Teljes növénykalauz
Fedezze fel a növényeket nehézség, évszak és egyéb szempontok szerint. Találja meg a tökéletes növényt.
Növények városonként
🗺️ Növények városonként4106 növény található
3277–3312 megjelenítve a 4106-ból
Ranguni futónövény
Quisqualis indica
A ranguni futónövény (Quisqualis indica) egy erőteljes, trópusi kúszónövény, amely Délkelet-Ázsiából származik, és lenyűgöző háromszínű virágairól ismert: ezek a virágok három nap alatt varázslatos módon fehérből rózsaszínbe, majd mélyvörösbe változnak. Ez a gyorsan növő liána, a Combretaceae család tagja, akár 8 méteres vagy azt meghaladó magasságot is elérhet, így kiválóan alkalmas lugasok, pergolák, kerítések és boltívek befuttatására. Esztétikai értékén túl a növénynek jelentős gyógyászati szerepe van a hagyományos ázsiai orvoslásban, ahol magjait, leveleit és gyökereit bélparaziták és egyéb panaszok kezelésére használták.
Kínai babaszoba-növény
Radermachera sinica
A kínai babaszoba-növény (Radermachera sinica) a Bignoniaceae családba tartozó elegáns örökzöld fa, amely Dél-Kínában és Tajvanon őshonos. Jellegzetessége a fényes, finoman osztott, kétszeresen szárnyalt levélzet, amely csipkés, könnyedén dekoratív megjelenést kölcsönöz neki. Természetes élőhelyén akár 30 méteres magasságot is elérhet, de szobanövényként általában 1,2–1,8 méterre nő. Díszítő lombozata és levegőtisztító tulajdonságai miatt nagyra értékelik – hatékonyan távolítja el a beltéri levegőből az olyan mérgező anyagokat, mint a benzol és a formaldehid.
Merev korallgomba
Ramaria stricta
A Ramaria stricta, közismert nevén merev korallgomba, egy szaprobionta gombafaj, amely lombhullató és fenyőfélék korhadó faanyagán él. Jellegzetes, korallra emlékeztető bokros alakjáról ismerhető fel, függőleges, párhuzamos ágai sárgás vagy barnás színűek, amelyek nyomásra borvörösre színeződnek. Húsa szívós és keserű, ezért emberi fogyasztásra alkalmatlan.
Tövises randia
Randia aculeata
A buzérfélék (Rubiaceae) családjába tartozó, tövises, örökzöld cserje vagy kistermetű fa. Őshonos a Karib-térség, Közép-Amerika és Dél-Florida száraz tengerparti erdőiben, fenyveseiben és sziklás kibúvásain, de előfordul Kolumbiában és Venezuelában is. Ágai szinte vízszintesek és tüskések, lombozata fényes és sűrű. Illatos fehér virágai főként tavasszal és nyáron nyílnak. Gömbölyded, fehér terméseinek húsát kékes színe miatt hagyományosan festékként használják. Rendkívül jól tűri a szárazságot, a szelet és a sós tengeri permetet, emiatt népszerű a tengerparti tájépítészetben.
Perzsa boglárka
Ranunculus asiaticus
A perzsa boglárka (Ranunculus asiaticus) egy gumós évelő növény, amely a Mediterráneumból és Nyugat-Ázsiából származik, és dús, többrétegű virágairól ismert, amelyek miniatűr rózsákra emlékeztetnek. Vágott virágos kompozíciókhoz kiváló választás, és széles színskálán nyílik, beleértve a fehéret, sárgát, pirosat, rózsaszínt, lilát és narancssárgát. A növény minden része protoanemonint tartalmaz, és mérgező az emberek, macskák és kutyák számára.
