1163 Közepes Könnyű gondozás | 2026 útmutató - 19. oldal
1163 közepes könnyű gondozás keresése. Teljes útmutató a kertedhez.
1163 Könnyű gondozás közepes szinttel
649–684 megjelenítve a 1163-ból
Chilei babér
Laurelia sempervirens
A chilei babér (Laurelia sempervirens) egy örökzöld és aromás illatú fa, amely Chile mérsékelt égövi erdőiben őshonos, ahol akár a 30 méteres magasságot is elérheti. Átellenes állású, bőrnemű és fűrészes szélű levelei, valamint sima, sárgás árnyalatú kérge teszik jellegzetessé a valdiviai esőerdőkben. Nyár elején apró, sárgászöld virágokat hoz, termései pedig szél által terjedő aszmagok.
Nemes babér
Laurus nobilis
A nemes babér (Laurus nobilis) a Földközi-tenger térségéből származó, lassú növekedésű örökzöld fa vagy cserje. Bőrnemű, aromás levelei miatt a gasztronómia, a népi gyógyászat és a kulturális szimbolika egyik legkedveltebb növénye. Természetes élőhelyén akár a 12 méteres magasságot is elérheti, bár kertekben és dézsákban rendszeres metszéssel általában kompakt méretű marad.
Széleslevelű levendula
Lavandula latifolia
A széleslevelű levendula egy sűrű, örökzöld mediterrán félcserje, amely Spanyolországban, Portugáliában és Franciaország déli részén őshonos. A közönséges levendulától eltérően levelei szélesebbek és szürkébbek, virágzatai pedig egyszerű füzérek hosszú, elágazó szárakon. Az összes levendulafaj közül ez adja a legerősebb, kámforban leggazdagabb illóolajat, és a lavandin egyik szülőfaja.
Lepismium cruciforme
Lepismium cruciforme
A Lepismium cruciforme, közismert nevén hurrikán kaktusz, egy feltűnő epifita kaktusz, amely Dél-Amerika esőerdeiben honos. A tipikus sivatagi kaktuszoktól eltérően fákon nő, és hosszú, szegmentált szárakat fejleszt, amelyek gyakran háromszögletesek vagy laposak. Erős fényben a lombozat gyönyörű vöröses-lila árnyalatot ölthet. Apró, finom virágokat fejleszt a szárak szélei mentén, amelyeket díszes, bogyószerű termések követnek.
Szalagpáfrány
Lepisorus
A Lepisorus az édesgyökerű páfrányfélék (Polypodiaceae) családjába tartozó, többnyire epifita és litofita páfrányok nemzetsége. Elterjedési területük Ázsia mérsékelt és trópusi övezeteire terjed ki, egyes fajok, mint például a Lepisorus thunbergianus, Japánig, Tajvanig és Hawaii-ig is eljutottak. Kúszó rizómájukból bőrszerű, szíj alakú, örökzöld levelekből álló kis csomókat alkotnak, a levelek fonákján kerek spóratartó tokokkal (szóruszokkal). Fatörzseken, mohás sziklákon és szirteken élnek, a tengerszinttől egészen a magashegységekig.
Manuka
Leptospermum scoparium
A Leptospermum scoparium, közismert nevén Manuka vagy új-zélandi teafa, egy Új-Zélandon és Délkelet-Ausztráliában honos örökzöld cserje. Széles körben ismert finom, ötszirmú virágairól és apró, hegyes, erősen aromás leveleiről. Ez a növény a világhírű manukamézet termelő méhek elsődleges nektárforrása, amelyet egyedülálló antibakteriális tulajdonságai miatt értékelnek világszerte.
Piros harmatgomba
Leratiomyces ceres
A Leratiomyces ceres, közismert nevén 'Piros harmatgomba', egy feltűnő gombafaj, amely élénkvörös vagy téglavörös kalapjáról ismerhető fel. Gyakran bukkan fel faaprítékon, mulcson városi kertekben és parkokban. Bár látványos megjelenésű, mérgezőnek minősül, fogyasztása tilos.
