1126 Közepes Könnyű gondozás | 2026 útmutató - 5. oldal
1126 közepes könnyű gondozás keresése. Teljes útmutató a kertedhez.
1126 Könnyű gondozás közepes szinttel
145–180 megjelenítve a 1126-ból
Pöttyös begónia
Begonia maculata
A Begonia maculata egy Brazíliából származó trópusi növény, amelyet sötétzöld levelei tesznek híressé – ezeket ezüstfehér pöttyök díszítik, a levelek fonákja pedig feltűnő vörös színű. Az egyik legnépszerűbb begóniafajta beltéri termesztésre, elegáns és egzotikus hangulatot kölcsönözve bármely térnek.
Vaskeresztes begónia
Begonia masoniana
A Begonia masoniana, közismert nevén vaskeresztes begónia, egy feltűnő, rizómás begóniafajta, amely Dél-Kínából és Észak-Vietnámból származik. Legjellegzetesebb vonása a minden levél közepén megjelenő merész, sötétbarna, kereszt alakú mintázat, amely erősen emlékeztet a német vaskereszt szimbólumára. A levelek nagyok, ráncos felületűek, élénk chartreuse-zöld színűek. Bár elsősorban drámai lombozatáért termesztik, tavasszal és nyáron időnként apró, zöldesfehér virágokat is hoz.
Rex begónia
Begonia rex-cultorum
A rex begónia (Begonia rex-cultorum) egy termesztett hibridcsoport, amelyet rendkívüli díszlevelei miatt kedvelnek – ezüst, lila, piros, zöld és rózsaszín mintázataikkal lenyűgöző látványt nyújtanak. A Begonia rex és más fajok keresztezéséből származó növényt kizárólag szobanövényként termesztik, mivel stabil páratartalmat és hőmérsékletet igényel. FIGYELMEZTETÉS: kalcium-oxalát kristályokat tartalmaz, ezért macskák, kutyák és emberek számára mérgező, ha lenyelik.
Gumós begónia
Begonia x tuberhybrida
A Begonia x tuberhybrida egy évelő lágyszárú növény, amelyet dús és változatos virágai miatt kedvelnek; virágai lehetnek egyszerűek vagy teltvirágúak, rózsára vagy kaméliára emlékeztetnek. Húsos gumókból fejlődnek, és különösen alkalmasak árnyékos kerti területek vagy belterek felélénkítésére élénk színeikkel. Gumós növényként kötelező nyugalmi időszakon megy át a téli hónapokban, amikor a földfeletti rész elhal, és a gumót száraz helyen kell tárolni.
Beilschmiedia
Beilschmiedia
A Beilschmiedia a Lauraceae családba tartozó, körülbelül 268 örökzöld, trópusi és szubtrópusi fafajt magában foglaló nemzetség. Afrika, Ázsia, Óceánia, Közép-Amerika és Dél-Amerika esőerdeiben elterjedt fák lenyűgöző lombkoronájukról, sötét, bőrszerű levelükről és az erdei ökoszisztémában betöltött meghatározó szerepükről nevezetesek. Kiemelkedő fajok közé tartozik az Új-Zélandról ismert B. tawa és B. tarairi, valamint a brazíliai B. pendula (Pau de remo).
Papírnyír
Betula papyrifera
A papírnyír egy gyorsan növő lombhullató fa, amely Észak-Amerika északi részein őshonos. Különlegessége a ragyogó fehér kérge, amely vékony, papírszerű rétegekben válik le, felfedve a meleg narancsbarna belső réteget. Élénkzöld, ovális levelei ősszel aranysárgára színeződnek, tavasszal pedig karcsú, barna barkavirágzatok jelennek meg rajta. Kifejlett korában a 15-21 méteres magasságot is elérheti, így a hideg éghajlatú kertek és természetközeli fásítások látványos központi eleme lehet.
Harrison-bifrenária
Bifrenaria harrisoniae
A Bifrenaria harrisoniae, közismert nevén Harrison-bifrenária, egy feltűnő epifita orchidea, amely Brazíliában őshonos. Az Atlanti-erdő és a Cerrado biómokban 200–1200 méteres tengerszint feletti magasságban honos; nagy, viaszos, illatos virágokat fejleszt – főként fehér alapon rózsaszíntől burgundi vörösig terjedő labellummal és sötét erekkel –, amelyek átmérője elérheti a 8 cm-t. A robusztus álgumók vizet és tápanyagokat raktároznak, lehetővé téve, hogy a növény átvészelje a száraz évszakokat.