Borzas boglárka
Ranunculus sardous
A borzas boglárka (Ranunculus sardous) a boglárkafélék családjába tartozó egyéves lágyszárú növény, amely Európában, Észak-Afrikában és a Kanári-szigeteken őshonos. Jellemzői a sűrűn szőrös szárak és levelek, valamint a fényes, aranysárga, ötszirmú virágok, amelyek kora tavasztól nyárig nyílnak. Gyakori nedves mezőkön, legelőkön és bolygatott területeken; őshonos területén kívül sok helyen gyomnövényként tartják számon.
Vadretekgyökér
Raphanus raphanistrum
A vadretekgyökér (Raphanus raphanistrum) a Brassicaceae (keresztesvirágúak) családjába tartozó gyorsan növő egyéves növény, amely a Mediterrán-medencéből származik, és mára az egész világon elterjedt. Zavart talajokon, útszéleken és szántóföldeken virágzik a legjobban. A növény jellegzetes négyszirmú virágokat hoz létre – fehér, sárga vagy rózsaszín színben, sötét erekkel –, fiatal levelei és virágbimbói pedig fogyaszthatók, borsosra emlékeztető ízükkel hasonlítanak a rukolához. Bár mezőgazdasági szempontból sok helyen gyomnak minősítik, ökológiai értékkel bír mint beporzóknak táplálékot nyújtó növény, és történelmi jelentősége is van éhínség idején fogyasztott ételként.
Retek
Raphanus sativus
A Raphanus sativus, közismert nevén retek, a Brassicaceae (keresztesvirágúak) családjába tartozó gyorsan növő egyéves vagy kétéves zöldségnövény. Ázsiában őshonos, és több mint 2000 éve termesztik szerte a világon ropogós, ehető gyökeréért. A növény tőlevélrozettát fejleszt szárnyasan összetett levelekből, és fehértől lilásig terjedő, négy szirmú virágokat hoz. Fajtái a kis gömbölyű pirosoktól a hosszú fehér daikon retekig terjednek. Hűvösebb időszakban termeszthető kultúrnövény, amelyet a kertészek gyors betakarítása és egyszerű gondozása miatt kedvelnek.
Raukaua
Raukaua
A Raukaua egy kis, örökzöld cserjékből és fákból álló nemzetség az Araliaceae családban, amely Új-Zélandon és Dél-Amerika déli részén (Chile és Argentína) őshonos. A nemzetség 6 fajt foglal magába, amelyek mindegyike fásszárú növény heteroblasztikus lombozattal — a fiatal levelek gyakran drámaian különböznek a felnőtt levelektől. A legismertebb az R. anomalus, egy szétterülő cserje cikk-cakk szövevényes ágakkal, amely Új-Zéland egyedülálló növényvilágának jellegzetes képviselője. A māori nép hagyományosan illóolajat nyert az R. edgerleyi leveleiből, amelyet gyógyászati és rituális célokra egyaránt használtak.
Indiai kígyógyökér
Rauvolfia
A Rauvolfia az Apocynaceae családba tartozó örökzöld cserjék nemzetsége, amely Ázsia, Afrika és Amerika szubtrópusi és trópusi régióiból származik. A legismertebb faj, a Rauvolfia serpentina (indiai kígyógyökér), vadon nő a szub-himalájai területeken akár 1000 m tengerszint feletti magasságig, és történelmileg a gyökerei miatt termesztik, amelyek indol alkaloidokban, például rezerpinben gazdagok. Ezeket az ayurvédikus gyógyászatban, a 20. század óta pedig a nyugati farmakológiában a magas vérnyomás ellen használják. A növény apró, fehéres-rózsaszínes virágokat hoz, amelyek terminális virágzatokban csoportosulnak, és éretten lilás vagy fekete bogyókat terem.
Utazók fája
Ravenala madagascariensis
A Ravenala madagascariensis, közismert nevén az utazók fája, egy Madagaszkáron őshonos, lenyűgöző örökzöld növény, amely hatalmas, evező alakú leveleiről ismert. Levelei drámai, pávatollra emlékeztető legyező alakban bomlanak ki. Köznapi neve ellenére nem valódi pálma, hanem a papagájvirág-félék és a banán közeli rokona, a Strelitziaceae család tagja. A kifejlett példányok elérhetik a 9-15 méteres magasságot, és a trópusi tájépítészet ikonikus elemei.
