47 Közepes Szukkulensek | 2026 útmutató
47 közepes szukkulensek keresése. Teljes útmutató a kertedhez.
47 Szukkulensek közepes szinttel
1–36 megjelenítve a 47-ból
Kanári-szigeteki rózsa
Aeonium aureum
Az Aeonium aureum, közismert nevén kanári-szigeteki rózsa, egy rozettát alkotó pozsgás növény, amely a Kanári-szigetek, különösen Tenerife vulkanikus lejtőin őshonos. Lapát alakú, rendkívül tömött levelei tökéletesen szimmetrikus rozettát alkotnak, melyek színe a kékeszöldtől az aranyzöldig terjed – ez utóbbi indokolja az "aureum" (arany) elnevezést. A legtöbb pozsgástól eltérően ez a faj téli növekedési ciklust és nyári nyugalmi időszakot követ: az őszi, téli és tavaszi hűvös, párás hónapokban aktívan fejlődik, majd a forró, száraz nyár folyamán szorosan bezárja rozettáját, hogy megőrizze a nedvességet. Több évnyi növekedés után az érett rozetták magas, aranysárga virágzatot hozhatnak, ami ritka és látványos esemény, bár a virágzó rozetta ezt követően elpusztul, sarjakat hagyva maga után a növény továbbéléséhez.
Patkányfarkkaktusz
Aporocactus flagelliformis
Az Aporocactus flagelliformis, közismert nevén patkányfarkkaktusz, egy Mexikóból (Hidalgo, Puebla és Veracruz államokból) származó epifita pozsgás növény. Hosszú, hengeres és csüngő szárai, melyeket finom barna tüskék borítanak, akár a 150 cm-es hosszúságot is elérhetik, így ideális választás függőkosarakba. Tavasszal élénk rózsaszín, piros és karmazsinvörös árnyalatú, tölcséres virágokat hoz, amelyek bár csak néhány napig tartanak, rendkívül szépek.
Csillagkaktusz
Astrophytum asterias
A csillagkaktusz (Astrophytum asterias) egy kisméretű, tövis nélküli, korong alakúra lapult kaktusz: 2,5–6 cm magas és 5–15 cm átmérőjű, 7–10 bordával, melyeket barázdák választanak el, közepükön pedig gyapjas areolák (pelyhek) sora fut végig. Szürkészöld bőrét apró fehér pöttyök tarkítják. Tavasszal és kora nyáron sárga, piros közepű virágokat bont, amelyek gyakran nagyobbak magánál a növénynél; ezeket gyapjas, zöldes-rózsaszínes termés követi. Őshazája a Rio Grande-völgy alsó szakasza Texasban, valamint a mexikói Tamaulipas állam, ahol sziklás talajú bozótosokban él. A vadonban veszélyeztetett: az USA-ban a kihalástól fenyegetett fajok listáján szerepel, a CITES I. függelékében tartják nyilván, és az orvvadászat is sújtja, részben mert összetévesztik a peyote-tal. A kereskedelemben kapható példányok magról neveltek, a sűrűn pöttyözött fajták, mint például a 'Super Kabuto', rendkívül népszerűek.
Andok öregembere
Austrocylindropuntia vestita
Az Austrocylindropuntia vestita, közismert nevén az Andok öregembere vagy gyapjas korallkaktusz, egy karcsú, oszlopos kaktusz, amely Északnyugat-Argentína és Bolívia magashegyi sziklás füves területein honos. Szárát sűrű, hosszú fehér szőrzet borítja, amely jellegzetes gyapjas megjelenést kölcsönöz neki, és szigetelőként védi a hideg andoki éghajlattal szemben. Tavasszal és nyáron feltűnő, mélyvörös vagy ibolyaszínű virágokat fejleszt a szárcsúcsokon.
Napkorona kaktusz
Aylostera heliosa
Az Aylostera heliosa (korábban Rebutia heliosa) egy kistermetű, csoportképző kaktusz, amely Bolívia magashegyi lejtőiről, Tarija környékéről származik. Kompakt, gömbölyded vagy hengeres szárait sűrű, fehér tövisek borítják, átmérőjük ritkán haladja meg a 2,5 cm-t. Erős napsütés hatására tavasszal látványos, narancssárga vagy rózsaszínes virágözönnel örvendezteti meg tulajdonosát.
