1559 Könnyű Kisállatbarát | 2026 útmutató - 6. oldal
1559 könnyű kisállatbarát keresése. Teljes útmutató a kertedhez.
1559 Kisállatbarát könnyű szinttel
181–216 megjelenítve a 1559-ból
Fenyérfű
Bothriochloa ischaemum
A fenyérfű (Bothriochloa ischaemum) a pázsitfűfélék (Poaceae) családjába tartozó évelő, csomós növésű pázsitfű, mely eredetileg Dél-Európa és Nyugat-Ázsia száraz sztyeppéiről származik, de mára szinte az egész világon elterjedt, sok helyen inváziós fajként. Laza bokrokban, felálló szárakkal 30–100 cm magasra nő, szürkészöld levélzete ősszel jellegzetes barnás-vöröses színt ölt. Erős, mélyre hatoló gyökérzetének köszönhetően kiválóan bírja a szárazságot és a taposást, ezért gyakran ültetik útszéli rézsűkre és eróziógátlásra. Nyár és ősz folyamán sárgás virágzatot, majd vörösesbarna magkalászokat hoz.
Jelzőfű
Brachiaria decumbens
A jelzőfű (Brachiaria decumbens) egy erőteljes, évelő trópusi fűféle, amely Közép- és Kelet-Afrikából származik, és a Poaceae (pázsitfűfélék) családjába tartozik. A trópusi régiókban széles körben meghonosodott, és Dél-Amerika, különösen Brazília egyik legfontosabb legelőfüve. Tömör, gyorsan terjedő gyepszőnyeget alkot sztolonokon és rizómákon keresztül, elviseli a gyenge, savanyú talajokat és az időszakos aszályt.
Közönséges palackfa
Brachychiton populneus
A közönséges palackfa (Brachychiton populneus) egy Ausztrália keleti részén őshonos, szívós örökzöld fa, amely víztárolásra alkalmas palack alakú törzséről, fényes, nyárfára emlékeztető leveleiről és kiváló szárazságtűréséről ismert. Tavasszal és nyáron krémszínű, rózsaszín vagy lila erezetű, harang alakú virágokat hoz, melyeket fás terméstokok követnek.
Mediterrán áltippan
Brachypodium retusum
A Brachypodium retusum egy robusztus és szárazságtűrő mediterrán évelő fűféle, amely sűrű csomókban növő, keskeny, hamvaszöld leveleivel tűnik ki. A mediterrán medencéből származó faj alapvető ökológiai szerepet tölt be, mivel a tüzek után az elsők között hajt ki, hozzájárulva a talaj stabilizálásához és a vegetáció helyreállításához. Zöldes-sárgás kalászai tavasztól kora nyárig nyílnak, természetes textúrát és mozgást kölcsönözve a száraz kerteknek.
Hattyú-folyói margaréta
Brachyscome iberidifolia
A Brachyscome iberidifolia, közismert nevén a hattyú-folyói margaréta, egy bájos ausztrál egynyári lágyszárú növény. Különösen kedvelt finom, páfrányszerű lombozatáért és bőséges apró, margarétaszerű virágaiért, amelyek élénk kék, lila, rózsaszín és fehér árnyalatokban nyílnak. Kompakt, párnaszerű növekedési formájával kiváló választás szegélyek, sziklaskertek és csüngő kosarak számára.
Brazil Fakaktusz
Brasiliopuntia brasiliensis
A Brasiliopuntia brasiliensis, közismert nevén Brazil Fakaktusz, egy monotypikus, faszerű kaktusz, amely Brazíliában, Argentínában és Paraguayban őshonos. A Brasiliopuntia nemzetség egyetlen faja, és arboreszens szerkezetéről ismerhető fel: fás, hengeres törzse tetején lapított kladódiumok helyezkednek el az ágak csúcsain. Természetes élőhelyén meghaladhatja a 20 méteres magasságot.
Káposztafélék
Brassica
A Brassica nemzetség több mint 30 lágyszárú növényfajt foglal magában a keresztesvirágúak (Brassicaceae) családjából, köztük a világ leggyakrabban fogyasztott zöldségeit: a kelkáposztát, a fejes káposztát, a brokkolit, a karfiolt, a mustárt és a tarlórépát. Az Európából és Ázsiából származó, egy- vagy kétéves ciklusú növények jól alkalmazkodnak a hűvös és mérsékelt éghajlathoz. Tápanyagban gazdag leveleket és a család nevét adó, jellegzetes négytagú, sárga vagy fehér szirmú virágokat hoznak.
Repce
Brassica napus
A Brassica napus, amelyet széles körben repcének vagy kanolának ismernek, egy gyorsan növő lágyszárú növény, amely élénk sárga virágokkal borított hatalmas mezőiről híres. A világ egyik legfontosabb olajnövény-kultúrája, amelyet étkezési növényi olaj, biodízel és takarmány előállítására használnak. Fiatal levelei ehetők és tápanyagban gazdagok, a kelkáposztára emlékeztetnek.
Fodros kel
Brassica oleracea var. acephala
A fodros kel a Brassicaceae családba tartozó leveles, tápláló, lágyszárú zöldség. Rendkívül fagyálló, és világszerte szupereledként tartják számon, mivel gazdag vasban, kalciumban, valamint A-, C- és K-vitaminban. Levelei a fajtától függően a világoszöldtől a lilásig terjedhetnek.
Fejes káposzta
Brassica oleracea var. capitata
A fejes káposzta (Brassica oleracea var. capitata) a keresztesvirágúak családjába tartozó kétéves leveles zöldség, amelyet szorosan záródó feje miatt egynyári növényként termesztenek. A Földközi-tenger partvidékén és Nyugat-Európában őshonos; világszerte az egyik legelterjedtebb zöldségféle, amelyet nyersen salátákban, savanyítva (savanyú káposztaként) vagy főzve fogyasztanak.
