Teljes növénykalauz
Fedezze fel a növényeket nehézség, évszak és egyéb szempontok szerint. Találja meg a tökéletes növényt.
Növények városonként
🗺️ Növények városonként3464 növény található
2809–2844 megjelenítve a 3464-ból
Rozsdás havasszépe
Rhododendron ferrugineum
A rozsdás havasszépe (Rhododendron ferrugineum) egy alacsony termetű, örökzöld cserje, amely az Alpok, a Pireneusok, a Jura-hegység és az Északi-Appenninek savas és szilikátos talajain őshonos, közvetlenül a fahatár felett. Bőrszerű, fényes leveleinek fonákján jellegzetes rozsdabarna pikkelyek találhatók, nyár elején pedig harang alakú, a rózsaszíntől a kárminvörösig terjedő virágfürtöket hoz. A növény minden része andromedotoxint (grayanotoxint) tartalmaz, ezért lenyelése esetén mérgező.
Szacuki azálea
Rhododendron indicum
A szacuki azálea (Rhododendron indicum) egy Japánból származó örökzöld cserje, amelyet széles körben termesztenek bonsaiként és díszkertészeti növényként. Késő tavasszal látványos, rózsaszín, piros, fehér és lila árnyalatú virágokat hoz. A japán bonsaiművészet egyik legbecsültebb faja. FIGYELMEZTETÉS: A növény minden része mérgező emberekre és állatokra nézve, grajanotozinok jelenléte miatt.
Japán azálea
Rhododendron japonicum
A japán azálea (Rhododendron japonicum) Japánból származó lombhullató cserje, amelyet lenyűgöző tavaszi virágzása tesz híressé – virágai rózsaszín, piros, narancssárga, sárga és fehér árnyalatokban pompáznak. Mérsékelt égövű kertek közkedvelt díszcserjéje szerte a világon. FIGYELMEZTETÉS: A teljes növény mérgező grajanotoxinok miatt – emberekre, macskákra és kutyákra egyaránt veszélyes.
Kaliforniai rododendron
Rhododendron macrophyllum
A kaliforniai rododendron egy nagy termetű, örökzöld cserje, amely Brit Kolumbiától Észak-Kaliforniáig őshonos a parti erdőkben, és Washington állam hivatalos virága. Vastag, bőrnemű, sötétzöld levelekkel rendelkezik, és késő tavasztól nyárig látványos, a rózsaszíntől a lilás-rózsaszínig terjedő virágfürtöket hoz. Természetes módon tűlevelűek alatt nő, és igen kedvelt árnyékos kertekben vagy erdőszéli beültetéseknél.
Amerikai havasirózsa
Rhododendron maximum
A Rhododendron maximum, közismert nevén amerikai havasirózsa vagy óriás rododendron, egy nagyméretű, örökzöld, széleslevelű cserje, amely az Appalache-hegységben őshonos Észak-Amerika keleti részén, Új-Skóciától Alabamáig. Sűrű bozótosokat alkot nedves, árnyékos aljnövényzetben és patakpartokon; Nyugat-Virginia állam hivatalos virága. Nyár elején vagy közepén nagy, tölcsér alakú virágfürtöket hoz, amelyek fehérek, rózsaszínűek vagy lilásvörösek, gyakran olívazöld vagy narancssárga foltokkal, a sötétzöld, bőrnemű levelek felett, melyek fonákja rozsdabarna.
Kurume azálea
Rhododendron obtusum
A Rhododendron obtusum, a Kurume azálea, egy kompakt, örökzöld vagy félörökzöld cserje, Japánból származik, sűrű, kerekded formájáért és a tavaszi bőséges virágzásáért értékelik. Apró, bőrnemű levelei vékony ágakat borítanak, amelyek minden évben heteken át piros, rózsaszín, lila vagy fehér virágokkal telnek meg. Évszázadok óta termesztik japán kertekben, és a Kurume hibrid csoport révén vált népszerűvé Nyugaton. Az egyik leggyakrabban ültetett azálea szegélyekben, kerti alapozásokban és cserepekben.
