Teljes növénykalauz
Fedezze fel a növényeket nehézség, évszak és egyéb szempontok szerint. Találja meg a tökéletes növényt.
Növények városonként
🗺️ Növények városonként4060 növény található
2737–2772 megjelenítve a 4060-ból
Illatos csavarpálma
Pandanus odorifer
A Pandanus odorifer, közismert nevén illatos csavarpálma vagy kevra, a Pandanaceae család trópusi örökzöld növénye, amely Dél-Ázsiából származik. Intenzíven illatos hím virágait lepárolva állítják elő a kevra-esszenciát és a kevravizet – az indiai konyha, az édesipari termékek és a hagyományos illatszerkészítés meghatározó alapanyagait. Hosszú, spirálisan rendeződő leveleivel és látványos megjelenésével dísznövényként is kedvelt, emellett széleskörűen alkalmazzák kulináris, gyógyászati és aromás célokra.
Tahiti csavarpálma
Pandanus tectorius
A Pandanus tectorius, más néven tahiti csavarpálma vagy hala, a Pandanaceae család tengerparti trópusi fája. A Csendes-óceáni szigetekről, Délkelet-Ázsiából és Ausztráliából származó faj látványos léggyökereiről, hosszú, spirálisan elrendezett, tüskés leveleiről és élénk színű, ananászszerű terméseiről ismert. Kulturális szempontból kiemelkedő jelentőségű növény az egész Csendes-óceáni térségben; évezredek óta használják élelmezésre, szövésre, gyógyászati célokra és menedék készítésére.
Csavarpálma
Pandanus utilis
A Pandanus utilis egy látványos trópusi fa, amelyet léggyökerei (támasztógyökerei) tesznek híressé, ezek tartják a törzset, valamint hosszú, bőrszerű, spirálisan elrendezett levelei jellemzik. Madagaszkárról származik, és egzotikus, építészeti megjelenése miatt széles körben alkalmazzák trópusi kertészeti díszítésre. Levelei mentén apró tüskék találhatók, ezért óvatos kezelést igényel.
Pandorea
Pandorea
A Pandorea a Bignoniaceae családba tartozó, Ausztráliában őshonos, évelő fás kúszónövények nemzetsége. Rugalmas szárai rácsokra, kerítésekre és pergolákra tekerednek, sűrű, fényes levelekből és trombita alakú virágokból álló függönyt alkotva, amelyek fehértől rózsaszínig és lilás árnyalatokig terjednek, gyakran kontrasztos csíkokkal a torkukban. Erőteljes és gyorsan növő növény, amelyet gyakran használnak falak befedésére és árnyék létrehozására enyhe vagy meleg éghajlatú kertekben, érzékeny az erős fagyokra.
Vesszős köles
Panicum virgatum
A vesszős köles (Panicum virgatum) az észak-amerikai prérinken őshonos évelő díszfű, amely felálló bokrokat képez keskeny, kékeszöld levelekkel, melyek ősszel aranysárga árnyalatot öltenek. Nagyra értékelt növény a naturalista kertekben, az erózió elleni védekezésben és bioüzemanyag-alapanyagként is. Szívós, szárazságtűrő és alacsony gondozási igényű növény, amely vonzza a madarakat és a pillangókat.
Mák
Papaver
A Papaver körülbelül 80 virágos növényfajt magában foglaló nemzetség, amelynek tagjait közönségesen máknak neveznek. Selymes, selyempapírhoz hasonló szirmaikkal tűnnek ki, amelyek piros, narancssárga, sárga, rózsaszín és fehér árnyalatokban pompáznak. Jelentős fajok közé tartozik a P. somniferum (ópium mák), a P. rhoeas (vetési/mezei mák) és a P. orientale (keleti mák). A növény minden része tejszerű latexet termel, amely lenyelve mérgező. A fajok a télálló egynyáriaktól az évelőkig terjednek, és kora tavasszal kezdve kora nyárig virágoznak.