Agávékaktusz
Leuchtenbergia principis
A Leuchtenbergia principis, közismert nevén agávékaktusz, egy különleges kaktuszfaj, amely Mexikó középső és északi részén őshonos. Nemzetségének egyetlen faja, amely hosszú, kékeszöld, háromszög alakú szemölcseivel tűnik ki, melyek az agávékra emlékeztetnek, végükön pedig papírszerű, ártalmatlan tövisek találhatók. Vastag répagyökeret fejleszt, nyáron pedig nagyméretű, sárga és illatos virágokat hoz.
vörösödő őzlábgomba
Leucoagaricus americanus
A Leucoagaricus americanus, közismert nevén a vörösödő őzlábgomba, egy szaprobionta gombafaj, amelyre jellemző a vörösesbarna pikkelyekkel borított fehér kalap. Sérülés esetén vagy az öregedés során a húsa először sárgul, majd mélyvörösre színeződik. Jellemzően csoportosan nő faforgácson, mulcson vagy tuskók közelében. Bár megjelenése figyelemre méltó, fogyasztása nem ajánlott az esetleges gyomor- és bélrendszeri panaszok, valamint a mérgező fajokkal való hasonlósága miatt.
Tűpárna protea
Leucospermum cordifolium
Alacsony, gömbölyded, örökzöld cserje Dél-Afrika Nyugat-Fokföldjéről, a fynbos endemikus növénye. 1,5–2 m magasra és 1,5–2,5 m szélesre nő. Levelei szív alakúak vagy hosszúkásak, bőrszerűek és fényesek. A feltűnő, 10–12 cm átmérőjű gömb alakú virágzatok kiálló bibékkel tűpárnára emlékeztetnek; narancssárga, piros vagy sárga színben virágoznak.
Leveles kaktusz
Leuenbergeria
A Leuenbergeria a leveles, fatermetű kaktuszok egy kis nemzetsége, amely a Karib-térségben, Közép-Amerikában és Dél-Amerika északi részén őshonos. A legtöbb kaktusszal ellentétben a Leuenbergeria fajok megőrzik valódi leveleiket, és már fiatalon fás, kéreggel borított szárat növesztenek, így első pillantásra inkább tűnnek tüskés cserjének, mint klasszikus kaktusznak. A nemzetséget 2012-ben választották le a tágabb Pereskia csoportról, és most saját alcsaládot alkot (Leuenbergerioideae), amelyet a kaktuszfélék (Cactaceae) legősibb leszármazási vonalának tekintenek. A legjobban dokumentált faj, a Leuenbergeria bleo (rózsakaktusz), tüskés cserjeként vagy akár 8 méter magas kis faként nő folyópartokon és másodlagos erdőkben; mutatós narancssárga vagy rózsaszín, rózsaszerű virágokat, majd ehető sárga termést hoz. Leveleit, termését és kérgét régóta használják a népi gyógyászatban Közép-Amerikában és Délkelet-Ázsiában.
Lestyán
Levisticum officinale
A Levisticum officinale egy robusztus, évelő fűszernövény az Apiaceae családból, amely a Földközi-tenger térségéből származik. A növény akár 180 cm magasra is megnő, sűrű bokrot alkot finoman elágazó, fényes zöld levelekkel, amelyek zeller illatú illóolajokat tartalmaznak. Nyáron számos sárga virág jelenik meg ernyőkben, melyeket aromás magvak követnek. Az egész növény – levelei, szárai, gyökerei és magjai – ehető, és erős gyógyászati és kulináris tulajdonságokkal rendelkezik.