Pontusi havasszépe
Rhododendron ponticum
A Rhododendron ponticum, más néven pontusi havasszépe vagy közönséges havasszépe, egy nagyméretű örökzöld cserje, amely az Ibériai-félszigeten és a Fekete-tenger vidékén őshonos. Tavasszal pompás, ibolyaszínű vagy lila virágfürtöket hoz, és díszítőértéke mellett a világ számos részén invazív tulajdonságairól is ismert. A növény minden része grajanotoxint tartalmaz, így háziállatokra és emberekre nézve is erősen mérgező.
Azálea
Rhododendron simsii
A Rhododendron simsii, közismert nevén azálea, egy örökzöld virágzó cserje, amelyet élénk virágai és sűrű lombozata miatt kedvelnek. Ázsiából származik, és széles körben termesztik dísznövényként kertekben és cserépben egyaránt, különösen a mérsékelt és szubtrópusi éghajlaton. Bőségesen nyíló virágai változatos színűek és formájúak lehetnek, látványos megjelenést kölcsönözve bármilyen környezetnek.
Szömörce
Rhus
A szömörce (Rhus) az Anacardiaceae családba tartozó, körülbelül 35 cserje- és kis termetű fafajt magában foglaló nemzetség, amely a Északi-félgömb mérsékelt és szubtrópusi területein él. Leginkább látványos őszi lombozatáról ismert: a levelek zöldből ragyogó narancssárga, vörös és skarlátpiros árnyalatokba váltanak – ezek a fás szárú növények közül az egyik legszínesebb őszi látványt nyújtják. Egyes fajok, mint a Rhus typhina (szarvasagancs-szömörce), nagy, többszárú cserjékként vagy kis fákként nőnek, mások, mint az R. aromatica, talajtakaróként szolgálnak. Megjegyzés: az R. radicans (mérgező borostyán) a Toxicodendron nemzetségbe lett átsorolva.
Ecetfa
Rhus typhina
Az ecetfa (Rhus typhina) egy gyorsan növő, lombhullató nagy cserje vagy kis fa, amely Észak-Amerika keleti részén őshonos. Nevét bársonyos, agancsszerű ágairól kapta, amelyek a szarvasok barkás agancsára emlékeztetnek. Látványos őszi lombszínéről ismert, amely a skarlátvörös, a narancssárga és a sárga árnyalataiban pompázik, valamint feltűnő, felálló, vörös, szőrös bogyófürtjeiről, amelyek egész télen megmaradnak. A mostoha körülmények bajnoka, jól fejlődik sovány, köves talajon is, és a megtelepedése után rendkívül szárazságtűrő.
Jiminy Cricket Cattleya orchidea
Rhyncovola Jiminy Cricket x Cattleya dowiana
A Cattleya-rokonságba tartozó orchidea hibrid, amely a Rhyncovola Jiminy Cricket és a Cattleya dowiana fajok keresztezéséből jött létre. Kedvelt nagyméretű, illatos virágai miatt, melyek bársonyos ajka aranyszínű csíkozással díszített. Más Cattleya fajokhoz hasonlóan szimpodiális növekedésű epifita orchidea, vastag álgumókkal és bőrnemű örökzöld levelekkel. Fényigényes növény, amely kedveli az erős légmozgást és az öntözések közötti kiszáradást.
Fekete ribizli
Ribes nigrum
A fekete ribizli (Ribes nigrum) egy Közép- és Észak-Európában, valamint Észak-Ázsiában őshonos lombhullató cserje. Függő fürtökben termő, apró, fényes fekete bogyóiról ismert, amelyek rendkívül magas C-vitamin-tartalommal és intenzív édes-savanyú ízzel rendelkeznek. Széles körben termesztik kulináris és gyógyászati célokra, hűvös éghajlaton, hideg telek mellett fejlődik a legjobban.
Vörös ribizli
Ribes rubrum
A vörös ribizli (Ribes rubrum) egy Nyugat- és Észak-Európából származó lombhullató gyümölcscserje, amelyet fényes, savanykás, piros bogyófürtjeiért kedvelnek. Robusztus és hosszú életű növény, a mérsékelt égövi konyhakertek és gyümölcsösök gyakori lakója, amely akár a -20°C-os fagyokat is elviseli, és minimális gondozás mellett is bőséges termést hoz.
