Teljes növénykalauz
Fedezze fel a növényeket nehézség, évszak és egyéb szempontok szerint. Találja meg a tökéletes növényt.
Növények városonként
🗺️ Növények városonként3942 növény található
3817–3852 megjelenítve a 3942-ból
Kék Vanda
Vanda coerulescens
A Vanda coerulescens egy miniatűr epifita orchidea, amely Mianmar, Kína és Thaiföld hegyvidéki erdeiben őshonos. Halványkék-ibolya, illatos virágairól világhírű – a világ egyik legritkábban előforduló, természetesen kék orchideája. Minden virágzati szár 15 vagy több, kb. 2,5 cm átmérőjű virágot hord, kellemes illattal és hosszan tartó díszítőértékkel.
Pálmavanília
Vanilla palmarum
A Vanilla palmarum az Orchidaceae családba tartozó kúszó, epifita életmódú orchidea, amely Kubától Dél-Brazíliáig őshonos, és olyan biomokban fordul elő, mint az Amazónia, a Caatinga, a Cerrado, az Atlanti-parti Esőerdő és a Pantanal. Gazdanövényekre, jellemzően pálmákra (például Syagrus és Attalea fajokra) tekeredve nő, amiről a nevét is kapta. Szára viszonylag vékony, léggyökerei klorofillt tartalmaznak, levelei nagyok és hálózatos erezetűek. Halványsárgás-zöldes virágai tavasszal, egymást követő oldalsó fürtökben nyílnak. Elterjedési területének egyes részein veszélyeztetett fajként tartják számon.
Vanília orchidea
Vanilla planifolia
A Vanilla planifolia egy évelő, kúszó orchideafaj, amely Mexikóból és Közép-Amerikából származik, és elsősorban arról ismert, hogy a természetes vaníliaaroma fő forrása. Húsos szárral és élénkzöld, bőrszerű levelekkel rendelkezik. Zöldes-sárga virágai rövid életűek, csupán egyetlen napig nyílnak, és természetes élőhelyén kívüli termesztés esetén az értékes hüvelyek kifejlesztéséhez kézi beporzásra van szükség.
Vatricania guentheri
Vatricania guentheri
A Vatricania guentheri egy oszlopkaktusz Kelet-Bolíviából. Napjainkban hivatalosan Espostoa guentheri néven ismert; a Vatricania guentheri, Cereus guentheri és Cephalocereus guentheri ugyanazon faj régebbi elnevezései. A vadonban kizárólag a Río Grande völgyében (Chuquisaca és Santa Cruz) fordul elő, szezonálisan száraz erdők lejtőin, 800 és 1300 méter közötti magasságban. Világoszöld oszlopai 2, néha 3 méter magasra és körülbelül 10 cm vastagra nőnek, mintegy 27 bordával és areolánként 15-25 szalmasárga tövissel rendelkeznek; az évek során tőből elágazik. Legfeltűnőbb jellemzője az oldalsó cephalium: egy vörösesbarna gyapjúból, sörtékből és hosszú tövisekből álló sáv, amely akár 50 cm hosszú is lehet a törzs egyik oldalán. Ebből nyílnak kora nyáron a cső alakú, sárgás-fehéres, körülbelül 8 cm hosszú virágok. Gömbölyű, pikkelyes termései ehetőek, de ízük jellegtelen vagy szokatlan. Ez a faj nem azonos az Espostoa lanata-val, amely a Peruból származó jól ismert gyapjas „őszapókaktusz”.
Arizonai rózsafa
Vauquelinia californica
Az arizonai rózsafa egy erős, örökzöld cserje vagy kis termetű fa, amely a Szonórai-sivatag őshonos növénye. Xerofita kertészetben nagy becsben tartják, mivel hasonlít az oleanderhez, de annak erős mérgezőssége nélkül. A növény sötétzöld, bőrszerű, lándzsás levelekkel rendelkezik, amelyek szélei fűrészesek. Késő tavasszal és kora nyáron sűrű, lapos tetejű virágzatokban apró, krémfehér virágokat hoz, amelyek beporzókat vonzanak. Kérge látványos, és az évek során bozontos lesz, télen is dekoratív elemet adva a tájképnek.
