Teljes növénykalauz
Fedezze fel a növényeket nehézség, évszak és egyéb szempontok szerint. Találja meg a tökéletes növényt.
Növények városonként
🗺️ Növények városonként3464 növény található
2773–2808 megjelenítve a 3464-ból
Fehér rezeda
Reseda alba
A Reseda alba, közismert nevén fehér rezeda, a rezedafélék (Resedaceae) családjába tartozó egyéves vagy rövid életű évelő növény, amely a Földközi-tenger térségében, Nyugat-Ázsiában és Észak-Afrikában őshonos. Akár egy méter magasra is megnőhet, mélyen szeldelt, keskeny levelekkel és apró, fehér virágokból álló, sűrű, fodros fürtvirágzattal rendelkezik, amely nyártól őszig nyílik. Bár kevésbé illatos, mint rokona, az illatos rezeda (Reseda odorata), kedvelik légies, felálló termete, hosszú virágzási ideje, valamint a beporzókra gyakorolt vonzereje miatt a vidéki stílusú és vadvirágos kertekben.
Japán keserűfű
Reynoutria
A Reynoutria a Polygonaceae családba tartozó nagyméretű, erőteljes növekedésű, lombhullató évelő lágyszárú növények nemzetsége, mely Kelet-Ázsiából (Japán, Kína, Korea, Tajvan) származik. A nemzetség legismertebb faja a Reynoutria japonica (japán keserűfű), amely a világ egyik legagresszívebb invazív növénye. A növények robusztus, bambuszszerű, üreges szárakat fejlesztenek, amelyek elérhetik a 2–4 méteres magasságot, széles, szív alakú leveleket és sűrű, apró, krémszínű virágfürtöket hoznak késő nyáron és ősszel. A rizómák rendkívül kitartóak, akár -35°C-os hőmérsékletet is túlélnek, és képesek áthatolni beton alapokon, falakon és vízelvezető rendszereken. Őshazájában a nemzetséget gyógyászati célokra használják – különösen Hu Zhang (tigrisnád) néven a hagyományos kínai orvoslásban –, fiatal hajtásait pedig zöldségként fogyasztják.
Cseh óriáskeserűfű
Reynoutria × bohemica
A Reynoutria × bohemica, közismert nevén cseh óriáskeserűfű, egy rendkívül gyors növekedésű hibrid inváziós növény. Az ártéri japánkeserűfű (R. japonica) és az óriás keserűfű (R. sachalinensis) természetes kereszteződéséből jött létre, és mindkét szülőfaj agresszív életerejét ötvözi. Üreges, ízelt, bambuszszerű szárai egyetlen növekedési szezon alatt akár a 3-5 méteres magasságot is elérhetik. Föld alatti rizómarendszere képes áttörni az épületek alapjait, a burkolatokat és a falakat, súlyos szerkezeti károkat okozva. A világ száz legveszélyesebb inváziós faja közé sorolják, és számos európai országban törvényileg szabályozzák a terjedését. Kiirtása több éven át tartó ismételt vegyszeres kezelést vagy a rizómák mély, gépi kiásását igényli.
Japán keserűfű
Reynoutria japonica
A Reynoutria japonica, közismert nevén japán keserűfű, Kelet-Ázsiából származó, rendkívül invazív évelő lágyszárú növény. Az IUCN a világ legveszélyesebb inváziós fajainak egyikeként tartja számon: sűrű, akár 3 méter magasságot is elérő bozótosokat alkot, amelyek kiszorítják az őshonos növényzetet, agresszív rizómarendszerével pedig komoly szerkezeti károkat okoz épületekben, utakban és vízelvezető rendszerekben.