Hosszúfejű mák
Papaver dubium
A Papaver dubium, közismert nevén hosszúfejű mák vagy vakmák, egy karcsú egyéves növény, amely Európában és Észak-Afrikában őshonos. Megnyúlt terméséről, valamint halvány piros vagy rózsaszín, sötét tőfolt nélküli szirmairól ismerhető fel. Az érett magokon kívül a növény minden része mérgező alkaloidokat tartalmaz, ezért veszélyes az emberekre, macskákra és kutyákra.
Keleti mák
Papaver orientale
A Papaver orientale, közismert nevén a keleti mák, egy látványos, télálló évelő növény, amely a Kaukázus hegységéből, Törökország északkeleti részéből és Észak-Iránból származik. Hatalmas, selyempapír-vékonyságú virágokat hoz élénk narancs, piros, rózsaszín, fehér és lila árnyalatokban, mindegyik drámai sötét középpel. Kora nyári virágzása után a lombozat teljesen visszahúzódik, hogy ősszel tőlevélrózsaként újra megjelenjen. Ez a lombhullató természet teszi lehetővé, hogy átvészelje a természetes élőhelyén jellemző száraz nyarakat.
Közönséges pipacs
Papaver rhoeas
A Papaver rhoeas, közismert nevén közönséges pipacs vagy gabonapipacs, a Papaveraceae családba tartozó egyéves virágos növény, amely Európában, Észak-Afrikában és Nyugat-Ázsiában őshonos. Élénk skarlátpiros szirmairól és sötét tövifoltjairól ismert, és az elesett katonák emlékének egyetemes jelképévé vált, különösen az első világháború flandriai csatatereihez kötődően. Bolygatott talajokon, nyílt mezőkön, útszéleken és kertekben egyaránt megtelepszik, késő tavasszal és a nyár elején virágzik.
Ópiumos mák
Papaver somniferum
A Papaver somniferum, közismert nevén ópiumos mák vagy kenyérmag-mák, egy egynyári gyógynövény, amelyet kékes-zöld, karéjos lombozata és nagy, látványos virágai jellemeznek. Történelmi jelentőségű a morfint és kodeint tartalmazó alkaloidokban gazdag latex termeléséről, valamint a világ számos konyhájában felhasznált ehető magjairól. A növény jellemzően egyetlen, felálló szárral rendelkezik, amelynek csúcsán bókoló bimbó ül, majd négy szirmú, finom virággá nyílik.
Cipővirág Orchidea
Paphiopedilum insigne
A Paphiopedilum insigne egy lenyűgöző, terrestris orchidea, amely Délkelet-Ázsia és a Himalája ködös erdeiben honos. Jellegzetes, papucsra emlékeztető, tasak alakú ajkáról ismert; ez a hűvös körülményeket kedvelő orchidea elegáns virágokat hoz zöld, sárga és barna árnyalatokban, jellemző foltos mintázattal. A Paphiopedilum nemzetség típusfaja, amelyet a 19. század óta termesztenek, és különösen nagyra értékelik 6–8 hétig tartó, hosszan nyíló virágait.
Papucsorchidea
Paphiopedilum sp
A Paphiopedilum, közismert nevén papucsorchidea, egy Délkelet-Ázsia párás erdeiben őshonos földi orchideák nemzetsége. Egyedi, papucs alakú ajkuk (az úgynevezett "papucs") révén könnyen felismerhetők; ezek az orchideák sokáig nyíló, egzotikus virágokat hoznak a legkülönfélébb színekben. A legtöbb orchideával ellentétben valódi talajon élő növények, amelyek avarlevelek között és mohás erdőtalajon nőnek.