Montgomery-pálma
Veitchia arecina
A Montgomery-pálma (Veitchia arecina) egy gyors növekedésű trópusi pálma, amely a melanéziai Vanuatu-szigeteken őshonos. Elegáns, magányos törzsével és dús, szárnyalt leveleivel igen kedvelt dísznövény a trópusi és szubtrópusi kertekben.
Supplejack
Ventilago
A Ventilago körülbelül 40 fajt magában foglaló örökzöld kúszónövény- és kapaszkodócserje-nemzetség a Rhamnaceae családban. Trópusi Dél- és Délkelet-Ázsiában, Ausztráláziában, Afrikában és Madagaszkáron őshonos növények, amelyek apró zöldes-sárga hónalji virágokat és jellegzetes, egymagvú szárnyas terméseket (szamarákat) hoznak. Egyes fajok érett korban faszerű növekedési formát vesznek fel, akár 7 méteres magasságot is elérve.
Fekete zászpa
Veratrum nigrum
A Veratrum nigrum, vagy fekete zászpa, egy látványos eurázsiai évelő növény a zászpafélék (Melanthiaceae) családjából. Kedvelt örvös, redőzött leveleiért és magas, nyári virágzataiért, melyek csillag alakú, majdnem fekete virágokból állnak. Közönséges neve ellenére nem valódi hunyor (Helleborus nemzetség), hanem egy botanikailag elkülönülő, rendkívül mérgező, alkaloidokban gazdag növénycsoport tagja.
Dúsvirágú ökörfarkkóró
Verbascum densiflorum
A dúsvirágú ökörfarkkóró (Verbascum densiflorum) egy robusztus kétéves növény, amely Európában és Nyugat-Ázsiában őshonos. Az első évben nagy, molyhos, szürkés levelekből álló tőlevélrózsát növeszt; a második nyáron egy magas, el nem ágazó virágszárat hoz, amelyet sűrűn borítanak az élénksárga virágok. Gyakran ültetik rusztikus kertekbe és vadvirágos ágyásokba; rendkívül szárazságtűrő, és olyan szegényes, jó vízelvezetésű talajokon is megél, ahol kevés más növény marad életben. A fajnak hosszú hagyománya van az európai népi gyógyászatban, különösen szárított virágait használják toroknyugtató teák készítéséhez.
Szöszös ökörfarkkóró
Verbascum phlomoides
A Verbascum phlomoides, közismert nevén szöszös ökörfarkkóró vagy dúsvirágú ökörfarkkóró, a görvélyfűfélék (Scrophulariaceae) családjába tartozó kétéves vagy rövid életű évelő lágyszárú növény. Első évében puha, szürkészöld, nemezes levelekből álló alacsony tőlevélrózsát fejleszt, majd a második évben júniustól szeptemberig egy akár 2,5 méter magas, élénksárga virágokkal borított virágzati szárat növeszt. Európában és Nyugat-Ázsiában őshonos, a sovány, száraz, napos helyeken fejlődik a legjobban. A kertekben építészeti formája, beporzókat vonzó képessége és hagyományos gyógyászati felhasználása miatt értékelik.
Gyapjas ökörfarkkóró
Verbascum thapsus
A gyapjas ökörfarkkóró (Verbascum thapsus) egy kétéves lágyszárú növény a görvélyfűfélék (Scrophulariaceae) családjából, mely Európában, Észak-Afrikában és Ázsiában őshonos. Az első évben a növény nagy, bársonyos, szürkészöld levelekből álló lapos rozettát képez, melyeket sűrű, fehér szőr borít. A második évben egy erős, felálló virágszár fejlődik, amely elérheti a 2 méteres vagy annál nagyobb magasságot, és élénksárga virágok sűrű füzérével koronázott. A növény gyógyászati tulajdonságairól híres, és történelmileg légúti megbetegedések, gyulladások és sebek kezelésére használták. Teljes napon, száraz, jó vízelvezetésű talajban fejlődik a legjobban, nagyon ellenálló, tűri a szárazságot és a fagyot akár -34°C-ig.