Aranykaktusz
Bergerocactus emoryi
A Bergerocactus emoryi a kaktuszfélék (Cactaceae) családjába tartozó cserjés növekedésű kaktusz, amely Dél-Kalifornia és Északnyugat-Baja California partvidékein őshonos. Sűrű csoportokat alkotó, hengeres száraira 12-18 borda jellemző, melyeket aranysárga tüskék borítanak – ezek ellenfényben bársonyos csillogást kölcsönöznek a növénynek. Szárai általában nem haladják meg a 2 méteres hosszúságot. Tavasszal virágzik; nappal nyíló sárga virágainak szirmai vöröses hegyűek, termése pedig gömbölyded, vöröses és tüskés. Termesztésben ritka, dísznövényként nagyra értékelt faj.
Wright-horogkaktusz
Cochemiea wrightii
A Cochemiea wrightii (korábbi besorolása szerint Mammillaria wrightii) egy kistermetű, magányos kaktuszfaj, amely Arizona, Új-Mexikó, Sonora és Chihuahua magaslati füves pusztáin és sziklás dombjain őshonos. Szára lapított vagy rövid henger alakú, átmérője mindössze 3–8 cm; sötét, horgas középtövisek és fehéres peremtövisek védelmezik. Tavasszal és nyáron feltűnő, akár 2,5 cm széles, magenta vagy élénk lila virágokat hoz. Mivel akár 2200 méteres tengerszint feletti magasságban is előfordul, a legtöbb Mammillaria-típusú kaktusznál jóval hidegebb teleket is elvisel.
Pagoda kövérke
Crassula pyramidalis
A Crassula pyramidalis egy apró pozsgás növény Dél-Afrikából (Kis-Karoo és Namaqualand), ahol síkságokon és homokkő dombtetőkön nő. Apró, háromszög alakú levelei olyan szorosan illeszkednek egymásra, hogy minden szár egy négyzet alakú oszlopnak tűnik, alig több mint 1 cm széles. Lassan nő, körülbelül 10-15 cm magasra, és néhány sarjat képez az alján. A levelek élénkzöldek, napfényben a csúcsuk lilára színeződik. Tavasztól nyárig a szárvégeken sűrű, illatos, fehér-krémszínű-rózsaszín virágfürtök nyílnak; ezután a szár elhal, és újak nőnek az alapról.
Teknőskaktusz
Deamia testudo
A Deamia testudo, közismert nevén teknőskaktusz, egy epifita kúszókaktusz, amely Közép-Amerika és Dél-Amerika északi részének trópusi erdőiben őshonos, Mexikótól Kolumbiáig és Venezueláig. Léggyökerei segítségével fatörzsekre és sziklákra kapaszkodva nő; szögletes, lapított szárai a teknőspáncélra emlékeztetnek. Nyáron és kora ősszel nagy, fehér, illatos, éjszaka nyíló virágokat hoz, melyeket tüskés, gömbölyű termések követnek.
Orchideakaktusz
Disocactus
A Disocactus a Mexikó és Közép-Amerika trópusi esőerdőiben őshonos epifita kaktuszok nemzetsége, amelyeket lapos, levélszerű száruk és látványos, tölcsér alakú, piros, rózsaszín és fehér virágaik miatt kedvelnek. A sivatagi kaktuszokkal ellentétben a Disocactus fajok fákon nőnek párás és árnyékos környezetben, így kiváló választást jelentenek beltéri függőkosarakba.
Patkányfarok kaktusz
Disocactus flagelliformis
A Disocactus flagelliformis, közismert nevén patkányfarok kaktusz, egy epifita kaktuszfaj, amely Mexikóból származik. Hosszú, csüngő, hengeres hajtásai akár 2 méter hosszúra is megnőhetnek, és finom tüskékkel borítottak. Különösen látványos, magentától élénkpirosig terjedő virágai miatt becsülik, amelyek tavasszal nyílnak, így népszerű választás csüngő kosarakba.
