Teljes növénykalauz
Fedezze fel a növényeket nehézség, évszak és egyéb szempontok szerint. Találja meg a tökéletes növényt.
Növények városonként
🗺️ Növények városonként4045 növény található
3853–3888 megjelenítve a 4045-ból
Földi súlyomtövis
Tribulus terrestris
A Tribulus terrestris egy kúszó, lágyszárú növény, amelyet merev tüskékkel borított termései tesznek híressé; ezek a tüskék képesek átszúrni könnyebb felületeket és sérülést okozni. Az Óvilág meleg és mérsékelt övi régióiban őshonos, pionír fajnak tekintik, és rendkívüli ellenálló képessége miatt sokfelé invazív gyomnak számít. Levelei szárnyaltak, ötszirmú sárga virágai nappal nyílnak ki. A hagyományos orvoslásban, különösen az ajurvédában és a kínai gyógyászatban különböző állapotok kezelésére alkalmazzák, és közismert a fokozott életerővel, illetve a libidóval való összefüggése miatt.
Catuaba
Trichilia
A catuaba (Trichilia catigua) a trópusi esőerdők alsó lombkoronaszintjének fája, amely a Meliaceae (mirtuszdiófélék) családjába tartozik. Ez a család több mint száz Trichilia fajt foglal magában Amerika, Afrika és Madagaszkár területén. Az Atlanti-parti Esőerdőben és Dél-Amerika egyéb erdőségeiben őshonos, magassága elérheti a 10 métert. Levelei 5-7 levélkéből állnak, sárgásfehér virágai pedig szeptember és október között nyílnak. Brazíliában hagyományosan élénkítő tonikumként és az aljnövényzet dísznövényeként ismerik.
San Pedro kaktusz
Trichocereus pachanoi
A Trichocereus pachanoi, San Pedro kaktuszként ismert, gyorsan növő oszlopos kaktusz, amely az ecuadori és perui Andokból származik, ahol 2000–3000 m tengerszint feletti magasságban nő. Felálló, kékeszöld szárakat fejleszt 6–8 bordával, amelyek a természetben 3–6 m magasságot érnek el (kivételesen többet is). Éjszaka nagy, erősen illatos fehér virágokat bont, amelyek csak körülbelül két napig tartanak. Már több mint 2000 éve része a hagyományos andoki gyógyászatnak és sámán rituáléknak a meszkalin alkaloid tartalmának köszönhetően.
Perui fáklyakaktusz
Trichocereus peruvianus
A Trichocereus peruvianus (szinonimája Echinopsis peruviana) egy nagyméretű oszlopos kaktusz, amely Peru Andok régiójában és a környező területeken őshonos. Felálló, elágazó, kékeszöld szárakat növeszt, kevés, jól látható bordával és a fényviszonyoktól függően változó tüskékkel. Felnőtt növényeknél több méter magasra is megnőhet. Virágai nagyok, fehérek és éjszaka nyílnak, a szárak tetejéhez közel jelennek meg késő tavasszal és nyáron. Szoborszerű növény, amelyet gyakran használnak xerofita kertekben és kaktuszgyűjteményekben, jól tűri a szárazságot, ha teljes napfényben és nagyon jó vízelvezetésű talajban termesztik.
Trichoderma
Trichoderma
A Trichoderma egy gombanemzetség, amely minden talajban megtalálható, és a legelterjedtebb tenyészthető gombák közé tartozik. A nemzetség számos faja opportunista, avirulens növényszimbiontaként jellemezhető. Széles körben használják a mezőgazdaságban biológiai védekezési szerként, mivel képesek más gombákat parazitálni és serkenteni a növények növekedését.
Afrikai koronás pozsgás
Trichodiadema bulbosum
A Trichodiadema bulbosum egy Dél-Afrikából származó, az Aizoaceae családba tartozó kisméretű, kaudexképző pozsgás növény. Gumós, hagymaszerű törzset (caudex) növeszt, amely gyakran részben a föld alatt marad, és amelyből felálló, elágazó, cserjés szárrendszer indul ki, miniatűr bonsai megjelenést kölcsönözve a növénynek. Leveleit sörte-szerű papillák borítják, a csúcsukon pedig merev szőrszálakból álló „diadém” található, amelyről a nemzetség a nevét kapta. Tavasszal és nyáron feltűnő, rózsaszín virágokat hoz, sárga középpel. Lassú növekedésű növény, amelyet dísznövényként és beltéri vagy kültéri bonsai-ként is nagyra értékelnek.