Óriás keserűfű
Reynoutria sachalinensis
Az óriás keserűfű (Reynoutria sachalinensis) a világ egyik legagresszívabb inváziós növénye, amely a Szahalin-szigetről, Japánból és Kelet-Ázsiából származik. Üreges, vöröses szárai akár a 4 méteres magasságot is meghaladhatják, hatalmas, szív alakú levelei pedig elérhetik a 40 cm-es szélességet. Nyár végén apró, krémfehér virágokból álló sűrű bugavirágzattal virágzik, amely vonzza a beporzókat. A 19. században dísz- és takarmánynövényként került Európába és Észak-Amerikába, majd kivadult a termesztésből, és nagy területen kolonizálta a folyópartokat, útmenti területeket, parlagon hagyott földeket és bolygatott élőhelyeket. Rizómarendszere mélyen behatol a talajba, és akár egyetlen 1 cm-es darabból is képes regenerálódni, ami rendkívül megnehezíti a kiirtását. Kiszorítja az őshonos vegetációt azáltal, hogy beárnyékolja a talajt, és allelopatikus vegyületeket bocsát ki, amelyek gátolják más növények növekedését. A világ 100 legveszélyesebb inváziós faja közé sorolják, komoly fenyegetést jelent a biológiai sokféleségre, az infrastruktúrára és a vízfolyásokra.
Varjútövis
Rhamnus
A Rhamnus a bengefélék (Rhamnaceae) családjába tartozó, mintegy 100 fajt számláló nemzetség, amely lombhullató vagy örökzöld cserjékből és kisebb fákból áll, közismert nevükön varjútövisek vagy bengék. Az északi félteke mérsékelt övi régióiban őshonos, beleértve Európát, Észak-Afrikát, Ázsia mérsékelt övi részeit és Észak-Amerikát. A nemzetség magában foglal hidegtűrő lombhullató fajokat, mint a közönséges varjútövis (R. cathartica) és a kutyabenge (R. frangula), valamint mediterrán és amerikai nyugati parti örökzöld fajokat, mint az R. alaternus és az R. croceus. Virágai aprók, zöldessárgák és jelentéktelenek, tavasszal nyílnak, majd bogyószerű csonthéjas termések követik őket, amelyek feketék vagy vörösesek, és a madarak kedvelt táplálékai. Számos ága tövisben végződik, ami a magyar nevét is adta. Gyakran használják sövényekben és cserjecsoportokban, bár egyes fajok, különösen az R. cathartica, invazívnak számítanak eredeti élőhelyükön kívül. Ez az adatlap a nemzetség szintű adatokat tartalmazza; az egyes fajok, mint az R. cathartica, saját adatlappal rendelkeznek az adatbázisban.
Közönséges varjútövis
Rhamnus cathartica
A közönséges varjútövis (Rhamnus cathartica) a Rhamnaceae családba tartozó lombhullató cserje vagy kis fa, mely Európában és Nyugat-Ázsiában őshonos. Tüskés, görbe ágai és fényes fekete, ősszel érő bogyói jellemzik. Bár természetes élőhelyén ökológiai értéket képvisel, Észak-Amerikában rendkívül invazívnak számít, ahol sűrű bozótosokat alkot és kiszorítja az őshonos növényzetet. FIGYELMEZTETÉS: a bogyók MÉRGEZŐEK — antrakvinonokat és emodint tartalmaznak, melyek erős hashajtó hatást váltanak ki. Macskákra, kutyákra és emberekre egyaránt mérgező.
Rhaphidophora (nemzetség)
Rhaphidophora
A Rhaphidophora az Araceae család trópusi kúszónövényeinek egyik nemzetsége, amely Délkelet-Ázsiából származik. A legnépszerűbb fajok közé tartozik az R. tetrasperma (amelyet köznyelven „mini monsterának" neveznek) és az R. decursiva. Ezek a gyorsan növő növények díszesen áttört levelekkel rendelkeznek, és beltérben kapaszkodó támasztékkal remekül fejlődnek.