Nopal-kaktusz
Disocactus phyllanthoides
A Disocactus phyllanthoides, közismert nevén a Német császárné kaktusz, egy epifita kaktuszfaj, amely Mexikó Puebla és Veracruz államainak köderdeiből származik. Lapított, levélszerű szárral rendelkezik, és tél végén vagy tavasszal tölcsér alakú, rózsaszín virágokat hoz. A sivatagi kaktuszokkal ellentétben a szűrt fényt és a mérsékelt páratartalmat kedveli, természetes élőhelyén gyakran fákon vagy sziklákon nő.
Dudleya
Dudleya
A Dudleya a pozsgás növények egyik nemzetsége, amely Kalifornia, Arizona, Alsó-Kalifornia és a Guadalupe-sziget tengerparti szikláin és sziklás kibúvásain őshonos. Az angolul „liveforevers” (örökké élők) néven ismert növények figyelemre méltó élettartamukról híresek. A nemzetség mintegy 70 faja egy közös, jellegzetes vonással rendelkezik: a leveleket egy fehér, porszerű réteg, az úgynevezett farina borítja, amely természetes fényvédőként szolgál, csökkentve a vízveszteséget és megvédve a növényt az intenzív tengerparti napsütéstől. Az olyan fajok, mint a D. brittonii és a D. pulverulenta, látványos, 30-50 cm átmérőjű ezüstös rozettákat alkotnak, amelyeket néha rövid, fás szárak tartanak. Sok más pozsgással ellentétben a Dudleya nem szaporítható egyetlen levélről: az új növények oldalsarjakból (offsets), tőosztással vagy magról fejlődnek. Legjellemzőbb tulajdonságuk a nyári nyugalmi időszak: őshonos mediterrán éghajlatukon a Dudleya a hűvös és nedves télen és tavasszal növekszik aktívan, a forró és száraz nyáron pedig pihen, amikor is kevés vizet igényel, vagy egyáltalán nem szabad öntözni. A levelek megérintése véglegesen eltávolítja a farinát, látható nyomokat hagyva és kitéve a szöveteket a napégésnek, ezért a legjobb, ha érintés nélkül csodáljuk ezeket a növényeket.
Greene-féle örökzöld pozsgás
Dudleya greenei
A Dudleya greenei, közismert nevén Greene-féle örökzöld pozsgás, egy ritka, húsos levelű növény, amely kizárólag Kalifornia Csatorna-szigetein honos. Feltűnő, ezüstfehér, poros rozettákat alkot, amelyek közel nőnek a talajhoz – innen ered a „krétasaláta" beceneve. Ez a lassan növő, örökzöld növény a vadonban veszélyeztetett az élőhelypusztulás és az illegális gyűjtés miatt, ezért védett fajnak minősül. Húsos, kékes-zöld leveleit természetes fehér porbevonat (farina) fedi, amely visszaveri az erős napsugárzást, és segít megtartani a nedvességet.
Krétás kövirózsacserje
Dudleya pulverulenta
A krétás kövirózsacserje (Dudleya pulverulenta) egy lenyűgöző, rozettás pozsgás növény, amely Dél-Kaliforniában és Alsó-Kaliforniában őshonos. Széles, ezüstfehér leveleit krétaszerű viaszréteg (farina) borítja, amely visszaveri az intenzív napsugárzást. Tavasszal magas, íves, piros szárakon hozza cső alakú, pirosas-sárgás virágait, amelyeket a kolibrik előszeretettel látogatnak. A rozetták átmérője elérheti a 30 cm-t vagy annál is többet.
Lau-echeveria
Echeveria laui
Az Echeveria laui egy Mexikóból, Oaxaca államból származó, lassú növekedésű pozsgás növény. Különlegessége a tömött rozettája, melyet vastag, kékesfehér viaszréteg (farina) borít, amitől a levelek hamvas, porcukros megjelenést kapnak. A húsos, kanál alakú levelek sűrű, néhány centiméter magas rozettát alkotnak. A kifejlett példányok nyáron hosszú szárakon korallrózsaszín, harang alakú virágokat hoznak.
