2343 Könnyű növények | 2026 útmutató - 30. oldal

Keleti hunyor

Helleborus × hybridus

A Helleborus × hybridus egy örökzöld évelő, amely késő téli és kora tavaszi virágzása miatt kedvelt, amikor kevés más növény díszlik. Sötét, karéjos levelekből álló rendezett bokrokat alkot, melyek felett bókoló virágok nyílnak fehér, rózsaszín, lila, sárga és zöld színekben, gyakran pettyezett vagy szegélyezett mintázattal.

Korzikai hunyor

Helleborus argutifolius

A korzikai hunyor (Helleborus argutifolius) a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjába tartozó, robusztus örökzöld évelő, amely Korzikán és Szardínián őshonos. 90-120 cm magas, látványos bokrot alkot, bőrszerű, szúrósan fogazott, magyalra emlékeztető szürkészöld levelekkel. Tél végétől tavaszig, amikor kevés más növény virágzik, nagy fürtökben hozza csésze alakú, halvány almazöld virágait. A hunyorok közül ez az egyik legkarakteresebb és leginkább szárazságtűrő faj.

Hófehér kunkoring

Hellenia speciosa

A hófehér kunkoring (Hellenia speciosa, korábban Costus speciosus) a kunkoringfélék (Costaceae) családjába tartozó, Dél- és Délkelet-Ázsiában őshonos trópusi évelő növény. Föld alatti rizómákból fejlődik, akár 2 méter magas, felálló bokrokat alkotva. Fényes levelei spirálisan helyezkednek el, a hajtások végén pedig sűrű füzérvirágzatban nyílnak krepp-papírhoz hasonló, fehér virágai, amelyek a monszunidőszak kezdetén bújnak elő a mutatós piros fellevelek közül.

Közönséges keserűgyökér

Helminthotheca echioides

A közönséges keserűgyökér (Helminthotheca echioides, szin. Picris echioides) az őszirózsafélék (Asteraceae) családjába tartozó egy- vagy kétéves lágyszárú növény, amely a mediterrán térségből származik, de mára Európa nagy részén és világszerte elterjedt ruderális növényként. Könnyen felismerhető felálló vagy elterülő, barázdált és vöröses száráról, amelyet merev, horgas szőrök borítanak, érintésre érdes érzetet keltve. Lándzsás leveleit a szőrszálak tövénél apró, gyöngyszerű fehér foltok tarkítják. Sárga fészekvirágzatai a gyermekláncfűhöz hasonlítanak, és májustól októberig nyílnak. Spontán nő parlagon hagyott területeken, útmentén, szántóföldek szélén és bolygatott talajon, ahol gyors növekedésű gyomnövénynek tekintik.

Napszépség liliom

Hemerocallis

A napszépség liliom (Hemerocallis) egy Ázsiából származó, évelő lágyszárú növény, amelyet élénk, trombitaformájú virágairól ismernek – minden egyes virágja mindössze egyetlen napig nyílik. Több mint 80 000 regisztrált kultivárjával – amelyek sárga, narancssárga, piros, rózsaszín, lila és fehér árnyalatokban pompáznak – a napszépség liliom késő tavasztól őszig virágzik, és a világ egyik legellenállóbb, legsokoldalúbb kerti évelője.

Lángszínű sásliliom

Hemerocallis fulva

A Hemerocallis fulva, közismert nevén lángszínű sásliliom, egy erőteljes növekedésű és szívós évelő növény. Jellemzői az ívesen hajló, kard alakú zöld levelek és a nagy, tölcsér alakú narancssárga virágok, amelyek általában csak egyetlen napig nyílnak. Az egyes virágok rövid élettartama ellenére a növény számos bimbót hoz a magas szárakon, biztosítva a hosszú virágzási időszakot egész nyáron. Föld alatti rizómákkal hatékonyan terjed, így kiváló választás talajerózió elleni védekezésre és talajtakarásra.

Citromsárga liliom

Hemerocallis lilioasphodelus

A citromsárga liliom (Hemerocallis lilioasphodelus) egy erős, lágyszárú évelő növény, amely Délkelet-Európából és Kelet-Ázsiából származik. Illatos, trombitaszerű sárga virágokat hoz, amelyek mindössze egyetlen napig nyílnak – innen ered a „napliliom" elnevezés. Rendkívül ellenálló és alkalmazkodóképes növény, sokféle talajon és éghajlaton jól megél, ezért kedvelt választás szegélyek és virágágyások számára.