Verbéna (nemzetség)
Verbena
A verbéna a Verbenaceae családba tartozó virágos növények nemzetsége, amelyet kertekben és ültetőedényekben széles körben termesztenek egynyári vagy évelő növényként. Bőséges virágzást produkál lila, rózsaszín, fehér és piros árnyalatokban, és rendkívül vonzó a beporzók, például a méhek és a lepkék számára.
Ernyős verbéna
Verbena bonariensis
Az ernyős verbéna (Verbena bonariensis) egy Dél-Amerikából származó lágyszárú évelő növény. Magas, vékony, szinte levéltelen szárai és azok csúcsán nyíló apró, lilás-mályva színű virágzatai teszik különlegessé. Felálló növekedésű, bokros habitusú növény, amelyet széles körben alkalmaznak naturalista stílusú kertekben, mivel vonzza a pillangókat és más beporzókat.
Kék vasfű
Verbena hastata
A kék vasfű (Verbena hastata) egy Észak-Amerikában őshonos vadvirág, amely nedves réteken, prérin és patakpartokon fordul elő. Ez a felálló szárú évelő növény nyár közepétől kora őszig hozza karcsú, kandeláber-szerű füzérekben nyíló apró, ibolyakék virágait, amelyek vonzzák a méheket, lepkéket és más beporzókat. Az őslakos népek és a korai telepesek gyógynövényként használták; ma is népszerű választás esőkertekbe, beporzóbarát szegélyágyásokba és természetközeli vizes élőhelyekre.
Kerti verbéna
Verbena hybrida
A Verbena hybrida, közismert nevén kerti verbéna, Dél-Amerikából származó félörökzöld virágos növény. Kis, élénk színű virágokból álló fürtöket hajt, amelyek bíbor, piros, rózsaszín, fehér, levendulakék és korallszín árnyalatokban pompáznak. Mérsékelt éghajlaton széles körben termesztik egyévesként; teljes napsütésben érzi magát a legjobban, és különösen kedvelt csüngő kosarakban, ablakládákban és kereti szegélyekben.
Közönséges vasfű
Verbena officinalis
A közönséges vasfű (Verbena officinalis) a vasfűfélék (Verbenaceae) családjába tartozó évelő lágyszárú növény, amely Európában őshonos, és széles körben elterjedt más mérsékelt égövi régiókban is. 60–90 cm magas, felálló bokrokban nő, átellenes, karéjos és fűrészes levelekkel, valamint hosszú, vékony virágszárakkal, amelyeken nyártól kora őszig apró, csöves, a lilától a világosibolyáig terjedő színű virágok nyílnak. Rusztikus és könnyen termeszthető növény, amelyet az ókori Róma óta hagyományosan értékes gyógynövényként tartanak számon.
Merev vasfű
Verbena rigida
A Verbena rigida egy Argentínában, Brazíliában, Uruguayban és Paraguayban őshonos, terülő és terjeszkedő évelő növény. Kedveltségét dörzspapírhoz hasonló, érdes leveleinek és sűrű, élénk lila-magenta virágfürtjeinek köszönheti. Föld alatti rizómáival szőnyegszerű takarást képez, és késő tavasztól őszig folyamatosan virágzik. Ideális választás napos szegélyekbe, sziklakertekbe és beporzóbarát kertekbe.
Arany koronaszakáll
Verbesina encelioides
A Verbesina encelioides, közismert nevén arany koronaszakáll vagy karámvirág, a napraforgófélék családjába tartozó erős, egynyári gyógynövény. Szürkészöld, háromszög alakú leveleiről és élénk sárga, bemetszett szirmú margarétaszerű virágairól ismerhető fel. Rendkívül jól alkalmazkodik a bolygatott talajokhoz és a száraz környezethez, gyakran sűrű telepeket alkotva.