Echeveria shaviana
Echeveria shaviana
Az Echeveria shaviana a varjúhájfélék (Crassulaceae) családjába tartozó pozsgás növény, amely Mexikó északkeleti hegyvidékein (Nuevo León és Tamaulipas) őshonos, ahol árnyékos sziklákon, fenyőtűk között él. Szár nélküli, 8–15 cm átmérőjű rozettákat alkot, amelyeket 50 vagy több vékony, kanál alakú, ezüstszürke vagy kékes árnyalatú levél épít fel. A leveleket fehér viaszos por (farina) borítja, szélük pedig jellegzetesen hullámos és fodros. Erős fényben a levelek széle rózsaszínessé válik. Késő tavasszal és nyáron akár 30 cm-es elágazó szárakat növeszt, amelyeken kívül rózsaszín, belül sárga harang alakú virágok nyílnak. Elnyerte a Royal Horticultural Society 'Award of Garden Merit' díját.
Engelmann-sünkaktusz
Echinocereus engelmannii
Az Echinocereus engelmannii egy csoportképző, hengeres szárú kaktusz, amely az Egyesült Államok délnyugati sivatagaiban és Észak-Mexikóban őshonos. Kedveltségét sűrű, színes tüskéinek és tavasszal nyíló, élénk magenta-rózsaszín tölcsér alakú virágainak köszönheti.
Szivárványos sündisznókaktusz
Echinocereus pectinatus
Az Echinocereus pectinatus egy kisméretű, magányos és hengeres kaktusz, amely az észak-mexikói Chihuahua-sivatagból és a texasi Trans-Pecos régióból származik. Bordáit sűrű, fésűszerű tüskék borítják, amelyek fehér és rózsaszín sávokban váltakoznak, innen ered a köznyelvi elnevezése is. Késő tavasszal nagyméretű, tölcsér alakú, magenta színű virágokat hoz.
Hölgyujj kaktusz
Echinocereus pentalophus
Az Echinocereus pentalophus, más néven hölgyujj kaktusz, egy kúszó, bokros kaktusz, amely Texas déli részén és Mexikó északkeleti részén őshonos. Vékony, hosszúkás, ujjra emlékeztető szárai elágaznak, sűrű, akár egy méter széles szőnyegeket alkotva. Késő tavasszal a növény nagy, tölcsér alakú virágokat hoz, élénk rózsaszíntől a bíborig terjedő árnyalatokban, világos torokkal, amelyek egy rövid, látványos virágzás során szinte az egész bokrot beborítják.
Dália-sünkaktusz
Echinocereus poselgeri
Az Echinocereus poselgeri, közismert nevén dália-sünkaktusz, egy karcsú, ritkásan ágas kaktuszfaj, amely Texas déli részén és Északkelet-Mexikóban (Coahuila, Nuevo León, Tamaulipas és San Luis Potosí) őshonos. A vadonban száraz bozótosokban, homokos vagy hordalékos talajon él, akár 1150 méteres tengerszint feletti magasságig, ahol a bokrokra támaszkodva kapaszkodik felfelé. Sötétzöld szárai mindössze 1-2 cm vastagok, de hosszuk elérheti a 60-120 cm-t is; 8-10 alacsony bordáját apró, lapos, fehéres tüskék borítják. A föld alatt akár nyolc darab, 6-10 cm hosszú barna gumóból álló csoportot alkot, amelyek a dália gyökereire emlékeztetnek – innen ered a magyar és angol elnevezése is. Késő tavasszal és kora nyáron feltűnő, 5-7 cm átmérőjű, rózsaszín vagy magenta színű virágokat hoz a szárak végén, amelyek közepe sötétebb; a virágok dél körül nyílnak ki és éjszakára bezáródnak. Sokáig Wilcoxia poselgeri néven volt ismert.