Mini Monstera
Rhaphidophora tetrasperma
A Rhaphidophora tetrasperma, amelyet Mini Monstera néven ismernek széles körben, egy trópusi kúszónövény, amely Délkelet-Ázsiából származik. Bár fenesztrált levelei hasonlítanak a Monstera deliciosa leveleihez, egy teljesen különálló nemzetséghez tartozik. Rendkívül gyorsan növő növény, amely léggyökereit használja fák vagy támaszok megmászásához, így kedvelt választás a lakásdekorációban szobrászi megjelenése és híres „unokatestvérénél" kompaktabb mérete miatt.
Indiai galagonya
Rhaphiolepis
Az indiai galagonya (Rhaphiolepis) a rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó örökzöld cserje, amely Dél-Kínában és Délkelet-Ázsiában őshonos. Közönséges neve ellenére nem Indiából származik. Tavasszal illatos, fehér vagy rózsaszín virágfürtöket hoz, és széles körben termesztik dísznövényként sövényekhez, szegélyekhez és csoportos beültetésekhez.
Japán naspolya
Rhaphiolepis bibas
A japán naspolya (Rhaphiolepis bibas, korábban Eriobotrya japonica) egy Délkelet-Kínából származó örökzöld gyümölcsfa, amelyet világszerte széles körben termesztenek szubtrópusi és mediterrán vidékeken. Magassága eléri a 3–8 métert, jellegzetességei a nagyméretű, bőrszerű, sötétzöld levelek, az ősszel és télen nyíló illatos fehér virágok, valamint a tavasszal érő narancssárga vagy sárga gyümölcsök. Egyike azon kevés gyümölcsfáknak, amelyek télen virágoznak, így menedéket és táplálékot nyújtanak a beporzóknak és a madaraknak a hideg hónapokban.
Indiai galagonya
Rhaphiolepis indica
Az indiai galagonya (Rhaphiolepis indica) egy kompakt, örökzöld cserje, amely Dél-Kínában, Tajvanon és Vietnamban őshonos. Világszerte kedvelt kerti növény fényes, sötétzöld lombozata és illatos, fehér vagy rózsaszín, ötszirmú virágai miatt, amelyek tavasszal, és gyakran ősszel is nyílnak. Körülbelül 1,2-1,5 méter magasságot és szélességet ér el, sűrű, gömbölyded formát alkotva, amely kiválóan alkalmas alacsony sövénynek, épületalapok mellé vagy szoliter növénynek. A virágzást apró, kékesfekete almatermések követik, amelyeket a madarak kedvelnek. A rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozik, és a megtelepedést követően jól tűri a hőséget, a tengerparti sós permetet és a mérsékelt szárazságot, így népszerű, kevés gondozást igénylő választás a mérsékelten meleg és szubtrópusi tájakon.
Japán babérrózsa
Rhaphiolepis umbellata
A Rhaphiolepis umbellata, vagy japán babérrózsa, egy Japánban és Koreában őshonos örökzöld cserje, amely a tengerparti kertek kedvelt növénye kiváló só- és széltűrése miatt. Levelei oválisak, bőrneműek és fényesek, sötétzöld színűek, amelyek télen gyakran lilás árnyalatot öltenek. Tavasz és kora nyár között illatos, fehér vagy enyhén rózsaszínes virágokból álló sűrű virágzatot hoz, melyet dekoratív kékesszete bogyók követnek. Lassú növekedésű, szívós növény, amely jellemzően 1-2 méter magasságot és szélességet ér el.
Tűpálma
Rhapidophyllum hystrix
A tűpálma (Rhapidophyllum hystrix) egy lassú növekedésű, bokrosodó pálmafaj, amely az Egyesült Államok délkeleti partvidéki síkságain őshonos. Nevét a levelek tövében megjelenő hosszú, hegyes, fekete tüskékről kapta. A világ leginkább fagytűrő pálmájának tartják, amely a fagypont alatti hőmérsékletet is jól bírja. Sötétzöld, tenyeresen összetett levelei rövid, gyakran a föld alatt maradó törzsből erednek, sűrű, több törzsű csoportokat alkotva, amelyek ideálisak aljnövényzetnek.