Tajvani tarka-mocsárliliom
Tricyrtis formosana
A Tricyrtis formosana, vagy tajvani tarka-mocsárliliom, egy ellenálló, évelő növény, amely Tajvan erdei aljnövényzetéből származik. Késő nyáron és ősszel apró, csillag alakú, fehér virágokat hoz, amelyeket feltűnő bíborvörös pöttyök és sárga torok díszít, egzotikus orchideákra emlékeztetve. Fényes, lándzsás, sötétzöld levelei az egész tenyészidőszak alatt dekoratívak maradnak, a növény pedig idővel kúszó rizómái segítségével sűrű csomókat alkot. Árnyékkedvelő, betegségekkel és kártevőkkel szemben ellenálló faj, amely ideális erdei kertekbe, árnyékos ágyásokba és kerti tavak partjára.
Kabátgombvirág
Tridax procumbens
A kabátgombvirág (Tridax procumbens) az Asteraceae (fészekvirágzatúak) családjába tartozó, kúszó, lágyszárú növény, amely a trópusi Amerikában őshonos, mára azonban a trópusi övezetek szerte a világon meghonosodott. Kis, százszorszépre emlékeztető virágokat hoz, fehér sugárvirágokkal és sárga virágközéppel. Hagyományos gyógyászatban sebgyógyításra, gombaellenes és gyulladáscsökkentő célokra széles körben alkalmazzák.
Eperhere
Trifolium fragiferum
A Trifolium fragiferum, közismert nevén eperhere, egy kúszó szárú, évelő pillangósvirágú növény, amely a Földközi-tenger keleti térségéből, Délnyugat-Ázsiából és Északnyugat-Afrikából származik. Jellemzője a gömbölyded, halványrózsaszín virágzata, amely a termésérés után apró szamócára emlékeztet – innen ered a népi elnevezése is. Erőteljesen növekszik a csomópontokon legyökerező indái segítségével, sűrű talajtakarást képezve. Az egyik leginkább só- és vízállónak tartott kereskedelmi herefaj.
Svédhere
Trifolium hybridum
A svédhere (Trifolium hybridum) a pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába tartozó évelő lágyszárú növény, amely Dél-Európában és Délnyugat-Ázsiában őshonos. Nyáron gömbölyded, fehértől a rózsaszínig terjedő virágokat hoz. Széles körben alkalmazzák takarmánynövényként, talajtakaróként és a beporzók számára nektárforrásként. A gyökerein élő szimbióta baktériumok segítségével megköti a talaj nitrogénjét.
Vörös here
Trifolium pratense
A vörös here (Trifolium pratense) egy rövid életű évelő lágyszárú növény, amely Európában, Nyugat-Ázsiában és Északnyugat-Afrikában őshonos. Sűrű, rózsaszíntől a vörösesliláig terjedő virágokat hoz, széles körben termesztik takarmánynövényként, zöldtrágyaként és gyógynövényként. Megköti a talaj nitrogénjét, ezzel segítve a szomszédos növényeket.
Fehér here
Trifolium repens
A Trifolium repens, közismert nevén fehér here, az Fabaceae (pillangósvirágúak) családjába tartozó, alacsony termetű, évelő lágyszárú növény. Európában és Nyugat-Ázsiában őshonos, de mára szerte a világon elterjedt és meghonosodott. Jellemzője a háromlevelű (trifoliált) levélzet és a sűrű, fehér virágfejek. Leggyakrabban gyepeken, legelőkön és réteken fordul elő, és ismert a talaj nitrogénmegkötő képességéről.
Sárga Vándorír
Trimezia
A Trimezia egy rizómás évelő lágyszárú növény, amely az Amerikákból származik, és rendkívül kedvelt a trópusi kertészetben. Levelei hosszúak, zöldek és kardszerűek, sűrű legyezőkben nőnek. Virágai élénk sárgák, középen tigriscsíkos barna foltokkal. Bár minden egyes virág csupán egyetlen napig virít, a növény folyamatosan hoz új virágszárakat, amelyek a melegebb hónapokban látványos virágdíszt biztosítanak.