Szivárványkaktusz
Echinocereus rigidissimus
Az Echinocereus rigidissimus egy kistermetű kaktuszfaj, amely Arizona délkeleti részén, Új-Mexikó délnyugati területein és Észak-Mexikóban (Sonora és Chihuahua) őshonos. Természetes élőhelyén 1200 és 2000 méter közötti magasságban, kavicsos domboldalakon és félsivatagi füves pusztákon fordul elő. Általában egyetlen, hengeres szárral rendelkezik, amely 6–30 cm magas és akár 11 cm széles is lehet. Testét sűrűn borítják a rövid, fésűszerűen elhelyezkedő, a növény testére simuló tüskék. A tüskék vízszintes sávokban váltakozó szürke, vörösesbarna, rózsaszín és fehér színei adják a növény jellegzetes szivárványos megjelenését. Késő tavasszal és nyáron nagyméretű, 6–7 cm átmérőjű, élénk rózsaszín, fehér közepű virágokat bont.
Zöld gömb kaktusz
Echinopsis calochlora
A zöld gömb kaktusz (Echinopsis calochlora) egy kis, gömb alakú, csoportosan növő kaktusz, amely Brazíliából és Paraguayból származik. Az évek során sűrű telepeket alkot élénk zöld gömbökből, amelyeket tüskék díszítenek, és tavasszal, nyáron nagy, illatos fehér virágokat hoz, amelyek éjszaka nyílnak ki.
Levélkaktusz
Epiphyllum
Az Epiphyllum az epifita kaktuszok egy nemzetsége, amely Közép- és Dél-Amerika trópusi erdőiben őshonos. A sivatagi kaktuszokkal ellentétben faágakon nőnek szűrt fényben, hosszú, lapos és csüngő szárakat növesztve. Látványos virágaikról híresek – ezek hatalmasak, gyakran illatosak és néha éjszaka nyílnak –, amelyek mindössze egy-két napig tartanak, így minden virágzás egy tiszavirág-életű, de felejthetetlen esemény.
Az éjszaka királynője
Epiphyllum oxypetalum
Az Epiphyllum oxypetalum egy látványos epifita kaktusz, amely Közép-Amerikában őshonos, és különösen feltűnő, akár 30 cm átmérőjű, fehér éjszakai virágairól ismert. A virágok csupán egyetlen éjszakára nyílnak ki, édes és intenzív illatot árasztva, majd hajnalra elhervadnak. Gyorsan növő növény, amely akár 3 méter magasságot is elérhet; lapított szárainak (fillokladiumainak) hullámos széle van, és levélként funkcionálnak. Más kaktuszokkal ellentétben tüskéi nincsenek.
Rókafarok-kaktusz
Espostoa guentheri
Az Espostoa guentheri (gyakran Vatricania guentheri néven is forgalmazzák) egy oszlopkaktusz, amely Bolívia keleti részén, a Río Grande völgyében őshonos. Itt a száraz erdők lejtőin él 800 és 1300 méter közötti tengerszint feletti magasságban. Világoszöld oszlopokat alkot, amelyek akár 2-3 méter magasra is megnőhetnek, átmérőjük pedig körülbelül 10 cm. Mintegy 27 bordával és szalmasárga tüskékkel rendelkezik, az idősebb példányok a tövüktől elágaznak. Különlegessége az oldalsó cefálium: egy vörösesbarna gyapjúból és sörtékből álló sáv, amely akár 50 cm hosszú is lehet, a szár egyik oldalán nő, és ebből fejlődnek ki a virágok. A virágok tölcsér alakúak, sárgásfehérek, és kora nyáron nyílnak. Termése ehető, de íztelen. Ez a faj különbözik a Peruban honos Espostoa lanata-tól (gyapotkaktusz).
Őszapó-kaktusz
Espostoa lanata
Az Espostoa lanata, közismert nevén őszapó-kaktusz, egy oszlopos növekedésű kaktusz, amely az Andok lejtőin őshonos, Dél-Ecuador és Észak-Peru területén. Szárát sűrű, fehér gyapjas szőr borítja, amely éles tüskéket rejt, bolyhos és díszes megjelenést kölcsönözve a növénynek. Természetes élőhelyén magassága meghaladhatja a 7 métert, de cserépben nevelve sokkal kompaktabb marad és lassabban növekszik.