Sugárarália

Heptapleurum

A Heptapleurum, népszerű nevén sugárarália vagy esernyőfa, az Araliaceae családba tartozó trópusi örökzöld növények nemzetsége, amely trópusi és szubtrópusi Ázsiából származik. Tenyeresen összetett levelei, amelyek kerék vagy esernyő alakban rendeződnek el, egzotikus és elegáns megjelenést kölcsönöznek neki. Széles körben termesztik beltéri és melegebb éghajlaton kültéri növényként is, a világ egyik legnépszerűbb dísznövénye.

Esernyőfa

Heptapleurum actinophyllum

Az esernyőfa (Heptapleurum actinophyllum), amelyet széles körben Schefflera actinophylla szinonimájával is ismernek, egy látványos trópusi fa, amely Ausztráliában és Új-Guineán őshonos. Nagy, fényes, tenyeres levelei a központi szárakból sugárirányban nyílnak szét, mint egy esernyő küllői, ezáltal a világ egyik legismertebb beltéri és kültéri fájává vált. Szabadban elérheti a 12 méteres magasságot, beltérben 1,8–3 méter körül marad. Érett korában nyáron és ősszel feltűnő, vörös-rózsaszín virágfüzéreket fejleszt.

Sima Sérvfű

Herniaria glabra

A Herniaria glabra, közismert nevén Sima Sérvfű vagy Zöld Szőnyeg, a Szegfűfélék (Caryophyllaceae) családjába tartozó, alacsony növekedésű évelő lágyszárú növény, amely Európában és Nyugat-Ázsiában honos. Mindössze 1–3 cm magas, sűrű gyepszőnyeget alkot apró, tojásdad levelekkel és nyáron megjelenő, alig feltűnő zöld virágokkal. Lombozata télen bronz- vagy vörös árnyalatot ölthet, kellemes szezonális látványt nyújtva.

Óriás heszperaloe

Hesperaloe funifera

A Hesperaloe funifera, közismert nevén óriás heszperaloe, egy látványos pozsgás növény, amely Mexikó északi részének és Dél-Texas Chihuahua-sivatagának őshonos faja. Drámai rozettát alkot, akár 180 cm magas, hosszú, keskeny levelekkel, amelyek tavasszal és nyáron 300–450 cm-es virágszárakat hajtanak, krémfehér virágokkal.

Vörös jukka

Hesperaloe parviflora

A Hesperaloe parviflora, közismert nevén vörös jukka, valójában nem igazi jukka, hanem az agávéfélék családjának tagja. Jellegzetessége az ívesen hajló, bőrszerű, kékeszöld levelekből álló sűrű tőrózsás növekedési forma. Késő tavasszal és nyáron látványos, magas virágzati szárakat hajt, amelyeken nektárban gazdag, csöves virágok nyílnak – ezek különösen vonzzák a kolibrikat. Rendkívül ellenálló, hőtűrő növény, amely egyszer megtelepedve szinte teljesen öngondoskodó.

Estei ibolya

Hesperis matronalis

A Hesperis matronalis, közismert nevén estei ibolya, a Brassicaceae (keresztesvirágúak) családjába tartozó illatos kétéves vagy rövidéletű évelő növény. Fehér, rózsaszín vagy lila, négyezirmű virágokból álló fürtökkel díszlik. Kellemes esti illatáért nagyra értékelik, azonban bőséges önvetése miatt Észak-Amerika egyes területein invazívnak minősül.

Aranyőszirózsa

Heterotheca

A Heterotheca az őszirózsafélék (Asteraceae) családjába tartozó nemzetség, amely körülbelül 25-30 évelő lágyszárú és félcserje fajt foglal magában. Észak-Amerikában őshonos Kanadától Mexikóig. Közismert neve az „aranyőszirózsa” vagy „kámforfű”, utóbbit egyes fajok leveleinek szétmorzsolásakor felszabaduló kámforos illata után kapta. Az év nagy részében fényes sárga, margarétaszerű virágokat hoz, lándzsás leveleit pedig érdes szőrök borítják. Pionír növény, rendkívül szárazságtűrő, jellemzően a sovány, homokos vagy köves talajokon érzi jól magát.

Tűzeső

Heuchera

A Heuchera, közismert nevén tűzeső, Észak-Amerikából származó évelő dísznövények nemzetsége. Leveleinek lenyűgöző színválasztékáról ismert – a sötét bordótól és a bronztól a limetzöldig és az ezüstösig –, tavasszal és nyáron pedig finom szárakon apró, harang alakú virágokat hoz. Rendkívül alkalmazkodóképes, a tűzeső jól fejlődik árnyékos kertekben, szegélynövényként és cserépben is, így a kertek és teraszok egyik legsokoldalúbb árnyékkedvelő évelője.