Hártyás kemény páfrány
Blechnum membranaceum
A Blechnum membranaceum, közismert nevén hártyás kemény páfrány, a Blechnaceae család kis termetű neotropikus páfrányféléje. Közép- és Dél-Amerikában őshonos növény, amely finom, vékony leveleket hajt, jellegzetesen hártyás levélszerkezettel. Nedves, árnyékos erdei aljnövényzetben él. Mára Austroblechnum membranaceum névre osztályozták át, kertészeti forgalomban azonban régi kereskedelmi neve tovább él.
Lágy vízipáfrány
Blechnum minus
A Blechnum minus, közismert nevén a lágy vízipáfrány, egy gyönyörű, árnyékkedvelő, talajon élő páfrány, amely Ausztráliából, Új-Zélandból és Tasmániából származik. Nedves, folyóparti élőhelyeken – patakok mentén és zárt erdők talaján – érzi jól magát, ahol sűrű, bokros csomókba rendeződő, fényes zöld leveleit 40–70 cm hosszúra növeszti. A Blechnaceae családba tartozó (szinonimák: Lomaria minus, Parablechnum minus) örökzöld páfrány lassan növekszik, és különösen kedvelik elegáns, ívelt levelei, valamint árnyékos kerti helyekhez való alkalmazkodóképessége miatt.
Fenyő-rózsaszín orchidea
Bletia purpurea
A Bletia purpurea, közismert nevén fenyő-rózsaszín orchidea, egy talajon élő orchidea, amely a Karib-szigetekről, Floridából, Mexikóból, valamint Közép- és Dél-Amerikából származik. Ovális álgumókat és elegáns, lineáris leveleket fejleszt, lenyűgöző virágzattal, amelyen akár 80 rózsaszín-lila virág is megjelenhet a 180 cm magasra növő szárakon. A növény lombhullató, télen nyugalomba vonul, majd tavasszal és nyáron virágzik.
Ánizsborónia
Boronia crenulata
Az ánizsborónia egy örökzöld ausztrál cserje a rutafélék (Rutaceae) családjából, amely Nyugat-Ausztrália délnyugati részén őshonos, ahol homokos és köves fenyéreken, valamint nyílt erdőkben él. Jellemzően 25–120 cm magasra nő, nyitott, kissé csüngő növekedési formával. Apró, csipkés szélű (krenulált) levelei szétmorzsolva jellegzetes ánizsillatot árasztanak. Késő téltől őszig – a legtöbb virágot tavasszal hozva – számos apró, négyszirmú, a rózsaszíntől a vörösesliláig terjedő árnyalatú virágot bont, amelyek egyesével vagy kis csoportokban jelennek meg az ágak végein.
Murvafürt
Bougainvillea × buttiana
A murvafürt (Bougainvillea × buttiana) egy erőteljes növekedésű kúszónövény-hibrid, amely az apró, jelentéktelen virágait körülvevő élénk színű felleveleiről ismert. Dél-Amerikából származik, és buja virágzása, valamint szárazságtűrése miatt széles körben termesztik trópusi és szubtrópusi kertekben.
Bougainvillea
Bougainvillea glabra
A Bougainvillea glabra, közismert nevén papírvirág vagy bougainvillea, egy erőteljes, fás kúszónövény, amely Brazíliában őshonos. Élénk színeiről híres, amelyek valójában murvalevelek (módosult levelek), amelyek apró, feltűnésmentes fehér virágait övezik. Rendkívül ellenálló növény, amely teljes napsütésben érzi magát a legjobban, és kiválóan alkalmas falak, kerítések és pergolák befuttatására, dús, trópusi hangulatot kölcsönözve a kertnek.