Fehér fejű kaktusz
Espostoopsis dybowskii
Az Espostoopsis dybowskii egy ritka, oszlopos termetű kaktuszfaj, amely kizárólag Brazília Bahia államának keleti és északi részén, a caatinga élőhelyen honos, 300–750 méteres tengerszint feletti magasságban. A növény gránit- és gneiszsziklákon, valamint kvarcitos sziklakibúvásokon nő, ahol helyenként sűrű, egyfajú állományokat (ligeteket) alkot. Álló, elágazás nélküli, hengeres szárai elérhetik a 2–4 méteres magasságot, körülbelül 8 cm átmérővel, 20–28 alacsony bordával. A szárakat sűrű, fehér szőrzet borítja, amely szinte teljesen elrejti a felszínt, innen erednek a portugál "cabeça-branca" (fehér fej) és "homem-velho" (öregember) népi elnevezések is. A tövisek 2–3 sárgás vagy barnás, tű alakú, 2–3 cm hosszú központi tövisből állnak, míg az oldaltövisek finomak és rövidek, a szőrzetben rejtve. Éjszaka nyíló, mintegy 4 cm hosszú, fehér, harang alakú virágai egy oldalsó cefáliumból (fehér gyapjas virágzóterületből) fakadnak, jellemzően nyáron. A faj Brazília endemikus növénye, és a Cactaceae család egyetlen Espostoopsis nemzetségének egyetlen ismert faja.
Guatemalai sárkánygyümölcs
Hylocereus guatemalensis
A Hylocereus guatemalensis (mai besorolása szerint Selenicereus guatemalensis) egy Guatemalában, Salvadorban és Mexikó déli részén őshonos epifita kúszókaktusz. Húsos, háromszögletű, levéltelen zöld szárai léggyökerek segítségével kapaszkodnak fákra vagy falakra, hosszuk pedig meghaladhatja az 5 métert is. Hatalmas, fehér, illatos virágai kizárólag éjszaka nyílnak ki, és mindössze egyetlen éjszakán át díszítenek. Termése intenzív rózsaszín pikkelyes bogyó, amelynek húsa lila, édes és ehető.
Lepismium cruciforme
Lepismium cruciforme
A Lepismium cruciforme, közismert nevén hurrikán kaktusz, egy feltűnő epifita kaktusz, amely Dél-Amerika esőerdeiben honos. A tipikus sivatagi kaktuszoktól eltérően fákon nő, és hosszú, szegmentált szárakat fejleszt, amelyek gyakran háromszögletesek vagy laposak. Erős fényben a lombozat gyönyörű vöröses-lila árnyalatot ölthet. Apró, finom virágokat fejleszt a szárak szélei mentén, amelyeket díszes, bogyószerű termések követnek.
Agávékaktusz
Leuchtenbergia principis
A Leuchtenbergia principis, közismert nevén agávékaktusz, egy különleges kaktuszfaj, amely Mexikó középső és északi részén őshonos. Nemzetségének egyetlen faja, amely hosszú, kékeszöld, háromszög alakú szemölcseivel tűnik ki, melyek az agávékra emlékeztetnek, végükön pedig papírszerű, ártalmatlan tövisek találhatók. Vastag répagyökeret fejleszt, nyáron pedig nagyméretű, sárga és illatos virágokat hoz.
Leveles kaktusz
Leuenbergeria
A Leuenbergeria a leveles, fatermetű kaktuszok egy kis nemzetsége, amely a Karib-térségben, Közép-Amerikában és Dél-Amerika északi részén őshonos. A legtöbb kaktusszal ellentétben a Leuenbergeria fajok megőrzik valódi leveleiket, és már fiatalon fás, kéreggel borított szárat növesztenek, így első pillantásra inkább tűnnek tüskés cserjének, mint klasszikus kaktusznak. A nemzetséget 2012-ben választották le a tágabb Pereskia csoportról, és most saját alcsaládot alkot (Leuenbergerioideae), amelyet a kaktuszfélék (Cactaceae) legősibb leszármazási vonalának tekintenek. A legjobban dokumentált faj, a Leuenbergeria bleo (rózsakaktusz), tüskés cserjeként vagy akár 8 méter magas kis faként nő folyópartokon és másodlagos erdőkben; mutatós narancssárga vagy rózsaszín, rózsaszerű virágokat, majd ehető sárga termést hoz. Leveleit, termését és kérgét régóta használják a népi gyógyászatban Közép-Amerikában és Délkelet-Ázsiában.