Fenséges pálma
Ravenea rivularis
A Ravenea rivularis, közismert nevén fenséges pálma, egy tekintélyes trópusi pálma, amely Madagaszkár folyópartjain őshonos. Gracilis, ívelt lombozata jellemzi, természetes élőhelyén akár 24 méteres magasságot is elérhet, beltérben azonban általában 180–300 cm-re nő. Az egyik legnépszerűbb beltéri pálma elegáns, trópusi megjelenése miatt.
Törpekaktusz
Rebutia
A Rebutia egy kisméretű, gömbölyded kaktuszokból álló nemzetség, amely Bolíviából és Észak-Argentínából származik, ahol akár 3600 méteres magasságban, hegyoldalakon élnek. Kompakt csoportokat alkotnak kerek fejekből, amelyeknek nincsenek határozott bordáik, helyettük apró szemölcsök és finom tüskék borítják őket. Fő vonzerejük a virágzatuk: a növény méretéhez képest nagyok, piros, narancssárga, sárga, rózsaszín, ibolya vagy fehér színűek, és a szár töve körül nyílnak ki, mint egy korona. A leggyakrabban termesztett fajok az R. minuscula, az R. fabrisii és a korábbi Aylostera fajok, valamint számos hibrid.
Törpekaktusz
Rebutia canigueralii
A Rebutia canigueralii egy kisméretű, gömb alakú kaktusz, amely Bolívia hegyvidéki régióiból származik, ahol sziklás és köves talajon, nagy tengerszint feletti magasságban él. Kompakt telepeket alkotó, gömbölyded szárai ritkán haladják meg a 10 cm-es magasságot, felszínüket finom, fehéres sugaras tüskék borítják. Tavasszal számos látványos, narancssárga, rózsaszín vagy piros árnyalatú, kontrasztos közepű virágot hoz, amelyek a szár alapja körül nyílnak. Lassú növekedésű faj, amelyet a gyűjtők nagyra értékelnek kis mérete, bőséges virágzása és ellenálló képessége miatt.
Vörös Korona Kaktusz
Rebutia minuscula
A Rebutia minuscula, közismert nevén Vörös Korona Kaktusz, egy apró gömb alakú kaktusz, amely Argentína hegyvidéki területeiről származik. Mindössze 8 cm magasságot elérve is lenyűgöző látványt nyújt: minden tavasszal és nyáron piros, rózsaszín és narancssárga tölcsér alakú virágokat hoz a tő aljából. Széles körben az egyik legkönnyebben nevelhető és virágoztatható beltéri kaktusznak tartják.
Fehér rezeda
Reseda alba
A Reseda alba, közismert nevén fehér rezeda, a rezedafélék (Resedaceae) családjába tartozó egyéves vagy rövid életű évelő növény, amely a Földközi-tenger térségében, Nyugat-Ázsiában és Észak-Afrikában őshonos. Akár egy méter magasra is megnőhet, mélyen szeldelt, keskeny levelekkel és apró, fehér virágokból álló, sűrű, fodros fürtvirágzattal rendelkezik, amely nyártól őszig nyílik. Bár kevésbé illatos, mint rokona, az illatos rezeda (Reseda odorata), kedvelik légies, felálló termete, hosszú virágzási ideje, valamint a beporzókra gyakorolt vonzereje miatt a vidéki stílusú és vadvirágos kertekben.