Északi ribiszke
Ribes spicatum
A Ribes spicatum, közismert nevén északi ribiszke, egy lombhullató cserje, amely Észak-Európa és Ázsia boreális erdőiben őshonos, Skandináviától Szibériáig és Mongóliáig. Körülbelül 2 méter magasra nő, sötétzöld, matt levelei a szárhoz képest derékszögben állnak, ami megkülönbözteti a kerti ribiszkétől (Ribes rubrum). Tavasszal apró, zöldes, harang alakú virágokat hoz lecsüngő fürtökben, melyeket nyáron fényes piros, édes-savanyú bogyók követnek. Az északi konyha nagyra értékeli lekvárokhoz és befőttekhez. -20°C-ig fagyálló (USDA 3-7 zóna), a hűvös, nedves és jó vízelvezetésű talajt kedveli, amely az északi erdőszélekre jellemző.
Egres
Ribes uva-crispa
A Ribes uva-crispa, közismert nevén egres, egy évelő gyümölcstermő cserje a ribiszkefélék (Grossulariaceae) családjából, amelyet széles körben termesztenek Európa és a mérsékelt égöv kertjeiben. A cserje 1–1,5 m magasra és hasonló szélességűre nő, sűrű, tüskés hajtásokat fejleszt, amelyeket éles tövisek borítanak. Levelei tenyeresen karéjosak, sötétzöldek. Tavasszal (április–május) apró, sárgászöld vagy rózsaszínes virágok jelennek meg, amelyekből ovális bogyók fejlődnek – fajtától függően zöldek, sárgák, rózsaszínűek vagy pirosak. A gyümölcsök júliusban érnek, és rendkívül gazdagok C-vitaminban, B1-vitaminban és pektinben. Az egres kiemelkedő fagyállóságával (akár -20°C-ig) tűnik ki, és a mérsékelt égövi kertek egyik legnépszerűbb gyümölcstermő cserjéje.
Úszó májmoha
Riccia fluitans
Az úszó májmoha (Riccia fluitans) a Ricciaceae családba tartozó, kozmopolita elterjedésű vízi májmoha, amely Magyarországon is őshonos a lápos állóvizekben. Villásan elágazó, üde zöld, gyökér és valódi levél nélküli teleptestet alkot, amely a vízfelszín alatt sűrű, párnaszerű csomókban lebeg. Az akvarisztikában népszerű aljzatnövény, amelyet Takashi Amano tett közismertté: kőhöz vagy uszadékfához rögzítve buja, gyöngyöző (oxigénbuborékos) zöld szőnyeget képez. Szabadon úszva kiváló búvóhelyet nyújt az ivadékoknak és garnéláknak.
Ricinusnövény
Ricinus communis
A ricinusnövény (Ricinus communis) az Euphorbiaceae családba tartozó, gyorsan növő trópusi cserje, amely Kelet-Afrika északi részéről származik. Óriási, tenyérszerűen osztott levelei akár 60 cm átmérőt is elérhetnek, és mélyzöld vagy bronzvörös változatokban egyaránt megtalálhatók. FIGYELMEZTETÉS: minden része mérgező, magjai ricinust tartalmaznak, amely az ismert természetes méreganyagok egyike a leghalálosabbak közül. Széles körben termesztik látványos dísznövényként, valamint ricinus olaj előállítása céljából, amelyet orvosi és ipari területen egyaránt alkalmaznak.
Piros bogyómirtusz
Rivina humilis
A piros bogyómirtusz (Rivina humilis) az alkörmösfélék (Petiveriaceae) családjába tartozó, lágy szárú, örökzöld évelő növény, amely Amerika melegebb vidékein őshonos. Szinte egész évben hozza apró, fehér vagy rózsaszín virágokból álló fürtjeit, melyeket fényes, élénkvörös bogyók követnek – ezekről kapta a nevét is. A bogyók levét történelmileg vörös festékként vagy arcpírként (rúzs) használták. A növény minden része, különösen a bogyók és a gyökerek, elfogyasztva mérgezőek.