Agykaktusz
Mammillaria elongata 'Cristata'
Az agykaktusz a Mammillaria elongata tarajos formája, egy kis kaktusz Közép-Mexikóból. Egy növekedési mutáció miatt a szárak egy vonal mentén nőnek egyetlen pont helyett, így hullámos, tekervényes tömeggé hajlanak, ami egy agyra hasonlít. A szárak apró, csillag alakú, fehér, arany vagy réz színű tüskékből álló fürtökkel borítottak. Kicsi marad és lassan nő, ami népszerű ablakpárkány kaktusszá teszi.
Tollas szemölcskaktusz
Mammillaria plumosa
A Mammillaria plumosa egy kistermetű kaktusz Északkelet-Mexikóból (Coahuila, Nuevo León és Tamaulipas), ahol mészkőfalakon él xerofil cserjésekben, 730 és 1350 méter közötti tengerszint feletti magasságban. Alacsony párnákat alkot 4-7 cm-es kerek fejecskékből, amelyek az évek során elérhetik a 12 cm-es magasságot és a 40 cm-es szélességet. Világoszöld testét areolánként körülbelül 40 fehér tövis rejti el, amelyek olyan finomak és elágazóak, hogy tollakra emlékeztetnek: tapintása puha és nem szúr. Virágai aprók, sárgásfehérek, néha rózsaszín csíkkal, és édes illatúak; nyár végén vagy termesztésben gyakran télen nyílnak. A természetben az illegális gyűjtés miatt a mérsékelten fenyegetett kategóriába tartozik.
Matucana-kaktusz
Matucana madisoniorum
A Matucana madisoniorum egy kicsi, magányosan növő, gömb alakú vagy enyhén hengeres kaktusz, amely Peru Amazonas régiójából, a Marañón folyó völgyéből származik, mindössze 400-1000 méteres tengerszint feletti magasságban élő, rendkívül szűk elterjedési területen. Szürkés-zöld szára 7-12 lapos, hullámos bordából áll, és tövishordozása rendkívül változó: egyes egyedek hosszú, hajlott, sötétbarna tövisekkel rendelkeznek, míg mások teljesen tövistelenek, ami miatt könnyen összetéveszthetők a peyote kaktusszal (Lophophora williamsii). A csúcsi areolákból nyíló, tölcsér alakú virágok élénk narancsvörösek, ritkábban fehérek, 8-10 cm hosszúak, és nyáron több hullámban is nyílnak. A fajt a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) kritikusan veszélyeztetettként tartja nyilván élőhelyének pusztulása és a túlzott gyűjtés miatt.
Török sapkás kaktusz
Melocactus zehntneri
A Melocactus zehntneri, közismert nevén török sapkás kaktusz, egy gömb alakú kaktuszfaj, amely Brazília északkeleti részének Caatinga bioméjára jellemző. Legjellegzetesebb tulajdonsága a céfalium — egy hengeres, fehér sertékből és gyapjúból álló képlet, amely csak az érett növény csúcsán fejlődik ki, és amelyből apró rózsaszín virágok és piros termések nőnek. Tökéletesen alkalmazkodott Brazília egyik legszárazabb ökoszisztémájának zord körülményeihez.
Közepes gondozású Szukkulensek
A 47 közepes szukkulensek válogatásunk ötvözi e kategória jellemzőit a mérsékelt gondozási igényekkel. Ideális alapszintű tapasztalattal rendelkezőknek.
Miért válasszon Közepes Szukkulensekt?
A szukkulensek szépségének és a közepes nehézségi szintnek az ötvözésével élvezheti ezt a kategóriát kiegyensúlyozott gondozási elkötelezettséggel. Minden növényt úgy választottak ki, hogy a kategória legjobb jellemzőit kínálja az Ön által keresett gondozási szinten.