Paphiopedilum venustum
Paphiopedilum venustum
Földi orchidea a Kelet-Himalájából: Nepál, Északkelet-India, Bhután, Banglades és Dél-Kína. 1000 és 1500 m között nő, sziklafalak lábánál és nedves aljnövényzetben, patakok közelében. A levelek, akár 25 cm hosszúak, sötétzöld és világoszöld márványosak felül, alul pedig lilásak, így virág nélkül is mutatósak. Téltől tavaszig egyetlen, körülbelül 8 cm-es virágot hoz: a felső csészelevél fehér, zöld csíkokkal, a szirmok zöldek, rózsaszín heggyel és sötét pöttyökkel, a papucs pedig zöld erezetű. A virág akár hat hétig is eltart.
Hengereslevelű vanda
Papilionanthe teres
A hengereslevelű vanda (Papilionanthe teres) egy óriás termetű epifita orchidea, amely a Himalája keleti részén, Indiában, Mianmarban, Thaiföldön, Laoszban és Vietnámban őshonos. Elágazó, monopodiális szárral és hosszú, hengeres (terete) levelekkel rendelkezik – ez utóbbi tulajdonságáról kapta a nevét is. Nagy méretű, illatos, bíborrózsaszín virágai fehér-sárga mézajakkal főként késő tavasszal és kora nyáron nyílnak.
Tengerparti kemény-fű
Parapholis strigosa
A Parapholis strigosa (tengerparti kemény-fű) a pázsitfűfélék (Poaceae) családjába tartozó egynyári fűféle, amely Európa atlanti és mediterrán partvidékein, valamint Líbiában őshonos. Sótűrő (halofita) növény, amely tengerparti sós mocsarakban, árapály által érintett talajokon, valamint zavart, nyílt talajfelszíneken terem. Alacsony növésű, jellemzően 10-30 cm magas, csomós szárú fű, amely nyáron virágzik apró, feltűnés nélküli, zöld színű virágzattal. Európán kívül behurcolt fajként megjelent Kaliforniában, Brit Columbiában, Chilében, Ausztráliában és Új-Zélandon is.
Redős tintagomba
Parasola
A Parasola egy nemzetség, amely apró, szaprofita gombákat foglal magában, népszerű nevükön redős napernyőgombák. Rendkívül törékenyek, szinte átlátszó kalapjuk mély, sugaras barázdákkal rendelkezik, papír napernyőre emlékeztetve. Eső után gyorsan megjelennek gyepes területeken vagy szerves törmeléken, és általában néhány órán belül elhervadnak erős napfényben.
Floridai falgyom
Parietaria floridana
A Parietaria floridana, közismert nevén floridai falgyom, a csalánfélék (Urticaceae) családjába tartozó egynyári vagy rövid életű évelő lágyszárú növény, amely azonban nem rendelkezik csalánszőrökkel. Az Egyesült Államok délkeleti részén, az Antillákon és Latin-Amerika nagy részén őshonos. Elágazó, néha elterülő növekedésű, magassága elérheti a 40 cm-t. Levelei kicsik, vékonyak, szív vagy rombusz alakúak, halványzöld színűek, állaguk törékeny és áttetsző. Apró, zöldes, jelentéktelen virágai a levélhónaljakban csoportosulnak, tavasztól őszig (az első fagyokig) nyílnak. Gyakori homokos tengerpartokon, meszes talajokon és bolygatott területeken, például kertekben vagy üvegházak környékén. Pollenje ismert légúti allergén, ezért az allergiára érzékenyek számára javasolt a növény eltávolítása még a virágzás előtt.
Falgyom
Parietaria judaica
A Parietaria judaica a csalánfélék (Urticaceae) családjába tartozó, elágazó szárú évelő gyógynövény, amely a Földközi-tenger térségében, Nyugat- és Közép-Ázsiában, valamint Észak-Afrikában őshonos. Magassága 30-100 cm, szárai vörösesek, szőrösek és enyhén ragadósak, levelei oválisak és ép szélűek. Apró, zöldes, néha fehéres vagy rózsaszínes virágai a levélhónaljakban csoportosulnak, és tavasztól őszig nyílnak. Gyakran telepszik meg falrepedésekben, régi falazatokon, járdaszegélyeken és köves talajon; Amerikában és Ausztráliában elterjedt gyomnövénnyé vált.