Rózsaszín akác
Robinia pseudoacacia
A Robinia pseudoacacia, közismert nevén fehér akác, a hüvelyesek családjába tartozó lombhullató fa. A rózsaszín virágú változatot különösen értékelik a kertészetben lenyűgöző tavaszi virágzása miatt. Rendkívül gyorsan növekvő fa, széles lombkoronával és gyakran tüskés ágakkal. Virágai csüngő fürtökben nyílnak, és igen intenzív, édes illatot árasztanak. Kivételesen ellenálló faj, amely képes nitrogént megkötni a talajban, bár nagy szaporodási képessége miatt egyes régiókban inváziós növénynek számít.
Gesztenyelevelű tollbuga
Rodgersia aesculifolia
A gesztenyelevelű tollbuga egy nagyméretű, bokrosodó évelő, kúszó rizómákkal, eredetileg Észak-Kína nedves erdeiből és patakpartjairól származik. Tenyeresen összetett levelei akár 40 cm hosszúak is lehetnek, mélyen karéjosak, 5–9 durván fogazott levélkével, amelyek a gesztenye leveleire emlékeztetnek, és fiatalon bronzos árnyalatúak, mielőtt a szezon előrehaladtával zöldre sötétednének. Nyáron a növény akár 60 cm magas, nagy, tollas virágzatokat hoz krémfehér vagy halványrózsaszín virágokkal, amelyek később zöldre váltanak. A fajt széles körben használják dísznövényként árnyékos évelőágyásokban, tavak és patakok mellett, és idővel nagy, impozáns állományokat képez.
Rózsa
Rosa
A rózsa a világ egyik legikonikusabb cserjéje, a Rosaceae (rózsafélék) családjába tartozik. Lenyűgöző szépsége és összetéveszthetetlen illata révén ismert; fás szárát általában tüskék védik. Az évszázados nemesítés eredményeként több ezer fajta létezik, a törpefajtáktól kezdve a futórózsákig.
Nice Day rózsa
Rosa 'CHEWNICEBELL'
A Rosa 'CHEWNICEBELL', kereskedelmi nevén 'Nice Day', egy modern teraszi kúszórózsa, amelyet a díjnyertes brit nemesítő, Chris Warner alkotott meg. Ismert kompakt, betegségellenálló és kevés permetezést igénylő kerti rózsáiról. Lazább fürtökben hozza apró, telt, illatos, lazac- és korallrózsaszín virágait, melyek átmérője elérheti az 5 cm-t. Nyáron és ősszel folyamatosan virágzik, fényes, sötétzöld lombozata előtt. Magassága kb. 1,5-2,5 m, szélessége 0,5-1 m. Kompakt kúszó jellege miatt kiválóan alkalmas oszlopokra, obeliszkekre, kerítésekre és nagyobb teraszi dézsákba kisebb kertekben is.
Damaszkuszi rózsa
Rosa × damascena
A damaszkuszi rózsa (Rosa × damascena) egy ősi hibrid cserje, valószínűleg a Rosa gallica és a Rosa moschata keresztezéséből származik. Az Közel-Keleten, Törökországban, Bulgáriában és Iránban évezredek óta termesztik; ez az értékes rózsaolaj (attar of roses) és a rózsavíz elsődleges forrása. Félteljes és telt virágai intenzív, édes illatot árasztanak. Akár 2 méter magasra is megnő, ívelt, tüskés hajtásokkal és lombhullató, közepeszöld lomozattal.
Hibrid tearózsa
Rosa × hybrida
A hibrid tearózsa (Rosa × hybrida) a világ legnépszerűbb kultivárcsoportja, amely évszázados keresztezési munkák eredményeként jött létre különböző Rosa fajokból. Nagy, középen csúcsosodó virágzatáról és széles színskálájáról ismert; kertekben, ültetőedényekben és vágott virágként egyaránt termesztik szerte a világon.
Tea Rózsa
Rosa × odorata
A tea rózsa (Rosa × odorata) egy elegáns, Kínából származó hibrid, amely a Rosa chinensis és a Rosa gigantea keresztezéséből jött létre. Nagyvárású, illatos virágairól ismert – amelyek fehér, rózsaszín, krémszínű és sárga árnyalatokban pompáznak –, és a legtöbb modern hibrid tea rózsa genetikai alapját képezi. Finom, teára emlékeztető illata és ismétlődő virágzási szokása révén a kertészet történetének egyik legmeghatározóbb rózsafajává vált.