Szőrös tűzeső

Heuchera villosa

A Heuchera villosa, közismert nevén szőrös tűzeső, az Egyesült Államok keleti részén, az Appalache-hegység vidékén (New Yorktól Georgiáig, nyugat felé pedig Missouriig) őshonos bokrosodó évelő növény. Alacsony, puha és szőrös, a juharéhoz hasonló levelekből álló csomókat alkot. Nyár közepétől őszig vékony szárakon apró, harang alakú, fehértől a rózsaszínig terjedő virágokat hoz. Más tűzeső fajtákkal ellentétben kiváló hőtűrő és páratűrő képessége miatt kedvelik; ideális árnyékos kertekbe, erdőszéli szegélyekbe és dézsákba.

Heucherella

Heucherella

A Heucherella a Heuchera (korallharang) és a Tiarella (habvirág) közötti intergenerikus hibrid, amelyet norvégul gyakran „habcsengőnek” neveznek. A növény kompakt levélrozettákat alkot, színes, dekoratív lombozattal, zöld, arany, narancs, piros és bronz árnyalatokban – fajtától függően. Különösen népszerű árnyékos kertekben, ahol késő tavasztól nyár közepéig légies, felhőszerű virágfüzéreket hoz fehér és rózsaszín színekben. Lombozata félörökzöld, és enyhe éghajlaton téli struktúrát biztosít.

Kenaf

Hibiscus cannabinus

Mocsári hibiszkusz

Hibiscus coccineus

A Hibiscus coccineus, más néven mocsári hibiszkusz vagy Texas csillaghibiszkusz, egy nagy termetű, lombhullató évelő a mályvafélék családjából, amely az Egyesült Államok délkeleti részének mocsaraiban és lápjaiban őshonos. Lenyűgöző, skarlátvörös, csillag alakú virágokat hoz, amelyek akár 15 cm átmérőjűek is lehetnek, juharszerű lombozat felett, késő nyártól kora őszig, elérve az 1,8-2,4 méteres magasságot. Folyamatosan nedves vagy vizes talajban és teljes napfényben fejlődik a legjobban, ideális tóbordákhoz, esőkertekhez és beporzóbarát ültetésekhez.

Mocsári hibiszkusz

Hibiscus laevis

A Hibiscus laevis egy évelő, felálló, robusztus lágyszárú növény, amely Észak-Amerika vizes élőhelyeinek partvidékén őshonos, és lándzsa alakú, háromkaréjos leveleiről ismert. Nyártól őszig nagy, mályvarózsaszerű, fehér-rózsaszín virágokat hoz sötétvörös torokkal, amelyek nappal nyílnak és éjszaka záródnak.

Mocsári rózsás mályva

Hibiscus moscheutos

A Hibiscus moscheutos, közismert nevén mocsári rózsás mályva vagy bíborszemű rózsás mályva, Észak-Amerika keleti részén őshonos, télálló évelő növény. Hatalmas, tányérnyi virágokat hoz – amelyek átmérője elérheti a 30 centimétert –, fehér, rózsaszín, piros és burgundi árnyalatokban, sokszor feltűnő bíbor középponttal. Trópusi megjelenése ellenére teljes mértékben hidegálló egészen az USDA 4-es zónáig: minden télen visszahúzódik a talajba, majd tavasszal újra kihajtás.

Konföderációs rózsa

Hibiscus mutabilis

A konföderációs rózsa (Hibiscus mutabilis) egy gyorsan növő, lombhullató cserje vagy kis fa, amely Dél-Kínából származik. Különlegességét látványos virágai adják, amelyek reggel fehéren vagy halványrózsaszínben nyílnak, majd estére mélyvörös krimpszínre sötétednek – mindezt egyetlen nap alatt. A növény akár 4,5 méter magasra is megnőhet, és késő nyártól őszig bőségesen virágzik.

Rozella

Hibiscus sabdariffa

A Hibiscus sabdariffa, közismert nevén rozella, gyorsan növő egynyári vagy rövid életű évelő cserje, amely Nyugat-Afrikából származik. Élénk vörös csészéit világszerte hibiszuszteák, lekvárok és gyógyászati készítmények alapanyagaként használják. A növény feltűnő, halványsárga, mélyvörös középpontú virágokat hoz, és meleg éghajlaton akár 3 méter magasra is megnőhet. Csészéi, levelei, magjai és gyökerei egyaránt ehetők, és dísznövényként, valamint gyógynövényként is értékelik.