Hegyi tündérrózsa
Lewisia cotyledon
A Lewisia cotyledon, más néven hegyi tündérrózsa vagy sziklai tündérrózsa, egy örökzöld évelő pozsgás növény, amely Dél-Oregon és Észak-Kalifornia szubalpin sziklás hegységeiből származik. Húsos levelekből álló, kompakt tőlevélrózsákat alkot, és tavasztól kora nyárig látványos, többszínű virágokat hoz rózsaszín, narancssárga, fehér, sárga és piros árnyalatokban. Kistermetű és ellenálló növény, amely tökéletes választás sziklakertekbe és alpesi dézsákba.
Új-zélandi hegyi cédrus
Libocedrus bidwillii
A Libocedrus bidwillii, amelyet maori nyelven pahautea vagy kaikawaka néven ismernek, Új-Zélandon őshonos örökzöld fenyőféle. Ez az impozáns fenyő természetes élőhelyén elérheti a 25 méteres magasságot, bár termesztésben általában 8 és 15 méter között marad, 3–5 méter széles, keskeny piramis alakú koronával. Levelei kicsik, pikkelyszerűek és fényes sötétzöldek, négy sorban helyezkednek el a lapított hajtásokon. Új-Zéland Északi- és Déli-szigetének hegyi és szubalpin erdőihez alkalmazkodott, 250 és 1850 méter közötti magasságban, hűvös, bőséges csapadékkal és gyakori köddel jellemzett éghajlaton fejlődik a legjobban. Új-Zéland egyik leglassabban növő fenyőféléje, élettartama 800 és 1000 év között is lehet. Világos vöröses, frissen vágva enyhén lilás árnyalatú fáját a maorik nagyra értékelték könnyűsége és korhadásállósága miatt.
Ráncos legyezőpálma
Licuala grandis
A Licuala grandis, közismert nevén ráncos legyezőpálma, egy feltűnő megjelenésű trópusi pálma, amely a Csendes-óceáni szigetvilág részét képező Vanuatuból származik. Jellegzetes, kerek, redőzött levelei a növényvilág legegyedibb levelei köz�� tartoznak, átmérőjük elérheti a 60 cm-t. Ez a lassan növő pálma rendkívül keresett dísznövény, mind beltéri, mind trópusi kültéri kertekben szívesen alkalmazzák.
Mangrove legyezőpálma
Licuala spinosa
A mangrove legyezőpálma (Licuala spinosa) egy trópusi, csoportos növekedésű pálma, amely Délkelet-Ázsiából származik. Mélyen tagolt, legyező alakú leveleiről és tüskés levélnyeleiről ismerhető fel. Tengerparti mocsarakban, folyópartokon és mangroveerdők szélén él, így látványos díszpéldánnyá válik trópusi és szubtrópusi kertekben.
Japán fagyal
Ligustrum japonicum
A japán fagyal (Ligustrum japonicum) egy sűrű, gyorsan növő örökzöld cserje, amely Japánban, Koreában és Kínában őshonos. Világszerte az egyik legnépszerűbb sövény- és térelválasztó növény a mérsékelt és szubtrópusi tájakon. Levelei vastagok, bőrszerűek és fényes sötétzöldek – innen ered a „viaszlevelű fagyal” elnevezés. Késő tavasszal és nyáron mutatós, édes illatú, apró fehér virágokból álló bugákat növeszt, melyeket télbe nyúló kék-fekete bogyófürtök követnek. Kedvelik a hőséggel, szárazsággal, városi szennyezéssel és az erős metszéssel szembeni ellenálló képessége miatt.
Brazil fű
Lilaeopsis brasiliensis
A Lilaeopsis brasiliensis az Apiaceae (zellerfélék) családjába tartozó, népszerű akváriumi talajtakaró növény, amely dél-amerikai vizekben őshonos. Sűrű, alacsony szőnyeget alkot finom, fűszerű leveleivel, és maximum 7 cm-es magasságot ér el. A növény indákkal (sztolónokkal) terjed, és kiválóan alkalmas előtéri növénynek. Teljesen vízi életmódot folytat, tartósan víz alatt termesztik.