Tungolajfa
Vernicia fordii
A Vernicia fordii, közismert nevén tungolajfa, egy közepes méretű, lombhullató fa, amely Kínából származik. Az Euphorbiaceae (kutyatejfélék) családjába tartozik, és évszázadok óta termesztik magjaiért, amelyekből tungolajat nyernek – ez egy értékes szárítóolaj, amelyet festékekhez, lakkohoz és fafelület-kezelő szerekhez használnak. A fa késő téltől kora tavaszig gyönyörű fehér-rózsaszín virágfürtöket hoz sötétlila erekkel, még a levelek kibontakozása előtt. Bár díszítő szempontból vonzó, a növény minden része erősen mérgező.
Assa-peixe
Vernonanthura polyanthes
Brazíliában őshonos, 2,5–3 méter magas cserje vagy kis fa, fás szárral és egyszerű, váltakozó állású, lándzsás levelekkel. Apró fehér, fehéres vagy rózsaszínes virágai végálló fészekvirágzatban nyílnak. A cerrado (brazil szavanna) és bolygatott területek növénye, elterjedt Minas Gerais, São Paulo, Paraná, Rio Grande do Sul és Santa Catarina államokban. Útszélek és erdőszélek agresszív pionír faja, amely vágás és tűz után is jól újul. Rusztikus, erőteljes és gyors növekedésű növény.
Veronika
Veronica
A veronika (Veronica), népiesen dicsőfű vagy ösztörűs veronika, az útifűfélék (Plantaginaceae) családjába tartozó népes nemzetség, több mint 500 fajjal. Elsősorban Európából származik. Ezek az évelő növények elegáns, fürtös virágzatot hoznak, apró, négy szirmú virágokkal kék, lila, rózsaszín és fehér árnyalatokban, tavasztól őszig. Felálló száraik miatt kedveltek a vidéki kertekben, szegélyágyásokban és természetközeli kertekben. Az alacsony növésű, kúszó fajták kiváló talajtakarók sziklakertekbe.
Franciskánus Hebe
Veronica × franciscana
A franciskánus Hebe (Veronica × franciscana) egy sűrű, gömbölyded örökzöld cserje, melyet fényes ovális levelei és rövid, lila nyári virágfüzérei miatt kedvelnek. A Veronica elliptica és V. speciosa közötti kerti hibridként jól fejlődik a tengerparti és enyhe telű kertekben, tűri a sós permetet, a szelet és a szárazságot, miután meggyökeresedett.
Ösztörűs veronika
Veronica chamaedrys
A Veronica chamaedrys egy Európában őshonos, alacsony növésű lágyszárú évelő növény, amely az útifűfélék (Plantaginaceae) családjába tartozik. Ez az ellenálló vadvirág kúszó száraival akár 50 cm széles, sűrű szőnyeget alkot, tavasztól kora nyárig pedig feltűnő, mélykék, fehér közepű virágokat hoz. Levelei átellenesek, háromszög alakúak és finoman fogazottak. Rendkívül alkalmazkodóképes és kevés gondozást igényel, kiváló talajtakaró vadvirágos kertekben, réteken és természetközeli gyepekben. Kiemelkedően fagytűrő, és elnyerte az RHS Award of Garden Merit díját.
Pompás veronika
Veronica speciosa
A Veronica speciosa, közismert nevén pompás veronika vagy hebe, egy sűrű, örökzöld cserje, amely Új-Zéland Északi-szigetének tengerparti szikláin őshonos. Fényes, bőrnemű leveleiért és a nyár folyamán nyíló, mélyrózsaszíntől a liláig terjedő feltűnő virágfürtjeiért kedvelik. Kompakt, gömbölyded formát alkot, amely ideális tengerparti és városi kertekbe egyaránt. Kiválóan tűri a sót, így jól fejlődik a kitett tengerparti helyeken, de a szárazföld belsejében is kiváló, alacsony gondozási igényű díszcserje.
