik legelterjedtebb és legellenállóbb páfrány a Csendes-óceán északnyugati erdeiben, amelyet árnyékos kertekben és természetközeli tájrendezésben egyaránt nagyra értékelnek.

Nyárfa

Populus

A Populus a fűzfafélék (Salicaceae) családjába tartozó, 25–57 lombhullató fafajt magában foglaló nagy nemzetség, amelynek tagjait nyárfaként vagy egyszerűen nyárként ismerik. Az északi féltekén, Észak-Amerikában, Európában és Ázsiában őshonos, gyors növekedésű fák magassága elérheti a 15–50 métert. Jellegzetességük a rezgő levelek, a kora tavaszi, szélporozta barkavirágzat és a magok gyapjas szőrei általi terjedése. Teljes napsütésben, nedves és jó vízelvezetésű talajban fejlődnek a legjobban; faanyagukért, fitoremediációs képességükért, szélfogóként és díszfaként is nagyra értékelik őket.

Balzsamnyár

Populus balsamifera

A balzsamnyár (Populus balsamifera) egy gyorsan növő lombhullató fa, amely Észak-Amerika északi részén őshonos. Jellegzetessége az illatos, gyantás rügyek megjelenése kora tavasszal; magassága elérheti a 30 métert. Széles körben alkalmazzák folyóparti területek helyreállítására, szélfogónak és árnyékfának egyaránt. Hideg éghajlaton is kiválóan megél, és Észak-Amerika egyik legészakibb lombos fája.

Fekete nyár

Populus nigra

A Populus nigra, közismert nevén fekete nyár, Európa és Nyugat-Ázsia őshonos, nagy termetű lombhullató fája. Az európai táj egyik legjellegzetesebb fája, amelyet gyors növekedése, sötét, barázdált kérge és a szellőben csillogó, elegáns háromszög alakú levelei tesznek különlegessé. A lombard nyár (P. nigra 'Italica') egy széles körben ismert oszlopos kultúrváltozat, amelyet szélvédőként és tájképi hangsúlyelemként egyaránt előszeretettel alkalmaznak.

Papalo

Porophyllum ruderale

Moharózsa

Portulaca

A portulaka (Portulaca) a Portulacaceae családba tartozó pozsgás virágos növények nemzetsége, amelynek őshazája Dél-Amerika. Élénk, ékszerszerű virágairól és kivételes szárazságtűrő képességéről ismert; forró, napos körülmények között is pompásan fejlődik, ahol sok más növény már elpusztul. A nemzetség magában foglalja a dísznövényként termesztett P. grandiflora-t (moharózsa) és az ehető P. oleracea-t (közönséges porcsin), amelyeket trópusi és szubtrópusi kertekben szerte a világon széles körben termesztenek.

Moharózsa

Portulaca grandiflora

A Portulaca grandiflora, közismert nevén moharózsa vagy rózsamoha, egy népszerű egynyári pozsgás növény, amely Dél-Amerikából (Argentínából, Brazíliából és Uruguayból) származik. Ragyogó, rózsaszerű virágokat hoz piros, rózsaszín, narancssárga, sárga, fehér és lila árnyalatokban, amelyek csak közvetlen napsütésben nyílnak ki. Ez az aszálytűrő, könnyen gondozható növény a forró, napos körülményeket és a szegény talajokat kedveli.

Közönséges porcsin

Portulaca oleracea

A közönséges porcsin (Portulaca oleracea) egy ehető, szukkulens talajtakaró növény, amely az egész világon megtalálható. Jellemzői a vöröses, húsos szárak, vastag, szukkulens levelek és apró, sárga virágok, amelyek csak napos reggeli órákon nyílnak ki. Rendkívül ellenálló és szárazságtűrő, szegény talajokon és forró éghajlaton is kitűnően megél.

Csókos portulák

Portulaca pilosa

A Portulaca pilosa, közismert nevén csókos portulák vagy szőrös portulák, egy alacsony növekedésű díszítő pozsgás növény, amely a trópusi és szubtrópusi Amerika területéről származik. Vidám virágokat nyit rózsaszín, lila, fehér, piros, sárga és narancssárga árnyalatokban, amelyek teli napsütésben nyílnak ki, alkonyatkor pedig becsukódnak. Kivételesen hő- és szárazságtűrő, szegény, homokos talajokon is pompásan fejlődik, ahol a legtöbb növény nehezen él meg.

Szárnyas termésű porcsin

Portulaca umbraticola

A Portulaca umbraticola, közismert nevén szárnyas termésű porcsin vagy díszes porcsin, egy gyorsan növő, kúszó pozsgás növény. Levelei húsosak és lapátszerűek, élénk virágai pedig azzal az egyedi tulajdonsággal rendelkeznek, hogy erős napsütésben teljesen kinyílnak, éjszaka vagy felhős időben azonban becsukódnak. Rendkívül ellenálló növény, amely ideális alacsony karbantartást igénylő kertekhez, szegélyágyásokhoz és csüngő kosarakhoz.

Elefántcserje

Portulacaria afra

A Portulacaria afra, közismert nevén elefántcserje vagy spekboom, egy Dél-Afrikából származó szukkulens cserje. Jellegzetessége a kis, húsos, smaragdzöld levélke a vonzó vörösesbarna szárakon. Természetes élőhelyén nagy cserjevé vagy kis fává nőhet, beltérben azonban gyakran bonsaiként vagy szobanövényként tartják. Kivételes szén-dioxid-megkötő képességéről ismert, amelynek köszönhetően környezeti szempontból is kiemelkedő faj.