Sétáló írisz
Trimezia gracilis
A Trimezia gracilis, közismert nevén sétáló írisz vagy sétáló nőszirom, az nősziromfélék (Iridaceae) családjába tartozó rizómás évelő növény, amely Brazília közép-nyugati és délkeleti részétől Paraguayig őshonos. Felálló, kard alakú levelekből álló, legyezőszerűen elrendeződő bokrokat alkot. Sárga virágai, melyek szirmainak tövén barna-lilás foltok találhatók, mindössze egy napig nyílnak, de a virágzási időszak tavasztól őszig tart. Népszerű nevét onnan kapta, hogy a virágszárak végén új sarjnövényeket növeszt, amelyek a talajhoz érve legyökeresednek, így a növény olyan hatást kelt, mintha „sétálna”.
Ebtápfű
Tripleurospermum inodorum
Az ebtápfű (Tripleurospermum inodorum) az őszirózsafélék (Asteraceae) családjába tartozó egy- vagy kétéves növény, amely Eurázsiában őshonos, és széles körben elterjedt szántóföldeken, útmenti területeken és parlagon hagyott földeken. A növényt finom, szárnyasan szeldelt levelek és klasszikus, 3–5 cm átmérőjű, fehér szirmú, sárga közepű fészkes virágzat jellemzi. Magassága 20–80 cm, virágzási ideje júniustól novemberig tart. Az orvosi székfűvel (kamillával) ellentétben teljesen hiányzik belőle a jellegzetes almaillat – innen ered a neve is.
Tengerparti ebszékfű
Tripleurospermum maritimum
A tengerparti ebszékfű (Tripleurospermum maritimum) az őszirózsafélék családjába tartozó, rövid életű évelő növény, amely Európa, Grönland és az Azori-szigetek partvidékein őshonos. Elterülő, húsos levelű csomókat alkot a hordaléksávok mentén, kavicsos strandokon és sziklafalak tetején. Nyár elejétől őszig hozza jellegzetes, margarétaszerű virágait, melyek fehér sugárirányú szirmokból és sárga középső korongból állnak. Pozsgás, finoman szeldelt lombozata a sós, szeles élőhelyekhez való alkalmazkodás eredménye; az idős szárak nyár végére gyakran lilás árnyalatot öltenek.
Szikfű őszirózsa
Tripolium pannonicum
A szikfű őszirózsa (Tripolium pannonicum, korábban Aster tripolium) az őszirózsafélék családjába tartozó lágyszárú növény, amely rövid életű évelő vagy kétéves. Jellemzően Európa, Észak-Afrika és Ázsia sós mocsaraiban, torkolataiban és tengerparti iszapjaiban fordul elő. Magyarországon a szikes puszták és sós rétek jellegzetes növénye. Felálló szárai 50 cm és 1 m közötti magasságot érnek el, keskeny, húsos és kissé pozsgás levelei sót raktároznak. Júliustól szeptemberig, gyakran egészen őszig virágzik; sárga közepű fészkes virágzatait halványlila vagy rózsaszínes nyelves virágok veszik körül, bár léteznek nyelves virágok nélküli formái is. Késői virágai a szezon utolsó lepkéit táplálják, ezüstös, pelyhes magfejei pedig az őszi tájat díszítik. Fiatal, sós és enyhén édeskés levelei ehetőek, különösen Hollandiában (Zeeland) népszerű a gyűjtésük.
keleti gamafű
Tripsacum dactyloides
A Tripsacum dactyloides, közismert nevén keleti gamafű, Észak-Amerika egyik erőteljes, őshonos, évelő csomósfüve. A kukorica távoli rokona, nagy, látványos töveket alkot, amelyekből széles, ívelt, zöld levelek törnek elő. Különösen értékes mély gyökérrendszere miatt, amely segíti a talaj stabilizálását és a szárazságtűrést, valamint egyedi virágzati füzérei miatt, amelyek jól elkülönülő hím és nőivarú szakaszokból állnak.