Murvafürt
Bougainvillea peruviana
A murvafürt (Bougainvillea peruviana) egy erőteljes növekedésű kúszónövény, amely Peruból és Dél-Amerika északi részéről származik, és a csodatölcsérfélék (Nyctaginaceae) családjába tartozik. Leginkább a magenta, rózsaszín, fehér és lila árnyalatokban pompázó, látványos felleveleiről ismert, amelyek valójában a növény legdíszesebb részei — a valódi virágok aprók, fehérek és a fellevelek közepén bújnak meg. Gyors növekedésének köszönhetően könnyedén felfut a falakra, kerítésekre és pergolákra, így Brazília és más trópusi, szubtrópusi kertek egyik legnépszerűbb kúszócserjéje.
Nagy bougainvillea
Bougainvillea spectabilis
A Bougainvillea spectabilis, közismert nevén nagy bougainvillea vagy papírvirág, egy erőteljes, tüskés kúszócserje, amely Brazília keleti partvidékéről származik. Látványos, papírszerű murvaleveleiről ismert, amelyek bíbor, rózsaszín, narancssárga, lila, piros és fehér árnyalatokban pompáznak; a trópusi és szubtrópusi régiókban az egyik legelterjedtebben termesztett dísznövény. A valódi virágok apróak és fehérek, három feltűnő murvalevél veszi körül őket, amelyek adják az egész látványos hatást. Megtelepedés után rendkívül szárazságtűrő és gyorsan növő, teljes napsütésben és meleg éghajlaton fejlődik a legjobban.
Murvafürt
Bougainvillea x buttiana
A murvafürt (Bougainvillea × buttiana) a világ egyik legnépszerűbb dísznövény kúszónövénye. A Bougainvillea glabra és a Bougainvillea peruviana természetes hibridje, amelyet eredetileg a 19. században fejlesztettek ki dél-afrikai kertekben. Látványos megjelenése nem a valódi virágaiból – amelyek kicsik és fehérek – származik, hanem az azokat körülvevő feltűnő, papírszerű murvalevelekből, amelyek rózsaszín, piros, lila, narancs, fehér, magenta és sárga árnyalatokban kaphatók. Erőteljes és tüskés kúszónövény, akár 12 méter hosszúra is megnőhet, és széles körben használják falakon, kerítéseken, rácsokon és pergolákon a trópusi és szubtrópusi régiókban szerte a világon.
Kúszóhagyma
Bowiea volubilis
A Bowiea volubilis egy Dél- és Kelet-Afrikából származó szukkulens hagymás növény (caudiciform). Levelek helyett a nagyméretű, részben a föld felett elhelyezkedő zöld hagymából vékony, kúszó zöld szárakat növeszt, amelyek átveszik a fotoszintézis funkcióját. A szárak támasztékra csavarodhatnak, és meleg éghajlaton akár több méter hosszúra is megnőhetnek. Tavasszal apró, csillag alakú, zöldessárga, kellemetlen illatú virágokat hoz. A növény erősen mérgező – szívglikozidokat (bufadienolidokat) tartalmaz.
Illawarra lángfa
Brachychiton acerifolius
A Malvaceae családba tartozó, Ausztrália keleti partvidékén őshonos, látványos, nagy termetű lombhullató fa. Jellemzője a rövid lombhullatási fázis, amelyet skarlátvörös, harang alakú virágok tömege követ, beborítva az egész lombkoronát, és lángoló fához hasonló lenyűgöző vizuális hatást keltve. Termesztésben 15-18 méteresre, természetes élőhelyén akár 35 méteresre is megnő. Tavasszal és nyáron virágzik, még a levelek megjelenése előtt, vonzva a beporzókat, például a pillangókat és a kolibriket. Megtelepedése után jól tűri a szárazságot.
Queensland-palackfa
Brachychiton rupestris
Az Ausztrália középső részén, Queenslandben őshonos Queensland-palackfa a mályvafélék (Malvaceae) családjába tartozó caudiciform faj. Híres duzzadt, palack alakú törzséről, amely vizet és tápanyagot raktároz a hosszú aszályos időszakok túléléséhez. A természetben magassága meghaladhatja a 10-20 métert, de termesztésben és bonsaiként tartva általában sokkal kompaktabb marad. Lombhullató növény, a száraz évszakban lehullatja leveleit, mielőtt krémszínű, vöröses mintázatú bugavirágzataival virágozna.