Kerti mályvacserje

Hibiscus syriacus

A kerti mályvacserje (Hibiscus syriacus) egy Kelet-Ázsiából származó lombhullató cserje, amelyet széles körben termesztenek mutatós fehér, rózsaszín, lila és piros virágai miatt. Nyártól őszig virágzik, amikor a legtöbb más cserje már elvirágzott, így nagy díszítőértékkel bír. Dél-Korea nemzeti virága, ahol a kitartást és a halhatatlanságot jelképezi.

Hölgymál

Hieracium

A Hieracium az őszirózsafélék (Asteraceae) családjába tartozó, rendszertanilag összetett és népes növénynemzetség, amelyet magyarul hölgymálnak neveznek. A nemzetség neve az ógörög „hierax” (sólyom) szóból származik, egy ókori legenda nyomán, miszerint a sólymok a növény tejnedvével élesítették látásukat. A hölgymálok évelő lágyszárúak, amelyek szőrös, gyakran érdes levelekből álló tőlevélrózsát alkotnak, és felálló virágszárakon a gyermekláncfűhöz hasonló, apró sárga vagy narancssárga fészekvirágzatokat hoznak. Szaporodásuk különleges: a legtöbb faj apomixissel szaporodik, így megtermékenyítés nélkül hoznak az anyanövénnyel genetikailag azonos magvakat, ami miatt a botanikusok több száz vagy akár több ezer mikrofajt írtak le. Bár egyes fajokat alacsony igényű vadvirágként értékelnek a természetközeli kertekben és a beporzók számára, sok más faj (például a narancsszínű hölgymál és a réti hölgymál) agresszív terjeszkedő, és Észak-Amerikában, Új-Zélandon, valamint Ausztrália egyes részein invazív gyomként tartják számon őket, ahol kiszorítják az őshonos vegetációt és a legelőket.

Ernyős hölgymál

Hieracium umbellatum

Az ernyős hölgymál az őszirózsafélék (Asteraceae) családjába tartozó évelő gyógynövény, amely az északi félteke mérsékelt övi régióiban (Európa, Ázsia és Észak-Amerika) őshonos. Keskeny, fogazott levelekből álló tőlevélrózsát alkot, és a nyár közepétől őszig ernyőszerű fürtökben hozza pitypanghoz hasonló sárga virágzatait. Szívós, alkalmazkodóképes növény, amely gyakran megtalálható utak mentén, ritkás erdőkben, valamint homokos vagy bolygatott talajokon.

Majomfarok-kaktusz

Hildewintera colademononis

A Hildewintera colademononis, más néven Cleistocactus colademononis, egy epifita és csüngő habitusú kaktusz, amely Bolívia Santa Cruz megyéjének Florida tartományából, a sziklás és párás hegyoldalakról származik. Természetes élőhelyén meredek sziklafalakon függeszkedik akár 1500 méteres tengerszint feletti magasságban. Hengeres, 3-7 cm átmérőjű szárai akár a 2,5 méteres hosszúságot is elérhetik, felületüket pedig sűrűn borítják a finom, puha, fehér tövisek, amelyek a majom szőrös farkára emlékeztetnek – innen ered népszerű elnevezése is. Tavasz és nyár között élénkvörös, akár 8 cm hosszú virágokat hoz, amelyek szinte vízszintesen nőnek ki a szárak mentén. Viszonylag gyors növekedésű faj, ideális függőkosarakba; elnyerte a Brit Királyi Kertészeti Társaság (RHS) rangos Award of Garden Merit díját.

Amarillisz / Hippeastrum (nemzetség)

Hippeastrum

A Hippeastrum az Amaryllidaceae családba tartozó nagy, hagymás évelő növények nemzetsége, amely Dél-Amerika trópusi és szubtrópusi területein őshonos. Köznyelven – bár pontatlanul – amarilliszként ismert, e növények látványos tölcsér alakú virágokat hoznak, amelyek vörös, rózsaszín, fehér, narancssárga és lazacszínű árnyalatokban pompáznak, jellemzően télen és tavasszal nyílnak. A nemzetség több mint 116 fajt és több száz hibrid fajtát foglal magában. Minden része, különösen a hagymája, likorin alkaloidokat tartalmaz, amelyek mérgezők háziállatok és emberek számára.

Csíkos amarillisz

Hippeastrum striatum

A csíkos amarillisz (Hippeastrum striatum) egy hagymás évelő virág, amely Kelet- és Dél-Brazíliában őshonos, az Amaryllidaceae családba tartozik. Erős virágszárakat hoz, melyeken 2-4 trombita alakú virág nyílik, élénkpiros színűek, jellegzetes zöld gerinccel, amely minden szirom feléig fut. Népszerű díszhagyma, amelyet feltűnő, késő téli-kora tavaszi virágzása miatt nagyra becsülnek.