Japán keserűfű
Reynoutria
A Reynoutria a Polygonaceae családba tartozó nagyméretű, erőteljes növekedésű, lombhullató évelő lágyszárú növények nemzetsége, mely Kelet-Ázsiából (Japán, Kína, Korea, Tajvan) származik. A nemzetség legismertebb faja a Reynoutria japonica (japán keserűfű), amely a világ egyik legagresszívebb invazív növénye. A növények robusztus, bambuszszerű, üreges szárakat fejlesztenek, amelyek elérhetik a 2–4 méteres magasságot, széles, szív alakú leveleket és sűrű, apró, krémszínű virágfürtöket hoznak késő nyáron és ősszel. A rizómák rendkívül kitartóak, akár -35°C-os hőmérsékletet is túlélnek, és képesek áthatolni beton alapokon, falakon és vízelvezető rendszereken. Őshazájában a nemzetséget gyógyászati célokra használják – különösen Hu Zhang (tigrisnád) néven a hagyományos kínai orvoslásban –, fiatal hajtásait pedig zöldségként fogyasztják.
Cseh óriáskeserűfű
Reynoutria × bohemica
A Reynoutria × bohemica, közismert nevén cseh óriáskeserűfű, egy rendkívül gyors növekedésű hibrid inváziós növény. Az ártéri japánkeserűfű (R. japonica) és az óriás keserűfű (R. sachalinensis) természetes kereszteződéséből jött létre, és mindkét szülőfaj agresszív életerejét ötvözi. Üreges, ízelt, bambuszszerű szárai egyetlen növekedési szezon alatt akár a 3-5 méteres magasságot is elérhetik. Föld alatti rizómarendszere képes áttörni az épületek alapjait, a burkolatokat és a falakat, súlyos szerkezeti károkat okozva. A világ száz legveszélyesebb inváziós faja közé sorolják, és számos európai országban törvényileg szabályozzák a terjedését. Kiirtása több éven át tartó ismételt vegyszeres kezelést vagy a rizómák mély, gépi kiásását igényli.
Japán keserűfű
Reynoutria japonica
A Reynoutria japonica, közismert nevén japán keserűfű, Kelet-Ázsiából származó, rendkívül invazív évelő lágyszárú növény. Az IUCN a világ legveszélyesebb inváziós fajainak egyikeként tartja számon: sűrű, akár 3 méter magasságot is elérő bozótosokat alkot, amelyek kiszorítják az őshonos növényzetet, agresszív rizómarendszerével pedig komoly szerkezeti károkat okoz épületekben, utakban és vízelvezető rendszerekben.
Óriás keserűfű
Reynoutria sachalinensis
Az óriás keserűfű (Reynoutria sachalinensis) a világ egyik legagresszívabb inváziós növénye, amely a Szahalin-szigetről, Japánból és Kelet-Ázsiából származik. Üreges, vöröses szárai akár a 4 méteres magasságot is meghaladhatják, hatalmas, szív alakú levelei pedig elérhetik a 40 cm-es szélességet. Nyár végén apró, krémfehér virágokból álló sűrű bugavirágzattal virágzik, amely vonzza a beporzókat. A 19. században dísz- és takarmánynövényként került Európába és Észak-Amerikába, majd kivadult a termesztésből, és nagy területen kolonizálta a folyópartokat, útmenti területeket, parlagon hagyott földeket és bolygatott élőhelyeket. Rizómarendszere mélyen behatol a talajba, és akár egyetlen 1 cm-es darabból is képes regenerálódni, ami rendkívül megnehezíti a kiirtását. Kiszorítja az őshonos vegetációt azáltal, hogy beárnyékolja a talajt, és allelopatikus vegyületeket bocsát ki, amelyek gátolják más növények növekedését. A világ 100 legveszélyesebb inváziós faja közé sorolják, komoly fenyegetést jelent a biológiai sokféleségre, az infrastruktúrára és a vízfolyásokra.