Jegenyefenyő-levelű rózsa
Rosa abietina
A Rosa abietina, közismert nevén jegenyefenyő-levelű rózsa vagy fenyőrózsa, egy lombhullató cserje, amely az európai Alpok hegyvidéki területein őshonos: Svájcban, Ausztriában, Franciaországban, Olaszországban és Németországban. Akár 2 méter magasra is megnő, és május-júliustól enyhe, fűszeres illatú, halvány rózsaszín virágokat hoz. Ezt a vadrózsát alpesi és természetesített kertekbe különösen nagyra értékelik.
Mezei rózsa
Rosa agrestis
A Rosa agrestis, más néven mezei rózsa vagy parlagi rózsa, egy lombhullató vadcserje, amely Dél- és Közép-Európában őshonos, és szórványosan a Kaukázusig is elterjedt. Felfelé törekvő, bokros növekedésű, ívesen hajló ágai horgas tüskékkel borítottak, magassága elérheti az 1,5-3 métert. Szárnyasan összetett levelei 5-7 apró, durván fűrészes levélkéből állnak, amelyek észrevehetően kisebbek közeli rokona, a rozsdás rózsa (Rosa rubiginosa) leveleinél, és alig érezhető rajtuk az arra a fajra jellemző almás illat. Nyár közepén hozza enyhén illatos, egyszerű, fehér vagy halványrózsaszín virágait, melyek átmérője legfeljebb 4 cm. Ezeket ősszel apró, ovális, piros csipkebogyók követik, amelyek a növényen maradva télen is díszítenek.
Mezei rózsa
Rosa arvensis
A Rosa arvensis, közismert nevén mezei rózsa, egy erőteljes növekedésű, lombhullató cserje, amely Nyugat-, Közép- és Dél-Európában őshonos. Nyáron finom, fehér virágfürtöket hoz aranysárga porzókkal, melyeket apró, ovális, narancsvörös csipkebogyók követnek. Íves, tüskés szárai ideálissá teszik természetes sövények kialakítására és talajtakarásra.
Banks-rózsa
Rosa banksiae
A Banks-rózsa (Rosa banksiae) egy erőteljes növekedésű, szinte tüskementes kúszónövény, amely Kínából származik. Tavasszal apró, illatos, fehér vagy sárga virágzuhatagot hoz, amely képes egész falakat, pergolákat és kerítéseket beborítani. A Nyugaton termesztett egyik legrégebbi rózsafajta, amely ötvözi a történelmi bájt a figyelemre méltó szívóssággal, szárazságtűréssel és betegségellenállósággal.
Kaliforniai vadrózsа
Rosa californica
A Rosa californica, közismert nevén a kaliforniai vadrózsa, egy lombhullató cserje, amely az Egyesült Államok nyugati részén őshonos, természetes előfordulása Kaliforniában, Oregonban és Észak-Baja Californiában ismert. Akár 3 méter magasra is megnőhet, és késő tavasztól nyáron át egyszerű, rózsaszíntől bíborig terjedő virágokat hoz aranyszínű porzókkal. Élénkpiros csipkebogyói télen is a bokron maradnak, és nélkülözhetetlen táplálékot biztosítanak a madaraknak és a vadvilágnak. Megtelepedés után rendkívül szárazságtűrő és könnyen gondozható – igazi kaliforniai őshonosú növény.
Gyepűrózsa
Rosa canina
A Rosa canina, közismert nevén gyepűrózsa, egy lombhullató cserje, amely Európában, Északnyugat-Afrikában és Nyugat-Ázsiában őshonos. Jellemzői az ívesen hajló, tüskés ágak, a késő tavasszal nyíló halvány rózsaszín vagy fehér virágok, valamint a télen is megmaradó, élénkpiros, tojásdad alakú csipkebogyók. A csipkebogyó ehető és kiemelkedően magas C-vitamin-tartalommal rendelkezik, így ez a vadrózsa egyszerre díszértékű és gyógyászatilag is értékes növény.