Közönséges búza
Triticum aestivum
A közönséges búza (Triticum aestivum) a világon a leggyakrabban termesztett gabonaféle, és az emberiség egyik legrégebbi kultúrnövénye. Több mint 9000 évvel ezelőtt háziasították a Közel-Keleten, ma már minden kontinensen termesztik. Az egyéves fű akár 120 cm magasra is megnő, és jellegzetes kalászokat fejleszt, amelyek nyáron érnek. Szemei alapját képezik a kenyérnek, lisztnek, tésztának és számos más élelmiszernek. A közönséges búza viszonylag magas igényeket támaszt a talajjal, vízzel és éghajlattal szemben, és a napos, tápanyagban gazdag, jó vízáteresztő képességű talajokat kedveli.
Sarkantyúka
Tropaeolum
A Tropaeolum a sarkantyúkafélék (Tropaeolaceae) családjába tartozó, Közép- és Dél-Amerikából származó kúszó vagy kapaszkodó lágyszárú növények nemzetsége. A leggyakrabban termesztett faj, a kerti sarkantyúka (Tropaeolum majus), kerekded, pajzs alakú levelekkel és mutatós, piros, narancssárga, sárga, rózsaszín, fehér és krémszínű virágokkal rendelkezik. Gyors növekedésű egynyári növény, amelyet dísznövényként, ehető növényként és a konyhakertben társnövényként is széles körben alkalmaznak, mivel elvonja a levéltetveket a többi kultúrnövénytől.
Kerti sarkantyúka
Tropaeolum majus
A Tropaeolum majus, közismert nevén kerti sarkantyúka, gyorsan növő egynyári vagy rövid életű évelő növény, amely élénk, tölcsér alakú virágairól és pajzs alakú (peltált) leveleiről ismert. Az Andokból származik, és keménysége, valamint sokoldalúsága révén mára a világ kertjeinek közkedvelt növényévé vált. A növény minden felszín feletti része ehető, vízitormaszerű, csípős ízt kölcsönözve az ételeknek. Társnövényként gyakran alkalmazzák uborkák és paradicsom mellé, mivel elriasztja a kártevőket.
Édes fokhagyma
Tulbaghia simmleri
A Tulbaghia simmleri, közismert nevén édes fokhagyma, egy elegáns, bokros növekedésű, örökzöld évelő, amely Dél-Afrika füves pusztáinak és sziklás lejtőinek honos növénye. Vékony, szürkészöld, szíjszerű leveleket hajt, és tavasztól őszig kellemes, édesen illatos, rózsaszínű vagy mályva-rózsaszínű, csöves virágokból álló ernyőket hoz. A rokon társasági fokhagymával ellentétben virágai kellemes édes illatot árasztanak, nem fokhagymás szagot.
Tulipán
Tulipa
A Tulipa a liliomfélék (Liliaceae) családjába tartozó, tavasszal virágzó hagymás évelők nemzetsége, amelyeket szinte minden elképzelhető színben pompázó, kehely alakú virágaikért kedvelnek. Közép-Ázsiából származnak, de Európa-szerte meghonosodtak; a világ legnépszerűbb díszhagymásai közé tartoznak, melyeket ősszel ültetnek el, hogy a következő tavasszal virágozzanak.
Ageni tulipán
Tulipa agenensis
A Tulipa agenensis, közismert nevén ageni tulipán vagy saron-tulipán, a Közel-Keleten és a Földközi-tenger keleti térségében őshonos vadon élő tulipánfaj. Tavasszal nyíló, mutatós skarlátvörös virágait jellegzetes, sárga szegélyű fekete folt díszíti a szirmok tövénél. Hagymás, lombhullató évelő növény, amely nyári nyugalmi időszakba vonul, és tökéletesen alkalmazkodott a száraz, napos mediterrán éghajlathoz.
Tulipán
Tulipa gesneriana
A kerti tulipán (Tulipa gesneriana) a világ egyik legikonikusabb és legkedveltebb virága, amely Közép-Ázsiából származik, és a 16. század óta széles körben termesztik Európában. Tavasszal nyíló, serleg alakú virágai élénk, piros, sárga, fehér, rózsaszín és lila árnyalatú szirmokkal pompáznak, és színkavalkáddá varázsolják a kerteket. Hagymás növény, amelynek bőséges virágzáshoz hideg nyugalmi időszakra van szüksége.