Narancs liliom
Lilium bulbiferum
A Lilium bulbiferum, közismert nevén narancs liliom vagy tűz liliom, egy télálló hagymás évelő, amely Dél-Közép-Európa őshonos növénye. Nagy, felfelé néző, élénk narancssárga virágokat hoz sötét foltokkal, késő tavasztól kora nyárig virágzik. Hideg éghajlaton is jól alkalmazkodik, és népszerű díszítőnövény szegélyágyásokban, falusi kertekben és vágóvirág-kertekben egyaránt.
Madonnaliliom
Lilium candidum
A Lilium candidum, közismert nevén a madonnaliliom, egy hagymás évelő növény, amely feltűnő, tiszta fehér, tölcsér alakú virágairól és intenzív, édes illatáról ismert. A legtöbb liliomtól eltérően, amelyeket mélyre ültetnek, a madonnaliliom sekélyen kerül a földbe, és ősszel tőlevélrózsát fejleszt, amely áttelelő. Több mint 3000 éve termesztik, és az egyik legrégebben ismert kerti növény.
Tigrislélia
Lilium lancifolium
A tigrislélia (Lilium lancifolium) egy hagymás évelő növény, amely Kelet-Ázsiából (Japán, Kína, Korea) származik, és feltűnő, sötét foltos, narancssárga, visszahajló szirmú virágairól ismert. Nyár közepén és végén virágzik, és évről évre megbízhatóan visszatér. FIGYELMEZTETÉS: Macskák számára súlyosan mérgező – a növény minden része még kis mennyiségben is halálos veseelégtelenséget okozhat.
Húsvéti liliom
Lilium longiflorum
A Lilium longiflorum, közismert nevén húsvéti liliom, egy évelő hagymás növény, amely Japán Ryukyu-szigeteiről származik. Nagy, fehér, trombitaszerű virágairól ismert, amelyek édes és intenzív illatot árasztanak. Szára egyenes, fényes zöld, lándzsás levelekkel borított. Mérsékelt éghajlaton kerti növényként is termesztik, de szezonális díszítésként cserépben is nagyon népszerű.
Királyliliom
Lilium regale
A királyliliom (Lilium regale) a termesztett hagymás növények egyik legszebb és legillatosabb képviselője, amely Nyugat-Kína sziklás folyóvölgyeiből származik. Nagy, trombitaszerű virágai belül hófehérek, arany sárga torokkal, kívül pedig rózsás-lilás árnyalattal. Nyár közepén nyílik, és mámorítóan édes illatával tölti be a kertet. A Királyi Kertészeti Társaság Kertészeti Érdemrendjének nyertese.
Füzérpáfrány
Lindsaea
A Lindsaea a Lindsaeaceae családba tartozó, nagyjából 180 kis és közepes termetű páfrányfajt számláló nemzetség, amelyeket magyarul füzérpáfrányként ismernek. Ázsia, Ausztrália, a Csendes-óceáni térség, Madagaszkár és Dél-Amerika nedves trópusi és szubtrópusi erdőiben őshonosak. Ezek a páfrányok alacsony, terülő csomókban nőnek, finoman szeldelt, bőrszerű levelekkel. Az olyan fajokat, mint a csavaros füzérpáfrány (Lindsaea linearis) és a csüngő füzérpáfrány (Lindsaea pendula), díszes szobanövényként és árnyékkerti példányként termesztik finom, örökzöld lombozatuk miatt.
Amerikai ambróziafa
Liquidambar styraciflua
Az amerikai ambróziafa (Liquidambar styraciflua) Észak-Amerika keleti részén őshonos, tekintélyes lombhullató fa. Látványos őszi lombozatáról ismert, amely vörös, narancssárga, sárga és lila árnyalatokban pompázik – ez az egyik legcsodálatosabb díszfa parkokban és kertekben. Magassága elérheti a 24 métert, és jellegzetes, tüskés termésgömböket – úgynevezett „gumilabdákat" – fejleszt.