Karolinai vadrózsa
Rosa carolina
A Rosa carolina, közismert nevén karolinai vadrózsa vagy legelőrózsa, Észak-Amerika keleti részén őshonos lombhullató cserje, amely a rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozik. A 4–9-es USDA zónákban télálló, jellemzően 60 cm és 1,5 m közötti magasságúra nő, és föld alatti tarackokkal terjedve sűrű bozótosokat alkot. Késő tavasztól kora nyárig hozza ötszirmú, illatos, a közepestől a mélyrózsaszínig terjedő árnyalatú virágait. Elvirágzás után fényes piros vagy narancsvörös csipkebogyók fejlődnek rajta, amelyek ősszel és télen is megmaradnak, létfontosságú táplálékot nyújtva a madaraknak és a vadon élő állatoknak. A természetközeli kertekben, élőhely-helyreállításnál és erózióvédelemben is kedvelt karolinai vadrózsa erdőszéleken, útmenti területeken és nyílt mezőkön érzi jól magát, egyszerre nyújtva esztétikai élményt és ökológiai hasznot.
Kínai rózsa
Rosa chinensis
A kínai rózsa (Rosa chinensis) Kínában őshonos díszcserjefaj, amely a világ egyik legtörténelmileg jelentős rózsafaja. A 18. században hozta be az ismételt virágzás tulajdonságát a nyugati kertészetbe, és szinte az összes modern rózsafajta nélkülözhetetlen ősszülőjévé vált. Tavasszal, nyáron és ősszel elegáns, piros, rózsaszín, fehér, sárga és krémszínű virágokat hoz.
Sövényrózsa
Rosa corymbifera
A Rosa corymbifera, közismert nevén sövényrózsa vagy parlagi rózsa, a rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó erőteljes növekedésű, lombhullató cserje, amely Európában, Észak-Afrikában, a Kaukázusban, a Közel-Keleten és Közép-Ázsiában őshonos. Nagyon közel áll a gyepűrózsához (Rosa canina), de főként a levelek fonákján található sűrűbb szőrzet alapján különíthető el tőle. Hosszú, íves, visszahajló tüskékkel borított ágai elérhetik a 3 méteres magasságot, áthatolhatatlan természetes sövényt alkotva. Májustól júliusig lapos sátorvirágzatban hozza 3-15 virágát, melyek szirmai a fehértől a halványrózsaszínig terjednek, és enyhe illatúak. Ősszel az intenzív vörös színű, ovális csipkebogyók értékes díszei a kertnek és gazdag C-vitamin-források. A 'Laxa' fajta Európa-szerte a leggyakrabban használt alany a kerti rózsák oltásához.
Ligetvadrózsa
Rosa dumalis
A Rosa dumalis, vagyis a ligetvadrózsa, egy Európában és Nyugat-Ázsia egyes részein őshonos lombhullató cserje, amely 1-2 méter magasra nő, ívesen hajló, tüskés szárral. Kékeszöld (hamvas) lombozata és illatos rózsaszín virágai tavasztól nyárig nyílnak, melyeket C-vitaminban gazdag, élénkvörös csipkebogyók követnek. Közeli rokona a gyepűrózsának (Rosa canina), természetes élőhelyén sövényekben, bozótosokban és erdőszéleken virul.
Perzsa sárga rózsa
Rosa foetida
A Rosa foetida, közismert nevén a Perzsa sárga rózsa vagy Osztrák csipkerózsa, egy tüskés, lombhullató cserje, amely Délnyugat-Ázsiában őshonos. Késő tavasszal és kora nyáron intenzíven aranysárga, egyszeres virágokat hoz, amelyek jellegzetes, pézsmaszerű illatukról kapták a latin „foetida" nevet. Történelmi szempontból kiemelkedő jelentőségű, mivel valamennyi modern sárga rózsa ősének tekinthető.
Találja meg a tökéletes növényt
Növénykalauzunk segít megtalálni a tapasztalati szintjéhez és az évszakhoz ideális fajokat.
Böngéssz Nehézség, Évszak és Más Szerint
Használd az alábbi szűrőket, hogy leszűkítsd ezt a katalógust gondozási nehézség, évszak, környezet szerint, vagy keress közvetlenül név alapján. Minden szűrő egy, az adott termesztési feltételeidhez igazított listához vezet.