Büdös bab
Parkia speciosa
A Parkia speciosa, vagy büdös bab, a hüvelyesek (Fabaceae) családjába tartozó nagy termetű trópusi fa, amely Délkelet-Ázsia alacsony fekvésű esőerdőiben őshonos. Kifejlett állapotában akár a 40 méteres magasságot is elérheti. Hosszú hüvelyterméseket hoz, amelyek jellegzetes kénes illatuk ellenére a maláj, indonéz és thai konyha nagyra értékelt zöld magvait tartalmazzák.
Jeruzsálemi tövis
Parkinsonia aculeata
A Parkinsonia aculeata a pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába tartozó kistermetű, tövises fa vagy cserje, amely az Egyesült Államok délnyugati részétől és Észak-Mexikótól egészen Észak-Argentínáig őshonos. Jellegzetességei a fotoszintetizáló zöld ágak, a kétszeresen szárnyalt levelek apró levélkékkel, amelyek szárazság idején lehullanak, valamint az illatos, sárgás-narancssárga virágok, amelyek lecsüngő fürtökben nyílnak. Gyors növekedésű, száraz és meleg éghajlatú területeken széles körben alkalmazzák díszfaként és árnyékadóként.
Parodia / Gömb kaktusz (nemzetség)
Parodia
A Parodia gömb és oszlopos kaktuszokat magában foglaló nemzetség, amely Dél-Amerikában, különösen Argentínában, Bolíviában, Brazíliában és Uruguayban őshonos. Ezek a kompakt növények kaktuszgyűjteményekben rendkívül kedveltek, könnyen gondozhatók, és a koronájukból előtörő élénk sárga, narancssárga és piros virágaikkal hívják fel magukra a figyelmet.
Hibrid gömbkaktusz
Parodia × erubescens
A Parodia × erubescens a Cactaceae családba tartozó hibrid kaktusz, amely Dél-Amerikából származik. Jellemzője a kompakt, gömb alakú forma, aranyszínű tüskékkel és ragyogó sárga virágokkal, amelyek tavasszal és nyáron nyílnak. Rendkívül aszálytűrő és könnyen gondozható, így egyaránt ideális kaktuszgyűjtők és szukkulensekkel ismerkedő kezdők számára.
Aranygömbkaktusz
Parodia leninghausii
A Parodia leninghausii, közismert nevén aranygömbkaktusz, egy Brazília déli részéről, Rio Grande do Sul államból származó oszlopkaktusz, amely eredeti élőhelyén sziklás kibúvásokon és szirteken él. Fiatal korában gömb alakú, idővel azonban oszlopossá válik, és akár az 1 méteres magasságot is elérheti. Testét finom, puha, aranyszínű tüskék borítják, amelyek jellegzetes csillogást kölcsönöznek neki. Az érett példányok a növekedési időszakban sárga virágokat hoznak a növény csúcsán.
Pompás törpekaktusz
Parodia magnifica
A Parodia magnifica, közismert nevén Pompás törpekaktusz, egy gömb alakú kaktusz, amely Dél-Brazília és Uruguay füves pusztáin és sziklás lejtőin őshonos. Kékeszöld teste, hangsúlyos bordái és finom aranyszínű tüskéi jellemzik, és gyakran telepeket alkotva növekszik. Nyáron élénksárga virágokat hoz, amelyek csak közvetlen napfény hatására nyílnak ki, így hálás és alacsony igényű növény bármely napos ablakpárkányra.
Ezüstgömbkaktusz
Parodia scopa
A Parodia scopa, közismert nevén ezüstgömbkaktusz, egy gömbölyded vagy hengeres alakú kaktusz, amely Dél-Brazília és Uruguay felföldjeiről származik. Gömb alakú testét sűrűn borítják finom, fehér vagy ezüstös tüskék, amelyek csillogó, selymes megjelenést kölcsönöznek neki. Késő tavasszal és nyáron élénk, halványsárga virágokat hoz a növény csúcsán.