Hibrid tulipán
Tulipa hybrida
A hibrid tulipánok (Tulipa hybrida) az ikonikus, tavasszal virágzó hagymás évelők, amelyeket szerte a világon kedvelnek élénk, kehelyszerű virágaikért. Közép-Ázsia és Törökország vadon élő fajaiból eredve, a Hollandiában és másutt végzett évszázados nemesítés során több ezer névvel ellátott fajtát hoztak létre, szinte minden elképzelhető színben. Kora tavasztól késő tavaszig virágoznak, és mind a formális kertek, mind az informális szegélyek klasszikus díszei.
Erdei tulipán
Tulipa sylvestris
A Tulipa sylvestris, vagyis az erdei tulipán, a liliomfélék (Liliaceae) családjába tartozó hagymás geofita növény, amely Dél-Európától és Észak-Afrikától egészen Közép-Ázsiáig őshonos. Szálas, hamvaszöld levelekkel és 10–50 cm magas szárral rendelkezik, amelyen egy vagy két sárga, hegyes szirmú, citromillatú virág nyílik; a külső lepellevelek kívülről gyakran vöröses vagy lilás árnyalatúak. Áprilistól májusig virágzik, száraz réteken és ligeterdőkben fordul elő. Föld alatti indákkal terjed, így könnyen honosodik és kisebb kolóniákat alkot.
Gyöngyös sünkaktusz
Tulista pumila
A Tulista pumila (korábban Haworthia pumila / Haworthiopsis pumila) egy dél-afrikai kistermetű pozsgás növény az Asphodelaceae családból, amely a Nyugat-Fokföld Karoo régiójában, Robertson-Worcester környékén őshonos. Kompakt, szár nélküli rozettákat alkot, merev, felálló és enyhén visszahajló levelekkel, melyeket fehéres, lekerekített, gyöngyökre emlékeztető szemölcsök borítanak – innen ered a népszerű neve is. Nyáron (eredeti élőhelyén november-decemberben) vékony virágszárat növeszt, amelyen apró, cső alakú, fehér és rózsaszín árnyalatú virágok nyílnak. Lassú növekedésű, hosszú életű növény (akár 30-40 évig is elél), és igen kedvelt dísznövény beltéren vagy sziklakertekben.
Schmiedicke-törpekaktusz
Turbinicarpus schmiedickeanus
A Turbinicarpus schmiedickeanus egy kisméretű, lassú növekedésű kaktuszfaj, amely az északkelet-mexikói Nuevo León, San Luis Potosí és Tamaulipas államok száraz sivatagaiban őshonos. Magányos, gömbölyded vagy enyhén lapított zöld szára alig éri el az 5 cm-es magasságot és a 4 cm-es szélességet. Felszínét piramis alakú szemölcsök borítják, melyek csúcsán gyapjas areolák és néhány vékony tövis található. Nyáron a gyapjas csúcsból nyílnak finom, fehér virágai. A faj az IUCN Vörös Listáján a mérsékelten fenyegetett kategóriában szerepel, és a CITES I. függeléke védi az élőhelyvesztés és az illegális gyűjtés miatt.
Fehér turnera
Turnera subulata
A fehér turnera (Turnera subulata) egy fásodó szárú, évelő félcserje, amely Közép- és Dél-Amerikában őshonos Panamától Brazíliáig. Mára számos trópusi vidéken meghonosodott, például Malajziában, Indonéziában, a csendes-óceáni szigeteken, a Karib-térségben és Floridában. Körülbelül 80 cm magasra nő, levelei oválisak, fűrészes szélűek, akár 9 cm hosszúak is lehetnek, fonákuk enyhén szőrös. Ötszirmú virágai fehértől a halványsárgáig terjednek, sötétbarna torokkal; kora reggel nyílnak és délelőtt 11 óra körül bezáródnak. Szinte egész évben virágzik, és fontos nektárforrás a méhek számára.
Turnera
Turnera ulmifolia
A Turnera ulmifolia egy trópusi évelő félcserje, amely Mexikóból, Közép-Amerikából, a Karib-térségből és Dél-Amerika északi részéről származik, és széles körben elterjedt Brazília északkeleti részén. Élénksárga virágokat hoz, amelyek hajnalban nyílnak és délig elhervadnak, és széles körben használják a népi gyógyászatban.