Hölgypálma
Rhapis excelsa
A Rhapis excelsa, közismert nevén hölgypálma vagy széleslevélű hölgypálma, egy elegáns legyezőpálma, amely Dél-Kínából származik. Lassú növekedésének és buja, legyező alakú lombozatának köszönhetően az egyik legjobb szobapalma kezdők számára. Barna rostokkal borított, karcsú szárai bambuszszerű megjelenést kölcsönöznek neki, így kiváló dekoratív választás beltéri terekbe. A NASA vizsgálatai a legjobb légtisztító növények egyikeként azonosították.
Karcsú hölgypálma
Rhapis humilis
A Rhapis humilis, közismert nevén karcsú hölgypálma vagy nádas Rhapis, egy csomósodó, aljnövényzeti pálma, amely Dél-Kína szubtrópusi erdeiben (Yunnan tartomány) honos. Sűrű töveket alkot, vékony, bambuszszerű szárainak tetején elegáns, legyező alakú, keskeny, ujjszerű szegmensekre osztott lombozattal. Rokonánál, a Rhapis excelsánál lassabban fejlődik, de meleg éghajlaton beltéri dísznövényként és kerti akcentusnövényként egyaránt elterjedten termesztik.
kerti rebarbara
Rheum rhabarbarum
A kerti rebarbara egy télálló évelő növény, amelyet húsos, savanykás, ehető száraiért termesztenek. Nagy, szív alakú, zöld levelei mérgezőek, ha lenyelik, mivel magas koncentrációban tartalmaznak oxálsavat. A növénynek hideg téli nyugalmi időszakra van szüksége ahhoz, hogy a következő tavaszon sikeres termést hozzon.
Rebarbara
Rheum x hybridum
A rebarbara egy robusztus és hidegtűrő évelő zöldség, amelyet vastag és savanykás, a rubinvöröstől a zöldig terjedő színű száraiért, valamint hatalmas, hullámos leveleiért kedvelnek. Bár süteményekben és lekvárokban gyakran gyümölcsként használják, botanikailag a keserűfűfélék családjába tartozó zöldség. A növény fás gyöktörzséből sűrű bokrot képez, és ha nem metszik meg, késő tavasszal magas, fehéres virágzatot növeszt. Csak a szárai ehetőek: a levelek nagy mennyiségű oxálsavat tartalmaznak, ezért fogyasztásuk szigorúan tilos.
Húsvéti kaktusz
Rhipsalidopsis gaertneri
A húsvéti kaktusz (Rhipsalidopsis gaertneri) egy epifita kaktuszfaj, amely Brazília Atlanti-erdőjéből, különösen Paraná és Santa Catarina államokból származik. A sivatagi kaktuszoktól eltérően párás körülmények között és szórt fényben érzi jól magát, tavasszal lenyűgöző, csillag alakú virágokat hoz piros, rózsaszín és fehér árnyalatokban.
Vesszőkaktusz
Rhipsalis
A Rhipsalis az epifita trópusi kaktuszok egyik nemzetsége, amely Közép- és Dél-Amerika esőerdőiben őshonos, néhány faja pedig Afrikában és Srí Lankán is megtalálható – ezek az egyetlen kaktuszok, amelyek az Amerikán kívül is őshonosak. A sivatagi kaktuszokkal ellentétben a Rhipsalis fákon és sziklákon nő a párás trópusi erdőkben, szűrt fényben, rendszeres nedvesség és magas páratartalom mellett fejlődik. Karcsú, csüngő, szelvényezett szárai a spagettire vagy a fagyöngy ágaira emlékeztetnek, innen erednek legnépszerűbb magyar nevei is. Késő téltől tavaszig apró fehér vagy krémszínű virágokat hoz, melyeket áttetsző, gyöngyszerű bogyók követnek. Kivételesen hosszú életű (25+ év), és az ASPCA igazolása szerint nem mérgező macskákra, kutyákra és emberekre nézve.