Éjszakai hölgy
Brassavola nodosa
A Brassavola nodosa, közismert nevén az éjszakai hölgy, egy közepes termetű epifita orchidea, amely Közép- és Dél-Amerika part menti régióiban őshonos Mexikótól Brazíliáig. Természetes élőhelyén fákon, sőt a tengerparti mangroveerdők gyökerein is megtelepszik. Hengeres, pozsgás levelei közül fejlődnek ki a zöldesfehér, akár 15 cm-es virágok, amelyek alkonyatkor intenzív, édeskés illatot árasztanak, hogy magukhoz vonzzák a beporzó éjszakai lepkéket.
Pókorchidea
Brassia
A Brassia az orchideafélék családjába tartozó epifita nemzetség, amely Közép- és Dél-Amerika trópusi és szubtrópusi esőerdőiben őshonos. Népszerűségét hosszú, vékony lepelleveleinek köszönheti, amelyek a pók lábaira emlékeztetnek, innen ered a pókorchidea elnevezés. Virágszárain akár 20 virág is nyílhat, melyek sárga, krém, zöldes vagy vörösesbarna árnyalatúak, és gyakran sötét foltok díszítik őket. A gyűjtők és a hibridnemesítők körében egyaránt kedvelt nemzetség, amelyet dús virágzása és egzotikus formavilága miatt értékelnek.
Pókorchidea
Brassia arachnoidea
A Brassia arachnoidea, közismert nevén pókorchidea, egy Közép- és Dél-Amerika (többek között Ecuador) trópusi esőerdőiből származó epifita orchidea. Nevét virágainak formájáról kapta – hosszú, fonalszerű, sárgászöld, csokoládébarna foltokkal díszített csésze- és sziromlevelei a pók lábaira emlékeztetnek. Levelei szélesek és redőzöttek, tojásdad alakú álgumókból erednek, a virágszárak pedig akár 8 illatos, egyenként 10-12 cm átmérőjű virágot is hordozhatnak.
Vadkáposzta
Brassica oleracea
A Brassica oleracea a világ számos legfontosabb zöldségének vad őse, köztük a káposzta, a fodros kel, a brokkoli, a karfiol, a kelbimbó, a karalábé és a leveles kel szülőfaja. A Mediterráneum és az atlanti Európa tengerparti szikláin őshonos, kétéves vagy évelő lágyszárú növényt több mint 2000 éve termesztik, és szelektív nemesítéssel rendkívül sokféle kultúrváltozatcsoportba fejlesztették. Vad formájában hullámos kékeszöld leveleket, erős, felálló szárat és kis sárga virágokból álló fürtöket fejleszt. Mivel valamennyi jelentős kultúrváltozatcsoport szülőfaja, a Brassica oleracea az emberiség növénytermesztésben elért egyik legnagyobb vívmányát testesíti meg — egy tengerparti gyomból a világ legfontosabb leveleszöldség-termesztési növényét alakítva ki.
Tarlórépa
Brassica rapa
A tarlórépa (Brassica rapa) a keresztesvirágúak (Brassicaceae) családjába tartozó kétéves zöldségnövény, amelyet évezredek óta termesztenek ehető gyökerei és tápláló levelei miatt. Közép-Ázsiából származik, és világszerte széles körben termesztik mérsékelt éghajlaton. A növény tavasszal és nyáron élénksárga virágokat hoz, gumós gyökere pedig C- és K-vitaminban gazdag.
Miltassia orchidea
Bratonia Charles M. Fitch
A Bratonia Charles M. Fitch egy népszerű intergenikus orchidea hibrid, a Brassia verrucosa és a Miltonia spectabilis keresztezéséből született. Különlegesen nagy, csillag alakú virágairól ismert, amelyek pókokra emlékeztetnek, és feltűnő levendula- és lilás árnyalataikkal, valamint olívazöld vagy barna foltjaikkal hívják fel magukra a figyelmet. A növény hosszú, ívelt virágzatokat hajt, amelyek több hétig díszlenek, és az álgumókból nőnek ki, szalagszerű, örökzöld levelek kíséretében.