Varjútövis
Rhamnus
A Rhamnus a bengefélék (Rhamnaceae) családjába tartozó, mintegy 100 fajt számláló nemzetség, amely lombhullató vagy örökzöld cserjékből és kisebb fákból áll, közismert nevükön varjútövisek vagy bengék. Az északi félteke mérsékelt övi régióiban őshonos, beleértve Európát, Észak-Afrikát, Ázsia mérsékelt övi részeit és Észak-Amerikát. A nemzetség magában foglal hidegtűrő lombhullató fajokat, mint a közönséges varjútövis (R. cathartica) és a kutyabenge (R. frangula), valamint mediterrán és amerikai nyugati parti örökzöld fajokat, mint az R. alaternus és az R. croceus. Virágai aprók, zöldessárgák és jelentéktelenek, tavasszal nyílnak, majd bogyószerű csonthéjas termések követik őket, amelyek feketék vagy vörösesek, és a madarak kedvelt táplálékai. Számos ága tövisben végződik, ami a magyar nevét is adta. Gyakran használják sövényekben és cserjecsoportokban, bár egyes fajok, különösen az R. cathartica, invazívnak számítanak eredeti élőhelyükön kívül. Ez az adatlap a nemzetség szintű adatokat tartalmazza; az egyes fajok, mint az R. cathartica, saját adatlappal rendelkeznek az adatbázisban.
Közönséges varjútövis
Rhamnus cathartica
A közönséges varjútövis (Rhamnus cathartica) a Rhamnaceae családba tartozó lombhullató cserje vagy kis fa, mely Európában és Nyugat-Ázsiában őshonos. Tüskés, görbe ágai és fényes fekete, ősszel érő bogyói jellemzik. Bár természetes élőhelyén ökológiai értéket képvisel, Észak-Amerikában rendkívül invazívnak számít, ahol sűrű bozótosokat alkot és kiszorítja az őshonos növényzetet. FIGYELMEZTETÉS: a bogyók MÉRGEZŐEK — antrakvinonokat és emodint tartalmaznak, melyek erős hashajtó hatást váltanak ki. Macskákra, kutyákra és emberekre egyaránt mérgező.
Rhaphidophora (nemzetség)
Rhaphidophora
A Rhaphidophora az Araceae család trópusi kúszónövényeinek egyik nemzetsége, amely Délkelet-Ázsiából származik. A legnépszerűbb fajok közé tartozik az R. tetrasperma (amelyet köznyelven „mini monsterának" neveznek) és az R. decursiva. Ezek a gyorsan növő növények díszesen áttört levelekkel rendelkeznek, és beltérben kapaszkodó támasztékkal remekül fejlődnek.
Sárkányfarok
Rhaphidophora decursiva
A Rhaphidophora decursiva egy kúszó habitusú kontyvirágféle, amely az indiai szubkontinens, Dél-Kína és Indokína nedves erdőiben őshonos. Léggyökereivel fatörzsekre és sziklákra kapaszkodik, a vadonban akár a 15 méteres magasságot is elérheti; beltérben támaszték mellett általában 1,5 méter körüli marad. A fiatal levelek épek és kékeszöldek; a kifejlett levelek sötétzöldre váltanak, hatalmasra nőnek, és majdnem a főérig szeldeltek, oldalanként 9-15 szegmenssel, hasonlítva a szárnyalt levelű monsterákra. Gyakori angol neve ellenére nem valódi filodendron.
Mini Monstera
Rhaphidophora tetrasperma
A Rhaphidophora tetrasperma, amelyet Mini Monstera néven ismernek széles körben, egy trópusi kúszónövény, amely Délkelet-Ázsiából származik. Bár fenesztrált levelei hasonlítanak a Monstera deliciosa leveleihez, egy teljesen különálló nemzetséghez tartozik. Rendkívül gyorsan növő növény, amely léggyökereit használja fák vagy támaszok megmászásához, így kedvelt választás a lakásdekorációban szobrászi megjelenése és híres „unokatestvérénél" kompaktabb mérete miatt.