Fagyöngy kaktusz
Rhipsalis baccifera
A Rhipsalis baccifera egy egyedi epifita kaktusz, amely Közép- és Dél-Amerika őshonos növénye. A jellegzetes sivatagi kaktuszoktól eltérően ez a trópusi kaktusz párás erdőkben fákon nő, elegánsan csüngő, hengeres, elágazó szárakkal, amelyek akár 4 méteres hosszúságot is elérhetnek. Ez az egyetlen kaktuszfaj, amely természetes úton az Amerikákon kívül is megtalálható, Afrikában és Ázsiában egyaránt.
Korallkaktusz
Rhipsalis cereuscula
A Rhipsalis cereuscula, közismert nevén korallkaktusz vagy rizskaktusz, a brazil atlanti-parti esőerdőkben őshonos epifita kaktusz. Vékony, szelvényezett szárai dúsan elágaznak, apró, rizsszemekre vagy korallra emlékeztető hengeres szegmenseket alkotva. Ez finom, vízesésszerű megjelenést kölcsönöz a növénynek, ami ideálissá teszi függőkosarakba.
Korallkaktusz
Rhipsalis elliptica
A Rhipsalis elliptica, közismert nevén korallkaktusz, egy kúszó epifita kaktusz, amely Brazília párás trópusi erdeiben őshonos. Sivatagi rokonaitól eltérően ez a dzsungelkaktusz tüskék nélkül nő fákon és sziklákon, lapos, lapát alakú (elliptikus) szegmensekkel, amelyek akár 2 méter hosszúra is megnőhetnek. Szárai gazdag sötétzöld színűek, erős fényben gyakran lilás vagy bíborvörös árnyalattal, és késő téltől kora tavaszig apró, krémesfehér vagy halványsárga virágokat hoz a szár szélén.
Széleslevelű vesszőkaktusz
Rhipsalis pachyptera
A Rhipsalis pachyptera egy tüskementes epifita kaktusz, amely Brazília délkeleti és déli részén (Espírito Santo, Rio de Janeiro, São Paulo, Paraná, Santa Catarina és Rio Grande do Sul), az Atlanti-parti Esőerdőkben őshonos. Természetes élőhelyén fatörzseken és nedves sziklákon nő; lapos, széles és hullámos száraival akár 1,5 méter hosszú vízesésszerű formát is alkothat. Fehér vagy krémsárga virágai télen nyílnak, melyeket apró, áttetsző bogyótermések követnek.
Szőrös vesszőkaktusz
Rhipsalis pilocarpa
A Rhipsalis pilocarpa, közismert nevén szőrös vesszőkaktusz, egy Brazília atlanti-parti esőerdőiben (Mata Atlântica) őshonos epifita kaktusz, amely Espírito Santo, Minas Gerais, Rio de Janeiro, São Paulo és Paraná államokban fordul elő. Természetes élőhelyén fatörzseken és ágakon nő anélkül, hogy élősködne a gazdanövényen; a nedvességet és a tápanyagokat az erdő párás levegőjéből nyeri. Hengeres, vékony, akár 50 cm hosszú szárai kezdetben felfelé törnek, majd a növekedés során csüngővé válnak. Apró, fehéres vagy szürkés sörték borítják, amelyek bársonyos textúrát kölcsönöznek neki. Ősztől tél elejéig 2,5–4 cm átmérőjű, illatos fehér virágokat hoz, melyeket kb. 12 mm-es, sörtékkel borított, borvörös gömbölyű termések követnek. A sivatagi kaktuszokkal ellentétben ez az erdei faj szűrt fényt és magasabb páratartalmat igényel.
Fagyöngy Kaktusz
Rhipsalis teres
A Rhipsalis teres, közismert nevén Fagyöngy Kaktusz, egy trópusi epifita kaktuszfaj, amely Brazília délkeleti és déli részéről származik. Karcsú, hengeres, csüngő hajtásai gyönyörűen omlanak le a függőkosarakból, ezért népszerű szobanövény. A sivatagi kaktuszoktól eltérően párás, árnyasabb körülmények között érzi jól magát, amelyek utánozzák természetes esőerdei élőhelyét, ahol faágakra kapaszkodva nő.