Füzéres veronika
Veronica spicata
A Veronica spicata, közismert nevén füzéres veronika, egy erős évelő virágos növény, amely Európában és Ázsiában őshonos. Nyáron feltűnő, egyenes virágfüzéreket hoz, apró kék, lila, rózsaszín vagy fehér virágokkal, amelyek a parasztkertek és a beporzóbarát szegélyek kedvelt díszévé teszik. Életerős, kevés gondozást igénylő növény, amely telt napfényen, jól áteresztő talajon virágzik a legjobban.
Ostorménfa
Viburnum lantana
A Viburnum lantana, közismert nevén ostorménfa, egy robusztus lombhullató cserje, amely Európában, Észak-Afrikában és Nyugat-Ázsiában őshonos. Széles, több törzsű bokrot alkot, nemezes, szürkészöld levelekkel, amelyek ősszel mélyvörös-lilára színeződnek. Késő tavasszal nyílnak apró, krémfehér virágai lapos ernyővirágzatban, melyeket bogyók követnek. Ezek zöldről pirosra, majd végül fényes feketére érnek, gyakran egyszerre több színt is mutatva ugyanazon a fürtön. Hagyományosan sövények és gyalogutak mentén ültették, népies nevét onnan kapta, hogy rugalmas ágaiból régen ostornyelet készítettek, illetve az utak mentén segítette az utazók tájékozódását.
Fényes babérsom
Viburnum lucidum
A Viburnum lucidum, a fényes babérsom, az Adoxaceae családba tartozó örökzöld cserje, amelyet ma általában a babérsom (Viburnum tinus) nagylevelű formájaként kezelnek, és V. tinus 'Lucidum' néven árusítanak. Philip Miller írta le 1768-ban, és a korai botanikusok az észak-afrikai Atlasz-hegységből származtatták. Nyitottabb és erőteljesebb, mint a közönséges babérsom, körülbelül 2,5-4 m magasra és szélesre nő, fényes, sötétzöld, bőrös levelei akár 10 cm hosszúak is lehetnek. Késő téltől tavaszig lapos, akár 10 cm átmérőjű, apró, krémszínű-fehér virágfejeket hoz, amelyek néha rózsaszínes árnyalatúak, majd kék-fekete bogyók követik, amelyeket a madarak megesznek, de az embereknek nem szabad.
Kínai labdarózsa
Viburnum macrocephalum
A Viburnum macrocephalum, közismert nevén kínai labdarózsa, egy Kína szárazföldi területeiről származó, kerekded formájú, lombhullató vagy félig örökzöld cserje. Hatalmas, gömb alakú virágzatairól ismert, amelyek kezdetben lime-zöld színűek, majd tiszta fehérre érnek, óriási hógolyókra emlékeztetve a sötétzöld, fűrészes szélű levelek felett.
Illatos bangita
Viburnum odoratissimum
Az illatos bangita (Viburnum odoratissimum) egy nagyméretű, gyors növekedésű örökzöld cserje, amelyet a meleg éghajlaton sűrű, fényes lombozata és azon képessége miatt értékelnek, hogy néhány szezon alatt áthatolhatatlan sövényt alkot. Kelet- és Délkelet-Ázsiában őshonos, széles, bőrnemű, sötétzöld levelekkel rendelkezik. Késő tavasztól kora nyárig mutatós, kúpos virágzatban hozza apró, fehér virágait, amelyeknek édes, mézszerű illata van – innen ered a neve is. A virágokat apró piros bogyók követik, amelyek éréskor megfeketednek. Metszés nélkül 4-6 méter magasra és szélesre is megnőhet, de kiválóan bírja a gyakori nyírást, így a szubtrópusi és meleg mérsékelt övi tájépítészet egyik legnépszerűbb sövény- és térelválasztó növénye.
Kányabangita
Viburnum opulus
A Viburnum opulus, közismert nevén kányabangita vagy európai vörösáfonya-bokor, egy lombhullató cserje, amely Európában, Észak-Afrikában és Közép-Ázsiában őshonos. Késő tavasszal látványos, lapos tetejű fehér virágzatokat hoz, amelyeket télen át megmaradó, ragyogó piros bogyók követnek. A karélyos, juharlevélre emlékeztető lombjának ősszel vörös-lila árnyalata lesz, így ez a növény az év mind a négy évszakában díszt jelent a kertben, és rendkívül kedvelt az élővilág körében.