Préri-tárnics
Lisianthus russellianus
A liziantusz (Eustoma russellianum, szinonimája Eustoma grandiflorum) a tárnicsfélék (Gentianaceae) családjába tartozó egy- vagy kétéves lágyszárú növény, amely az Egyesült Államok déli részének, Mexikónak és Dél-Amerika északi részének prérijein és nedves mezőin őshonos. Nagy, selymes, rózsára vagy tulipánra emlékeztető virágairól ismert; a világ egyik leggyakrabban termesztett vágott virága, amelyet eleganciája és kiváló vázaélettartama miatt előszeretettel használnak esküvői csokrokban és virágkompozíciókban. Felálló szárai több virágot is hordoznak lila, fehér, rózsaszín, levendula és kék árnyalatokban, a viaszos, szürkészöld lombozat felett.
Licsi
Litchi chinensis
A licsi (Litchi chinensis) egy Dél-Kínából származó, a szappanfafélék (Sapindaceae) családjába tartozó szubtrópusi gyümölcsfa. Ízletes, rózsaszín héjú és áttetsző, édeskés húsú gyümölcseiről ismert, melyet világszerte termesztenek trópusi és szubtrópusi vidékeken. Az örökzöld fa lassú növekedésű, ideális körülmények között akár 12 méter magasra is megnőhet. Apró, fehér virágai tavasszal nyílnak, melyekből a jellegzetes, fürtökben lógó termések fejlődnek.
Élő kövek
Lithops sp
Az élő kövek (Lithops sp.) lenyűgöző pozsgás növények, amelyek Dél-Afrikából származnak, és rendkívüli képességükről híresek: tökéletesen utánozzák a sivatagi kavicsokat és köveket természetes élőhelyükön. Az Aizoaceae családba tartozó ezek a miniatűr csodák vastag, húsos levélpárokat fejlesztettek ki a vízraktározáshoz, ami lehetővé teszi a szélsőségesen száraz körülmények között való túlélést. Mindössze 3–5 cm magasra nőnek, és ősszel, illetve télen meglepően szép, százszorsza-szerű sárga, fehér vagy narancssárga virágokat hoznak.
Kőmag / Kölesszemű (nemzetség)
Lithospermum
A Lithospermum aszálytűrő évelő lágyszárú növények nemzetsége a Boraginaceae (érdesszőrű virágúak) családjában, széles körben elterjedt Észak-Amerika, Európa és Ázsia mérsékelt övezeteiben. A nemzetségnév a görög lithos (kő) és sperma (mag) szavakból ered, utalva a jellegzetesen kemény, fényes termésre. A növények jellemzően száraz prérieken, nyílt erdőkben és sziklás lejtőkön nőnek, minimális vízigénnyel.
Egypelyhes mocsárhúr
Littorella uniflora
A Littorella uniflora, közismert nevén egypelyhes mocsárhúr, egy kisméretű, évelő vízinövény, amely Északnyugat-Európa tápanyagszegény édesvízi tavainak partvidékén őshonos. Sűrű, fűszerű szőnyeget alkot homokos vagy kavicsos aljzaton, és az akvarisztikában népszerű az akváriumok előterében kialakított alacsony, tömött borítása miatt. Ez a kétlaki növény jelentéktelen fehér virágokat hoz, ha nyáron a vízen kívül (emerz módon) nevelik.
Kínai legyezőpálma
Livistona chinensis
A Livistona chinensis, közismert nevén kínai legyezőpálma vagy szökőkút-pálma, egy lassan növő, trópusi pálmafaj, amely Dél-Japánból, Tajvanról és Dél-Kínából származik. Jellegzetes, legyező alakú, elegánsan csüngő hegyű levelei vadon akár 15 méter magasságot is elérhetnek, ezért feltűnő díszítőnövénynek számít kertekben és tágas belterekben egyaránt.