Vörös mangrove
Rhizophora
A Rhizophora a Rhizophoraceae családba tartozó trópusi fák és cserjék nemzetsége, amelyeket „valódi mangrove” néven ismernek. Híresek kusza, íves támasztógyökereikről, amelyek rögzítik őket az instabil, elárasztott tengerparti iszapban. A trópusi és szubtrópusi régiók árapály-zónáiban fordulnak elő; ezek az örökzöld fák jól tűrik a napi árapály-elöntést és a magas sótartalmat, mangroveerdőket alkotva, amelyek védik a partvonalat az eróziótól és a viharoktól.
Rózsás szalmavirág
Rhodanthe chlorocephala
A rózsás szalmavirág (Rhodanthe chlorocephala) egy népszerű ausztrál egynyári növény az őszirózsafélék családjából, amely papírszerű fészekvirágzatáról ismert, melyek szárítás után is megőrzik alakjukat és színüket. A növény körülbelül 30 cm magasra nő, felálló szárakat és keskeny, szürkészöld leveleket növeszt. Az 1-6 cm átmérőjű virágzatok fehér, rózsaszín vagy sárga sugárirányú fellevelekkel rendelkeznek, kontrasztos sárgászöld vagy sötét középpel. Eredeti élőhelyén, Nyugat- és Dél-Ausztráliában az eukaliptusz erdők homokos talaján és sós tavak mentén él, ahol főként tél végétől tavaszig virágzik.
Marokkói margaréta
Rhodanthemum hosmariense
A Rhodanthemum hosmariense a marokkói Atlasz-hegységből származó alacsony, szétterülő, örökzöld félcserje, amely finoman szeldelt ezüstös lombozatáról és hosszú ideig nyíló, sárga közepű, fehér margarétaszerű virágairól ismert. Rendezett, széles, ritkán 30 cm-nél magasabb párnát alkot, így a sziklakertek, kavicskertek és napos szegélyek kedvelt növénye.
Rózsakaktusz
Rhodocactus grandifolius
A Rhodocactus grandifolius, korábban Pereskia grandifolia néven ismert, egy lenyűgöző, ősi kaktuszfaj, amely igazi, tartós levelekkel rendelkezik – szemben a legtöbb kaktusszal. Brazíliában őshonos, cserjeként vagy kis faként növekszik; fás szárán hosszú tüskék találhatók, virágai pedig lenyűgöző, rózsaszerű képződmények, általában intenzív rózsaszín vagy bíborvörös árnyalatban.
Bíborcsengő
Rhodochiton atrosanguineus
A bíborcsengő egy gyorsan növő, lombhullató kúszónövény, amely Mexikó délnyugati részén őshonos. Különleges, csüngő virágai miatt kedvelik: az élénkrózsaszín vagy magenta színű csészelevelek egy mélyvörös-lilás, cső alakú pártát fognak közre, így a virág olyan hatást kelt, mintha egy harang lenne a harangban. Kacsos levélnyeleivel kapaszkodik a támasztékra, egyetlen szezon alatt akár 2-3,5 méteres magasságot is elérhet, és nyártól őszig folyamatosan virágzik. Meleg éghajlaton (USDA 9-11 zónák) évelőként, máshol fagyérzékeny egynyári növényként nevelik; a teljes napsütést és a folyamatosan nedves, jó vízelvezetésű talajt kedveli.
Havas szépe
Rhododendron
A Rhododendron az Ericaceae (hangafélék) családjába tartozó fás szárú növények kiterjedt nemzetsége, több mint 1000 fajjal, amely magában foglalja a klasszikus rododendronokat és az azáleákat is. Elsősorban Kelet-Ázsiában és a Himalája vidékén őshonosak. Ezeket a cserjéket és fákat világszerte kedvelik látványos tavaszi virágzásuk miatt, amely a rózsaszín, piros, fehér, lila, sárga és narancssárga árnyalataiban pompázik. A nemzetség a kis termetű alpesi talajtakaróktól a 30 méternél is magasabb fákig terjed, beleértve az örökzöld és lombhullató fajokat is.