Homoktövis

Hippophae rhamnoides

A homoktövis (Hippophae rhamnoides) egy tüskés, lombhullató cserje az ezüstfafélék (Elaeagnaceae) családjából, amely Eurázsia hideg és mérsékelt égövi területeiről származik – a Balti- és Északi-tenger partvidékétől a Himalája előhegyeiig. Ezüstösszürke, keskeny levelei és késő nyártól őszig bőségesen termő, élénk narancssárga bogyói jellemzik, melyeket magas C-vitamin- és egyéb antioxidáns-tartalmuk miatt nagyra értékelnek. Kétlaki növény (különálló hím- és nőivarú egyedek), rendkívül ellenálló a faggyal, szárazsággal, széllel és a sós tengerparti levegővel szemben.

Hohenbergia

Hohenbergia

A Hohenbergia a broméliafélék (Bromeliaceae) családjába tartozó nemzetség, amely körülbelül 53 fajt foglal magában. Őshonos az Antillákon, a Yucatán-félszigeten és Dél-Amerika északi részén (Kolumbia, Venezuela és Brazília). Széles, merev és enyhén ívelt levelekből álló rozettákat alkotnak, amelyek széle gyakran tüskés. A levelek a központban egy természetes „tartályt” képeznek, amelyben víz és szerves törmelék gyűlik össze. Egyetlen, látványos központi füzérvirágzatot hoznak, amely hónapokig tarthat, fellevelei és virágai pedig a vörös, lazac, rózsaszín, fehér vagy lila árnyalataiban pompáznak.

Homalomena

Homalomena

A Homalomena a kontyvirágfélék (Araceae) családjába tartozó, körülbelül 150 trópusi fajt számláló nemzetség, amely Délkelet-Ázsiában és Dél-Amerika trópusi vidékein őshonos. Fényes, szív vagy pajzs alakú lombozata miatt szobanövényként termesztik. Ez a leírás általános gondozási útmutatót nyújt a nemzetséghez, beleértve a termesztésben gyakori fajokat, mint a Homalomena rubescens és annak fajtáit („Emerald Gem”, „Selby”); az egyes fajok kifejlett mérete és lombozatának színe némileg eltérhet.

Egérárpa

Hordeum murinum

Az egérárpa az árpafélék nemzetségébe tartozó, alacsony termetű, csomós növekedésű egynyári fűféle, amely a Földközi-tenger térségében, Közép-Európában, Nyugat-Ázsiában és Észak-Afrikában őshonos, mára pedig a világ mérsékelt övi régióiban széles körben elterjedt. 30-50 cm magasra nő, el nem ágazó kalászai akár 10 cm hosszúak is lehetnek, és érésük során zöldből szalmasárgává válnak. A bolygatott, nitrogénben gazdag talajok jellegzetes növénye, amely járdarepedésekben, falak mentén, útfélen és parlagon heverő területeken virágzik májustól júliusig. Bár a gabonaföldeken és legelőkön nehezen irtható gyomnak számít, a szárazabb vidékeken a legelő állatok takarmányául is szolgál.

Árpa

Hordeum vulgare

Az árpa (Hordeum vulgare) az egyik legősibb háziasított gabonaféle, amely mintegy 10 000 évvel ezelőtt a Közel-Keleten, a Termékeny Félhold területén jelent meg. Ez egy ellenálló, egynyári pázsitfűféle, amelyet széles körben termesztenek malátázáshoz, sörfőzéshez, valamint állati takarmányozásra és emberi fogyasztásra.

Hoszta

Hosta

A hoszták egy növénynemzetség, amelyet közönségesen útifűliliomként ismernek. Árnyéktűrő lombozati növényként széles körben termesztik őket. Leveleik rendkívül változatos alakban, méretben és színben pompáznak – a zöld, kék és arany különböző árnyalataiban, gyakran tarka mintázattal. Bár elsősorban lombozatukért termesztik őket, nyáron elegáns füzéreken harangszerű virágokat hoznak.

Árnyékliliom 'Fire and Ice'

Hosta 'Fire and Ice'

A 'Fire and Ice' árnyékliliom egy kompakt, tarka levelű évelő fajta, amely szív alakú leveleiről ismert; a levelek közepét széles fehér sáv díszíti, szélük pedig sötétzöld. A népszerű 'Patriot' fajta fordított mutációja (reverse sport), amely rendezett, felfelé törő lombozatot alkot. Nyár közepén harang alakú, levendulaszínű virágokat hoz. Mivel a levélszövet nagy része nem tartalmaz klorofillt, lassabban növekszik, de a türelmes kertészeket látványos kontrasztjával kárpótolja.