Vadsaláta
Parthenium hysterophorus
A vadsaláta (Parthenium hysterophorus) az őszirózsafélék (Asteraceae) családjába tartozó egyéves lágyszárú növény, amely az amerikai kontinensen őshonos, származási központja Mexikó északkeleti része. Felálló szárú, mély karógyökérrel rendelkezik, magassága elérheti az 1,5 métert, jó talajban akár a 2 métert is. Kezdetben a talajhoz simuló tőlevélrózsát alkot, majd szára felemelkedik és elágazik, bokros megjelenést kölcsönözve a növénynek. Levelei világoszöldek, erősen szeldeltek, a sárgarépa leveléhez hasonlítanak és finom szőrök borítják őket. Virágzata számos apró, 4-10 mm-es fehér vagy krémszínű fészekvirágzatból áll az ágak végein, melyek mindegyike kisméretű fekete magokat terem. A világ tíz legagresszívabb gyomnövényének egyikeként tartják számon, és már mintegy 40 országban elterjedt. Brazíliában főként São Paulo és Paraná államokban fordul elő elhanyagolt területeken, útmentén, leromlott legelőkön, kávéültetvényeken és szőlőskertben. A növény partenint tartalmaz, amely az arra érzékenyeknél kontakt dermatitiszt, allergiás rohamokat és asztmát okozhat, valamint a szarvasmarhák számára is mérgező.
Vadszőlő
Parthenocissus
A Parthenocissus a szőlőfélék (Vitaceae) családjába tartozó, erőteljes növekedésű, lombhullató kúszónövények nemzetsége, amely magában foglalja az ötlevelű vadszőlőt (P. quinquefolia) és a repkényszőlőt (P. tricuspidata). Rendkívül gyors növekedésűek, látványos őszi lombszínükről ismertek, amely a mélyzöldből skarlátvörösbe és bordóba hajlik. Ideálisak falak, kerítések és homlokzatok befuttatására, lenyűgöző látványt nyújtva.
Virginiai borostyán
Parthenocissus quinquefolia
A virginiai borostyán (Parthenocissus quinquefolia) egy erőteljes, lombhullató kúszónövény, amely Észak-Amerika keleti részéről származik. A szőlőfélék (Vitaceae) családjába tartozik, és különösen látványos, ötkaréjos leveleiről ismert, amelyek nyáron élénkzöldek, ősszel pedig tüzes karmazsinvörösre változnak. Gyorsan növő kúszónövény, vadon akár 30 méteres magasságot is elérhet; falakra és rácsokra ragasztókorongos kaccsaival kapaszkodik fel. Apró, sötétkékesfeketés bogyói vonzzák a madarakat, így értékes vadvilágot támogató növény.
Bostoni borostyán
Parthenocissus tricuspidata
A bostoni borostyán (Parthenocissus tricuspidata) a Vitaceae családba tartozó erőteljes, lombhullató kúszónövény, amely Kínából, Japánból és Koreából származik. Háromkaréjos, sötétzöld leveleiről ismert, amelyek ősszel ragyogó skarlátpirosra változnak; falak, homlokzatok és rácsok befuttatására az egyik legnépszerűbb növény. Ragasztókoronggal végződő kaccsaival tapad a felületekre, így nem igényel külön tartószerkezetet.
Tapadó vadszőlő
Parthenocissus vitacea
Észak-Amerikában őshonos, agresszív növekedésű lombhullató kúszónövény. Fás szárú kapaszkodó, amely akár a 20 méteres hosszúságot is elérheti; elágazó, csavarodó kacsokkal rögzíti magát a támasztékokhoz. Tenyeresen összetett levelei öt, fűrészes szélű levélkéből állnak. Apró, zöldes virágai bugavirágzatban nyílnak késő tavasszal, melyeket kisméretű, legfeljebb 1,5 cm átmérőjű, kékesfekete bogyótermések követnek. Ősszel ragyogó vörös lombszínt mutat.