Téli bangita
Viburnum tinus
A téli bangita egy sűrű, bőrszerű, örökzöld lombozatú mediterrán cserje, amelyet különösen a tél folyamán nyíló, rózsaszín bimbókból kipattanó fehér virágfürtjei miatt kedvelnek. A virágzás után apró, fémeskék bogyók jelennek meg, amelyek vonzzák a madarakat és meghosszabbítják a növény díszítőértékét. Ellenálló és könnyen gondozható, gyakran használják sövénynek, zöld falnak vagy szoliter növényként enyhe telű kertekben.
Bükköny
Vicia
A bükköny (Vicia) a pillangósvirágúak családjába tartozó kúszó és kapaszkodó növények népes nemzetsége, amely Európában, Ázsiában, Afrikában és az amerikai kontinensen őshonos. A több mint 240 fajt számláló nemzetség leginkább nitrogénmegkötő takarónövényként és állati takarmányként ismert, bár egyes fajait évezredek óta termesztik élelmiszerként is. Karcsú, kúszó szárai kacsokkal kapaszkodnak, tavasztól nyárig pedig lila, rózsaszín, kék és fehér árnyalatú, borsóra emlékeztető virágokat hoznak.
Lóbab
Vicia faba
A lóbab (Vicia faba) egy egynyári hüvelyes növény a Fabaceae családból, egyenes, négyzetes szárral, 0,5-1,8 m magasra nő. Fehér virágai fekete foltokkal illatosak és vonzzák a méheket. Az ókor óta termesztik a mediterrán régióban ehető magjaiért.
Lencse
Vicia lens
A lencse (Vicia lens) egy egynyári hüvelyes növény, amely Délnyugat-Ázsiából és a Mediterráneumból származik, és több mint 9000 éve termesztik. Rövid tenyészidejű kultúrnövény, amelynek kis, fehérje- és rostgazdag magvai vannak; az emberiség egyik legősibb táplálékforrása.
Bükköny
Vicia sativa
A közönséges bükköny (Vicia sativa) egy egynyári, szőrözött szárú, kapaszkodó hüvelyes növény, amely Dél-Európából és a Földközi-tenger térségéből származik. Napjainkban világszerte termesztik zöldtrágyaként, takarmányként és takarónövényként. Az összetett levelek végén található kacsokkal kapaszkodik, magassága eléri a 40-75 cm-t. Tavasztól nyárig hozza magányos vagy párosával álló, rózsaszínes-bíborvörös pillangós virágait, melyeket lapos hüvelytermések követnek. Más hüvelyesekhez hasonlóan megköti a nitrogént, így javítja a talaj minőségét a következő kultúrnövény számára.
Amazóniai Vízililiom
Victoria amazonica
A Victoria amazonica, közismert nevén az Amazóniai Vízililiom vagy Óriás Vízililiom, a világ legnagyobb vízi növénye, amely Dél-Amerika Amazonas-medencéjéből származik. Hatalmas, kör alakú, lebegő levelei akár 2,5 méter (8 láb) átmérőt is elérhetnek, felfelé kunkorodó szélükkel tálszerű megjelenést kölcsönözve nekik. Az éjjel nyíló virágok csupán 48 óráig élnek: az első éjszakán fehéren nyílnak, a másodikra mélyrózsa-lila színűvé válnak, majd véglegesen becsukódnak. Az Amazonas-esőerdő egyik legikonikusabb jelképének számít.
Találja meg a tökéletes növényt
Növénykalauzunk segít megtalálni a tapasztalati szintjéhez és az évszakhoz ideális fajokat.
Böngéssz Nehézség, Évszak és Más Szerint
Használd az alábbi szűrőket, hogy leszűkítsd ezt a katalógust gondozási nehézség, évszak, környezet szerint, vagy keress közvetlenül név alapján. Minden szűrő egy, az adott termesztési feltételeidhez igazított listához vezet.