Indiai galagonya
Rhaphiolepis
Az indiai galagonya (Rhaphiolepis) a rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó örökzöld cserje, amely Dél-Kínában és Délkelet-Ázsiában őshonos. Közönséges neve ellenére nem Indiából származik. Tavasszal illatos, fehér vagy rózsaszín virágfürtöket hoz, és széles körben termesztik dísznövényként sövényekhez, szegélyekhez és csoportos beültetésekhez.
Japán naspolya
Rhaphiolepis bibas
A japán naspolya (Rhaphiolepis bibas, korábban Eriobotrya japonica) egy Délkelet-Kínából származó örökzöld gyümölcsfa, amelyet világszerte széles körben termesztenek szubtrópusi és mediterrán vidékeken. Magassága eléri a 3–8 métert, jellegzetességei a nagyméretű, bőrszerű, sötétzöld levelek, az ősszel és télen nyíló illatos fehér virágok, valamint a tavasszal érő narancssárga vagy sárga gyümölcsök. Egyike azon kevés gyümölcsfáknak, amelyek télen virágoznak, így menedéket és táplálékot nyújtanak a beporzóknak és a madaraknak a hideg hónapokban.
Indiai galagonya
Rhaphiolepis indica
Az indiai galagonya (Rhaphiolepis indica) egy kompakt, örökzöld cserje, amely Dél-Kínában, Tajvanon és Vietnamban őshonos. Világszerte kedvelt kerti növény fényes, sötétzöld lombozata és illatos, fehér vagy rózsaszín, ötszirmú virágai miatt, amelyek tavasszal, és gyakran ősszel is nyílnak. Körülbelül 1,2-1,5 méter magasságot és szélességet ér el, sűrű, gömbölyded formát alkotva, amely kiválóan alkalmas alacsony sövénynek, épületalapok mellé vagy szoliter növénynek. A virágzást apró, kékesfekete almatermések követik, amelyeket a madarak kedvelnek. A rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozik, és a megtelepedést követően jól tűri a hőséget, a tengerparti sós permetet és a mérsékelt szárazságot, így népszerű, kevés gondozást igénylő választás a mérsékelten meleg és szubtrópusi tájakon.
Japán babérrózsa
Rhaphiolepis umbellata
A Rhaphiolepis umbellata, vagy japán babérrózsa, egy Japánban és Koreában őshonos örökzöld cserje, amely a tengerparti kertek kedvelt növénye kiváló só- és széltűrése miatt. Levelei oválisak, bőrneműek és fényesek, sötétzöld színűek, amelyek télen gyakran lilás árnyalatot öltenek. Tavasz és kora nyár között illatos, fehér vagy enyhén rózsaszínes virágokból álló sűrű virágzatot hoz, melyet dekoratív kékesszete bogyók követnek. Lassú növekedésű, szívós növény, amely jellemzően 1-2 méter magasságot és szélességet ér el.
Tűpálma
Rhapidophyllum hystrix
A tűpálma (Rhapidophyllum hystrix) egy lassú növekedésű, bokrosodó pálmafaj, amely az Egyesült Államok délkeleti partvidéki síkságain őshonos. Nevét a levelek tövében megjelenő hosszú, hegyes, fekete tüskékről kapta. A világ leginkább fagytűrő pálmájának tartják, amely a fagypont alatti hőmérsékletet is jól bírja. Sötétzöld, tenyeresen összetett levelei rövid, gyakran a föld alatt maradó törzsből erednek, sűrű, több törzsű csoportokat alkotva, amelyek ideálisak aljnövényzetnek.
Hölgypálma
Rhapis excelsa
A Rhapis excelsa, közismert nevén hölgypálma vagy széleslevélű hölgypálma, egy elegáns legyezőpálma, amely Dél-Kínából származik. Lassú növekedésének és buja, legyező alakú lombozatának köszönhetően az egyik legjobb szobapalma kezdők számára. Barna rostokkal borított, karcsú szárai bambuszszerű megjelenést kölcsönöznek neki, így kiváló dekoratív választás beltéri terekbe. A NASA vizsgálatai a legjobb légtisztító növények egyikeként azonosították.