Dallos-paspalum
Paspalum dilatatum
A dallos-paspalum (Paspalum dilatatum) egy robusztus, csomós növekedésű, évelő pázsitfűféle, amely Brazília déli részén, Argentínában, Uruguayban és Paraguayban őshonos. Rövid rizómákkal és mély, rostos gyökérzettel sűrű csomókat alkot. Széles körben használják nyári takarmányként a legelőkön, de gyepekben és művelt területeken gyomnövénynek is tekintik. Virágzata világoszöld vagy lilás füzérkéket hoz, amelyeket gyakran ragadós váladék borít, ha anyarozs gomba fertőzi meg.
Bahiafű
Paspalum notatum
A bahiafű (Paspalum notatum) egy melegkedvelő, évelő fűféle, amely Dél-Amerikából származik, és széles körben alkalmazzák gyepekhez, legelőkhöz, útszélekhez és erózióvédelemhez. Kivételes aszálytűrő képességéről, mélyre hatoló gyökérrendszeréről és alacsony karbantartási igényéről ismert – teljes napfényen fejlődik a legjobban, és jól alkalmazkodik a gyenge, homokos talajokhoz.
Golgotavirág / Passiflóra (nemzetség)
Passiflora
A Passiflora több mint 500 fajt magában foglaló nemzetség, amelybe trópusi és szubtrópusi kúszónövények tartoznak, elsősorban Dél- és Közép-Amerikából. A nemzetség magában foglalja az ehető fajtákat, mint a P. edulis (maracuja), és a dísznövényfajtákat, mint a P. caerulea (kék golgotavirág) és a P. incarnata (maypop), amelyek mindegyikét látványos, összetett virágaikért becsülik.
Kék golgotavirág
Passiflora caerulea
A Passiflora caerulea egy erőteljes és fagytűrő, kúszó növény, amely Dél-Amerikából származik. Egzotikus virágairól ismert, amelyek feltűnő kék és fehér fonalszerű képletekkel díszítettek; ez a faj a világ egyik legszélesebb körben termesztett golgotavirág-fajta. Gyorsan növő növény, amely akár 10 méter magasságot is elérhet, így tökéletes pergolák, falak és rácsok befuttatására. Ősszel dekoratív narancssárga terméseket hoz.
Lila maracuja
Passiflora edulis
A Passiflora edulis, közismert nevén lila maracuja, egy erőteljes kúszónövény, amely Brazília, Paraguay és Argentína szubtrópusi területein őshonos. Aromás gyümölcsöket terem, amelyeknek lila vagy sárga a héja, és széles körben alkalmazzák őket a gasztronómiában és a népi gyógyászatban. Feltűnő, fehér és lila díszvirágai egyetlen napig nyílnak.
Észak-amerikai golgotavirág
Passiflora incarnata
A Passiflora incarnata, közismert nevén észak-amerikai golgotavirág vagy maypop, egy gyors növekedésű, évelő lágyszárú kúszónövény, amely az Egyesült Államok délkeleti részén őshonos. Bonyolult felépítésű, lila és fehér virágai kora nyártól őszig nyílnak, melyeket ehető, ovális, sárgászöldre érő gyümölcsök követnek. A növény föld feletti részei télen elpusztulnak, de tavasszal erőteljesen újrahajtanak a rizómás gyökérzetből, könnyen elszaporodva kerítéseken és erdőszéleken.
Találja meg a tökéletes növényt
Növénykalauzunk segít megtalálni a tapasztalati szintjéhez és az évszakhoz ideális fajokat.
Böngéssz Nehézség, Évszak és Más Szerint
Használd az alábbi szűrőket, hogy leszűkítsd ezt a katalógust gondozási nehézség, évszak, környezet szerint, vagy keress közvetlenül név alapján. Minden szűrő egy, az adott termesztési feltételeidhez igazított listához vezet.