Martilapu
Tussilago farfara
A martilapu (Tussilago farfara) egy évelő, lágyszárú növény az őszirózsafélék (Asteraceae) családjából, amely kivételes növekedési módjáról ismert: virágai kora tavasszal, a levelek megjelenése előtt nyílnak. A pikkelyes, 5–15 cm magas virágszárak élénksárga, pitypangra emlékeztető virágzatokat hordoznak már április-májusban. Csak a virágzás után bújnak elő a földből a nagy, 10–20 cm széles szív- vagy vese alakú levelek, amelyek alsó felét sűrű, fehér szőrzet borítja. A növény hatékonyan terjed hosszú, akár 70 cm mélyre nyúló rizómák segítségével, és gyakran nagy telepeket alkot nyílt, napos helyeken – út mentén, árokparton, homokos partokon és bolygatott területeken. A faj nagyon elterjedt Dél- és Közép-Finnországban, és észak felé haladva ritkul. A nemzetség és a faj neve a latin tussis (köhögés) és agere (eltávolítani) szavakból ered, ami a növény hosszú történetére utal a köhögés népi gyógyászatban való kezelésében.
Epeízes tinóru
Tylopilus felleus
A Tylopilus felleus, közismert nevén epeízes tinóru, a tinórufélék családjába tartozó gombafaj. Rendkívül keserű ízéről ismert, ami miatt étkezésre alkalmatlan, bár nem halálosan mérgező. A gomba barna kalappal, fehérből rózsaszínbe hajló termőréteggel és a tönkjén jellegzetes sötét hálózattal rendelkezik. Szimbiózisban él tűlevelű és lombhullató fákkal, a savanyú talajt kedveli.
Széleslevelű gyékény
Typha domingensis
A széleslevelű gyékény (Typha domingensis) a gyékényfélék (Typhaceae) családjába tartozó évelő lágyszárú növény, amely Amerika trópusi és szubtrópusi vidékeinek vizes élőhelyein, mocsaraiban, folyó- és tópartjain őshonos. Erőteljes, kúszó rizómáinak köszönhetően sűrű, akár 4 méter magas nádasokat alkot. Levelei hosszúak, laposak és felállóak, virágai pedig jellegzetes, barna, hengeres torzsavirágzatba tömörülnek, amely egy szivarra emlékeztet. Akár 1,5 méteres vízborítást és a sós talajt is elviseli; kulcsfontosságú ökológiai szerepet tölt be a víz tisztításában és a vízi élővilág számára nyújtott menedékben.
Széleslevelű gyékény
Typha latifolia
A széleslevelű gyékény (Typha latifolia) egy évelő, gyöktörzses vízi és mocsári növény, amely Magyarország csatornáiban, nádasaiban, mocsaraiban és állóvizek partján gyakori. Akár 2,5–3 méter magasra is megnő, halványan kékeszöld, párhuzamos erezetű, szalagszerű levelei 8–20 mm szélesek. Jellegzetes barna, "szivar" alakú virágzata két részből áll: alul a barna, nőivarú virágzat, felette a sárga, hímivarú rész, amely virágzás után lehullik. Erőteljesen terjedő gyöktörzse révén sűrű állományokat képez, és fontos élőhelyet, valamint táplálékforrást biztosít a vizes élőhelyek állatvilága számára.
Typhonium
Typhonium
A Typhonium egy gumós kontyvirágfélék nemzetsége, több mint 70 fajjal, amelyek trópusi Ázsiából, Mongóliából és Ausztrália északkeleti részéről származnak. Ezek a bokros növekedésű évelő növények háromszögletű, fényes és karéjos, közepes vagy sötétzöld leveleket hoznak, hosszú levélnyélen. Nyáron sötétlila vagy barna, gyakran kellemetlen szagú, a kontyvirágfélékre jellemző buroklevelek (spatha) jelennek meg. A növény télen nyugalmi állapotba kerül, elveszítve lombozatát a következő tavaszig.
Találja meg a tökéletes növényt
Növénykalauzunk segít megtalálni a tapasztalati szintjéhez és az évszakhoz ideális fajokat.
Böngéssz Nehézség, Évszak és Más Szerint
Használd az alábbi szűrőket, hogy leszűkítsd ezt a katalógust gondozási nehézség, évszak, környezet szerint, vagy keress közvetlenül név alapján. Minden szűrő egy, az adott termesztési feltételeidhez igazított listához vezet.