Zsámolypálma
Livistona rotundifolia
A Livistona rotundifolia, közismert nevén zsámolypálma, egy elegáns, trópusi pálmaféle, amely Délkelet-Ázsia őshonos növénye. Jellemzője a nagy, fényes, kerekded, legyezőre emlékeztető levele, amely közkedvelt nevét is ihlette. Mérsékelten növekvő növény, természetes élőhelyén jelentős magasságot érhet el, cserépben tartva azonban mérete visszafogottabb marad. Díszítőértéke miatt rendkívül kedvelt: kiváló választás jól megvilágított belső terekbe és trópusi kertekbe egyaránt.
Lobélia
Lobelia
A lobélia (Lobelia) a harangvirágfélék (Campanulaceae) családjába tartozó, mintegy 400 fajt számláló növénynemzetség. Ide tartozik az apró termetű, egynyári dísznövényként termesztett törpe lobélia (Lobelia erinus), valamint a népi gyógyászatban történelmileg használt indián dohány (Lobelia inflata) is. A legtöbb kerti lobélia tömött bokrot vagy csüngő szőnyeget alkot, melyet tavasztól őszig apró, kétajkú virágok borítanak kék, lila, rózsaszín, fehér és piros árnyalatokban. A növény minden része tartalmazza a lobelin nevű alkaloidot, így emberre és háziállatokra nézve egyaránt mérgező.
Búbos lonc
Lonicera periclymenum
A Lonicera periclymenum, közismert nevén búbos lonc vagy közönséges lonc, egy Európában és Nyugat-Ázsiában őshonos, erőteljes növekedésű lombhullató kúszónövény. Híres az intenzíven illatos, tölcséres virágairól, amelyek a krémfehértől és rózsaszíntől az aranysárgáig változnak; késő tavasztól nyárig virágzik, vonzva a méheket, pillangókat és szendereket. Csavarodó szárai akár a 7 méteres hosszúságot is elérhetik, így ideális rácsok, kerítések és pergolák befuttatására. Ősszel apró piros bogyókat terem, amelyek vonzzák a madarakat, de az emberek és állatok számára enyhén mérgezőek.
Aranylánc-fa
Lophantera lactescens
Az aranylánc-fa (Lophantera lactescens) a brazíliai Amazonas esőerdejéből származó, lenyűgöző díszfa, amely a Malpighiaceae családba tartozik. Különlegesen látványos, hosszú, csüngő virágzatáról ismert, amelynek élénk sárga virágai aranylánccá omló fürtökben kaszálnak le. 10–20 méter magasra nő, tömör, piramisszerű lombkoronával, és trópusi vidékeken szerte a világon széles körben telepítik utcai faként és tájképi díszfaként.
Kúszó oroszlánszáj
Lophospermum erubescens
A Lophospermum erubescens, más néven kúszó oroszlánszáj vagy mexikói kúszó gloxínia, egy finom, évelő kúszónövény Mexikó hegyvidéki területeiről, hidegebb éghajlaton gyakran egynyáriként termesztik. A növény rokonságban áll az oroszlánszájjal (Antirrhinum), szív- vagy háromszög alakú, szőrös levelei, valamint nagy, rózsaszín-fehér trombita alakú virágai vannak, amelyek tavasztól őszig virágoznak és vonzzák a kolibriket. A csavarodó levélnyelek alkalmassá teszik a növényt rácsokra, függőkosarakba és kerítések, lugasok mentén történő felfuttatásra.
Közepes gondozású Könnyű gondozás
A 1163 közepes könnyű gondozás válogatásunk ötvözi e kategória jellemzőit a mérsékelt gondozási igényekkel. Ideális alapszintű tapasztalattal rendelkezőknek.
Miért válasszon Közepes Könnyű gondozást?
A könnyű gondozás szépségének és a közepes nehézségi szintnek az ötvözésével élvezheti ezt a kategóriát kiegyensúlyozott gondozási elkötelezettséggel. Minden növényt úgy választottak ki, hogy a kategória legjobb jellemzőit kínálja az Ön által keresett gondozási szinten.