Hóbokor
Breynia
A Breynia a Phyllanthaceae családba tartozó, mintegy 35 örökzöld cserjét számláló nemzetség, amely Délkelet-Ázsiában, Ausztráliában és a Csendes-óceán nyugati szigetein őshonos. A legszélesebb körben termesztett dísznövényfaj a Breynia disticha (hóbokor), amelyet apró, ovális leveleiért kedvelnek, melyeket fehér, rózsaszín és zöld foltok díszítenek, szinte kézzel festett mintázatot alkotva. Szobanövényként, terasznövényként vagy melegebb éghajlaton nyírt sövényként tartják; apró, jelentéktelen virágokat hoz, amelyek ritkán vonzzák a tekintetet – a tarka lombozat a fő dísze. Gyorsan növekszik és sarjadzik, ezért a rendszeres metszés segít rendben tartani, és ösztönzi a legélénkebb új levelek fejlődését.
Hawaii pálma
Brighamia insignis
A Brighamia insignis, közismert nevén Hawaii pálma vagy Vulkánpálma, a világ egyik legveszélyeztetettebb növényfaja. Eredetileg a hawaii Kauaʻi és Niʻihau szigetek sziklás szirtjein őshonos. Ez a különleges szukkulens felfelé vékonyodó, gumós törzzsel rendelkezik, amelynek tetején fényes, zöld levelekből álló rozetta található. Ősszel illatos, sárga, tölcséres virágfürtöket hoz. A vadonban már kihalt, kizárólag termesztésben maradt fenn.
Kenyérdió
Brosimum alicastrum
A kenyérdió (Brosimum alicastrum) az eperfafélék (Moraceae) családjába tartozó örökzöld trópusi fa, amely Közép-Amerikában, Mexikóban, a Karib-térségben és Dél-Amerika északi részén őshonos. Akár 45 méter magasra is megnőhet, törzse széles, lombkoronája sűrű. Közép-Amerika trópusi erdőinek egyik legfontosabb fafaja, amely élelmet, faanyagot és ökológiai előnyöket biztosít. Rendkívül tápláló magvai a maja civilizációk alapvető élelmiszerei voltak.
Angyaltrombita
Brugmansia
A Brugmansia a burgonyafélék (Solanaceae) családjába tartozó trópusi cserje vagy kis fa, amely Dél-Amerika andoki lejtőiről származik. Híres lenyűgöző, csüngő tölcsér alakú virágairól, amelyek akár 50 cm hosszúak is lehetnek, és intenzív illatot árasztanak, különösen alkonyatkor. A növény minden része erősen mérgező a tropán-alkaloidok (szkopolamin, hioszciamin és atropin) miatt. Egyedülálló szépsége ellenére maximális óvatossággal kell nevelni, különösen gyermekek és háziállatok közelében.
Fehér angyaltrombita
Brugmansia arborea
A Brugmansia arborea, vagyis a fehér angyaltrombita, egy örökzöld cserje vagy kis fa, amely az Andok hegységben őshonos Kolumbia déli részétől Chile északi részéig. Természetes élőhelyén száraz hegyi völgyekben található meg 2000 és 3000 méter közötti magasságban. Tojásdad leveleit és fiatal hajtásait finom, bársonyos fehér szőrök borítják. Csüngő, trombita alakú, 12–17 cm hosszú virágai a fehértől a krémszínűig változnak, és az esti órákban intenzív illatot árasztanak. A Brugmansia nemzetség fajai közül ez a legellenállóbb a hideggel és a szárazsággal szemben. Az IUCN vörös listáján a „vadon kihalt” kategóriában szerepel, napjainkban már csak termesztett formában maradt fenn.
Angyaltrombita
Brugmansia suaveolens
Az angyaltrombita (Brugmansia suaveolens) egy Brazíliából származó fás szárú cserje, amely akár 30 cm hosszúságot is elérő, csüngő, trombita alakú virágairól ismert. Fehér, rózsaszín vagy sárgás szirmai édes és intenzív illatot árasztanak, különösen éjszaka, amivel vonzzák a beporzó szendereket. Buja szépsége ellenére a növény minden része erősen mérgező tropán alkaloidokat tartalmaz, ezért kezelése rendkívüli óvatosságot igényel, különösen gyermekek és háziállatok közelében.