Karcsú hölgypálma
Rhapis humilis
A Rhapis humilis, közismert nevén karcsú hölgypálma vagy nádas Rhapis, egy csomósodó, aljnövényzeti pálma, amely Dél-Kína szubtrópusi erdeiben (Yunnan tartomány) honos. Sűrű töveket alkot, vékony, bambuszszerű szárainak tetején elegáns, legyező alakú, keskeny, ujjszerű szegmensekre osztott lombozattal. Rokonánál, a Rhapis excelsánál lassabban fejlődik, de meleg éghajlaton beltéri dísznövényként és kerti akcentusnövényként egyaránt elterjedten termesztik.
kerti rebarbara
Rheum rhabarbarum
A kerti rebarbara egy télálló évelő növény, amelyet húsos, savanykás, ehető száraiért termesztenek. Nagy, szív alakú, zöld levelei mérgezőek, ha lenyelik, mivel magas koncentrációban tartalmaznak oxálsavat. A növénynek hideg téli nyugalmi időszakra van szüksége ahhoz, hogy a következő tavaszon sikeres termést hozzon.
Rebarbara
Rheum x hybridum
A rebarbara egy robusztus és hidegtűrő évelő zöldség, amelyet vastag és savanykás, a rubinvöröstől a zöldig terjedő színű száraiért, valamint hatalmas, hullámos leveleiért kedvelnek. Bár süteményekben és lekvárokban gyakran gyümölcsként használják, botanikailag a keserűfűfélék családjába tartozó zöldség. A növény fás gyöktörzséből sűrű bokrot képez, és ha nem metszik meg, késő tavasszal magas, fehéres virágzatot növeszt. Csak a szárai ehetőek: a levelek nagy mennyiségű oxálsavat tartalmaznak, ezért fogyasztásuk szigorúan tilos.
Húsvéti kaktusz
Rhipsalidopsis gaertneri
A húsvéti kaktusz (Rhipsalidopsis gaertneri) egy epifita kaktuszfaj, amely Brazília Atlanti-erdőjéből, különösen Paraná és Santa Catarina államokból származik. A sivatagi kaktuszoktól eltérően párás körülmények között és szórt fényben érzi jól magát, tavasszal lenyűgöző, csillag alakú virágokat hoz piros, rózsaszín és fehér árnyalatokban.
Vesszőkaktusz
Rhipsalis
A Rhipsalis az epifita trópusi kaktuszok egyik nemzetsége, amely Közép- és Dél-Amerika esőerdőiben őshonos, néhány faja pedig Afrikában és Srí Lankán is megtalálható – ezek az egyetlen kaktuszok, amelyek az Amerikán kívül is őshonosak. A sivatagi kaktuszokkal ellentétben a Rhipsalis fákon és sziklákon nő a párás trópusi erdőkben, szűrt fényben, rendszeres nedvesség és magas páratartalom mellett fejlődik. Karcsú, csüngő, szelvényezett szárai a spagettire vagy a fagyöngy ágaira emlékeztetnek, innen erednek legnépszerűbb magyar nevei is. Késő téltől tavaszig apró fehér vagy krémszínű virágokat hoz, melyeket áttetsző, gyöngyszerű bogyók követnek. Kivételesen hosszú életű (25+ év), és az ASPCA igazolása szerint nem mérgező macskákra, kutyákra és emberekre nézve.
Találja meg a tökéletes növényt
Növénykalauzunk segít megtalálni a tapasztalati szintjéhez és az évszakhoz ideális fajokat.
Böngéssz Nehézség, Évszak és Más Szerint
Használd az alábbi szűrőket, hogy leszűkítsd ezt a katalógust gondozási nehézség, évszak, környezet szerint, vagy keress közvetlenül név alapján. Minden szűrő egy, az adott termesztési feltételeidhez igazított listához vezet.