Hibrid rododendron
Rhododendron × hybridum
A Rhododendron × hybridum a hangafélék (Ericaceae) családjába tartozó örökzöld díszcserje, amely különböző rododendronfajok tudatos keresztezésének eredménye. Ezeket a kerti hibrideket kifejezetten dísznövényként nemesítették, ötvözve a szülőfajok legelőnyösebb tulajdonságait. Fás szárú cserjék, amelyek magassága jellemzően 1,5 és 6 méter között mozog, a pontos méret az adott fajtától függ. Tavasszal lenyűgöző, rózsaszín, lila, piros, fehér és sárga árnyalatú, harang alakú virágokat hoznak, amelyek általában nagy fürtökbe (úgynevezett 'truss') rendeződnek. Keskeny, bőrnemű leveleik egész évben megmaradnak, állandó látványt nyújtva. Eredetileg az aljnövényzethez alkalmazkodtak, így a szűrt fényt vagy a félárnyékot kedvelik, és természetes módon savanyú környezetben fejlődnek.
Alabamai azálea
Rhododendron alabamense
A Rhododendron alabamense az Egyesült Államok délkeleti részén őshonos lombhullató azálea, amely kerekded és kifinomult megjelenésű. Illatos, citromos aromájú fehér virágokat hoz, a felső szirmon feltűnő sárga folttal, amelyek 6-10 virágból álló fürtökbe tömörülnek. A virágok tavasszal, a lombozattal egy időben vagy közvetlenül előtte jelennek meg, lenyűgöző kontrasztot alkotva a sötétzöld levelekkel. A növény természetes módon lombhullató erdőkben, domboldalakon és gerinceken fordul elő, földalatti tarackokkal terjeszkedve alkot kolóniákat. Magassága és szélessége eléri az 1,2–1,8 métert, így ideális természetközeli kertekbe és díszes erdős területekre. A növény minden része mérgező, ha elfogyasztják.
Catawba-havasszépe
Rhododendron catawbiense
A Rhododendron catawbiense, közismert nevén Catawba-havasszépe vagy hegyi havasszépe, egy örökzöld, széles levelű cserje, amely az Egyesült Államok keleti részén, az Appalache-hegységben őshonos. Híres dús, tavaszi virágairól, amelyek a levendula, a rózsaszín és a lila árnyalataiban pompáznak. Az egyik leghidegtűrőbb rododendron fajta, akár -32°C-os hőmérsékletet is elvisel. Nagy, fényes és bőrnemű levelei egész évben díszítenek.
Kaukázusi havasszépe
Rhododendron caucasicum
A Rhododendron caucasicum, közismert nevén kaukázusi havasszépe, egy lassú növekedésű örökzöld cserje, amely a Kaukázus-hegység szubalpin és alpin zónáiban őshonos. Tavasszal fehér vagy halványrózsaszín virágfürtöket hoz, és sötétzöld, bőrnemű leveleiből sűrű, kompakt szőnyeget alkot. A faj a grajanotoxinok jelenléte miatt erősen mérgező, ami jelentős mennyiségben elfogyasztva súlyos mérgezést okozhat embereknél és állatoknál egyaránt. Igényes növény, amely savas, tőzeges és jó vízelvezetésű talajt, állandó nedvességet, valamint félárnyékos, erős széltől védett helyet igényel.
Találja meg a tökéletes növényt
Növénykalauzunk segít megtalálni a tapasztalati szintjéhez és az évszakhoz ideális fajokat.
Böngéssz Nehézség, Évszak és Más Szerint
Használd az alábbi szűrőket, hogy leszűkítsd ezt a katalógust gondozási nehézség, évszak, környezet szerint, vagy keress közvetlenül név alapján. Minden szűrő egy, az adott termesztési feltételeidhez igazított listához vezet.