Ezerjófű (Havas rózsa)
Buchozia japonica
A Buchozia japonica-t a Plants of the World Online (Kew) ma már a Serissa japonica szinonimájaként ismeri el. Ez a buzérfélék (Rubiaceae) családjába tartozó örökzöld vagy félig örökzöld cserje Kelet-Ázsia (Kína, Japán, India) szubtrópusi vidékeiről származik. Jellemzően 60-120 cm magasra nő, apró, ovális, sötétzöld és bőrnemű levelei vannak, amelyek összezúzva kellemetlen szagot árasztanak – innen ered a régi Serissa foetida elnevezés. Tavasztól őszig szinte folyamatosan virágzik; apró, tölcsér alakú fehér virágait (melyek néha teltek vagy rózsaszínnel erezettek) rózsaszínes bimbók előzik meg. Európában és Észak-Amerikában az egyik legnépszerűbb bonsainak nevelt faj, amelyet 'ezerjófű' vagy 'havas rózsa' néven is ismernek.
Zsályalevelű nyáriorgona
Buddleja salviifolia
A Buddleja salviifolia, közismert nevén zsályalevelű nyáriorgona, egy gyors növekedésű, félig örökzöld cserje, amely Dél- és Kelet-Afrikából származik. Tavasszal keskeny bugákban nyíló, illatos, apró virágokat hoz, melyek fehér, krém vagy lila színűek, narancssárga középpel. Nagyra értékelik, mert vonzza a pillangókat, méheket és madarakat, így kiváló választás vadvédelmi kertekbe. Kemény fáját Afrikában hagyományosan lándzsák és horgászbotok készítésére használják.
Halvány esernyő orchidea
Bulbophyllum longiflorum
A Halvány esernyő orchidea (Bulbophyllum longiflorum) egy széles körben elterjedt epifita vagy litofita orchidea, amely Afrika, Madagaszkár, a Mascarene-szigetek, a Seychelle-szigetek, Délkelet-Ázsia, Új-Guinea, Új-Kaledónia, Fidzsi-szigetek és Észak-Ausztrália esőerdeiben és hegyvidéki erdeiben őshonos. Kúszó rizómából nő, amelyen távol elhelyezkedő, sötétzöld pszeudobulbák találhatók, mindegyik tetején egyetlen húsos levéllel. Legfeltűnőbb jellemzője az esernyőszerű virágfürt: egy félkör alakú ernyő, apró, zöldes-krémszínűtől sárgásig terjedő, lila foltokkal tarkított virágokkal, amelyek egy íves száron emelkednek a lombozat fölé.
Mogyoróvajas gyümölcsfa
Bunchosia argentea
A Bunchosia argentea, közismert nevén mogyoróvajas gyümölcsfa, a Malpighiaceae családba tartozó kis trópusi fa vagy nagy cserje, amely Dél-Amerika trópusi erdeiben őshonos – többek között Venezuelában, Kolumbiában, Peruban, Brazíliában, Guyanában és Suriname-ban. Kis, ovális termései narancssárgáról mélyvörösre érnek, sűrű, édes húsuk rendkívüli mogyoróvajra emlékeztető ízzel és állaggal rendelkezik. Értékes dísznövényként és egyedi, ehető gyümölcséért egyaránt termesztik.
Kopálfa
Bursera
A Bursera a balzsamfafélék (Burseraceae) családjába tartozó, mintegy 100 fajt számláló nemzetség, amely Amerika trópusi és szubtrópusi vidékein őshonos Mexikótól Argentínáig. Jellemzője a vékony, papírszerű kéreg, amely csíkokban válik le, valamint az aromás gyanta (kopál), amelyet évszázadok óta használnak füstölőkhöz és tisztító rituálékhoz. Jellegzetes fajai közé tartozik a Bursera simaruba (chaca) és a Bursera graveolens (palo santo).
Közepes gondozású Könnyű gondozás
A 1126 közepes könnyű gondozás válogatásunk ötvözi e kategória jellemzőit a mérsékelt gondozási igényekkel. Ideális alapszintű tapasztalattal rendelkezőknek.
Miért válasszon Közepes Könnyű gondozást?
A könnyű gondozás szépségének és a közepes nehézségi szintnek az ötvözésével élvezheti ezt a kategóriát kiegyensúlyozott gondozási elkötelezettséggel. Minden növényt úgy választottak ki, hogy a kategória legjobb jellemzőit kínálja az Ön által keresett gondozási szinten.