Kínai kel
Brassica rapa pekinensis
A kínai kel (Brassica rapa pekinensis) egy hűvös évszakban termeszthető leveles zöldség, amely Kínából származik, és a Brassicaceae (keresztesvirágúak) családjába tartozik. Halványzöld, ráncos levelekből álló, tömör, hengeres fejet alkot, és Kelet-Ázsia egyik legszélesebb körben termesztett zöldségnövénye. Enyhe, enyhén édes ízéért és sokoldalú felhasználhatóságáért kedvelik.
Vadonász
Bromelia antiacantha
A Bromelia antiacantha, közismert nevén vadonász vagy karaguata, egy Brazília déli és délkeleti részén, az Atlanti-parti Esőerdőkben és a restinga vidékeken, valamint Uruguayban őshonos szárazföldi bromélia. Sűrű, akár 2 méter magas csomókat alkot, merev, hosszú (80-185 cm), rozettába rendeződött, sötét tüskékkel szegélyezett levelekkel. Nyáron (decembertől februárig) virágzik, krémesfehér felleveleket és világos szegélyű, rózsaszín virágokat hoz. Február és június között érő termései háromszögletű, lédús bogyók, amelyek savanykás-édes ízűek; a népi gyógyászatban légzőszervi problémákra, a konyhában pedig sokoldalúan használják őket.
Lángszívű bromélia
Bromelia balansae
A Bromelia balansae, közismert nevén lángszívű bromélia, egy nagy méretű, talajon élő bromélia, amely Brazíliából, Argentínából, Bolíviából, Kolumbiából és Paraguayból származik. Ez a látványos növény hosszú, tüskés levelekből álló, nagy rozettát alkot, és különösen ismert pompás virágzásáról: virágzás előtt a rozetta közepe élénk vörös-narancssárga színre vált, majd bíbor és fehér virágok bontakoznak ki belőle – létrehozva az ikonikus „lángoló szív" megjelenést. Ez egy erős, szárazságtűrő növény, amely gyönyörűen alkalmazható kertészeti díszítőelemként, élő sövényként vagy feltűnő cserepes dísznövényként.
Vadananász
Bromelia pinguin
A Bromelia pinguin, közismert nevén vadananász vagy pinguin-bromélia, egy Közép-Amerikában, a Karib-térségben és Dél-Amerika északi részén őshonos, tüskés, talajlakó broméliaféle. Sűrű rozettákat alkot hosszú, robusztus levelekkel, amelyeket éles tüskék borítanak. Intenzíven savanyú, sárga termései ehetőek, ízük az ananász és a citrusfélék keverékére emlékeztet. A növény természetes úton indákkal (sztolónokkal) szaporodik a föld felett és alatt egyaránt, sűrű telepeket alkotva eredeti élőhelyén. Rendkívül ellenálló és jól alkalmazkodik a nehéz körülményekhez, ezért a trópusi régiókban széles körben ültetik élőkerítésként és talajerózió elleni védekezés céljából.
Rozsnok fű
Bromus
A Bromus nemzetség a pázsitfüvek egy sokszínű csoportját foglalja magába, amelyeket közönségesen rozsnokoknak vagy rozsnok füveknek neveznek. Széles körben elterjedtek a mérsékelt övi régiókban, és jellemzőjük az elágazó, csüngő bugavirágzat. Míg egyes fajokat gyomnövénynek tekintenek a termőföldeken, sok fajt értékes legelőnövényként vagy díszgrowásként tartanak számon finom textúrájuk és szélben ringó, elegáns mozgásuk miatt.
Papíreper
Broussonetia papyrifera
A papíreper (Broussonetia papyrifera) egy gyorsan növekvő, lombhullató fa, amely Kelet-Ázsiából származik. Történelmileg nagyra értékelték a japán washi papír előállításában és a csendes-óceáni kultúrákban a tapa szövet készítésében; rendkívül alkalmazkodóképes fa, amely elviseli a gyenge talajokat, az aszályt és a városi légszennyezést.
Jamaicai nefelejcs
Browallia americana
A Browallia americana, közismert nevén jamaicai nefelejcs vagy cserjeviola, a Solanaceae (burgonyafélék) családjába tartozó egynyári vagy rövid életű évelő dísznövény, amely trópusi Dél-Amerikából származik. Csillag alakú virágait kék, ibolya és fehér árnyalatokban hozza, tavasszal és nyáron bőségesen virágzik. Kiváló választás cserepes ültetéshez, szegélyekhez és árnyékos kertekbe.
Kaukázusi nefelejcs
Brunnera macrophylla
A Brunnera macrophylla, közismert nevén kaukázusi nefelejcs, egy árnyékkedvelő lágyszárú évelő növény, amely a Kaukázus és Törökország erdőiben őshonos. Minden tavasszal apró, élénkkék virágfürtöket hoz a nagy, szív alakú levelek felett, így kedvelt választás erdei kertekbe és árnyékos szegélyágyásokba.
Lepkecsalogatóbokor
Buddleja davidii
A Buddleja davidii, közismert nevén lepkecsalogatóbokor vagy nyári orgona, egy gyorsan növő lombhullató cserje, amely Közép-Kínából származik. Nyártól őszig hosszú, íves bugavirágzatokat hoz, amelyek lila, fehér, rózsaszín és levendulakék árnyalatokban illatoznak, és mágnesként vonzzák a lepkéket, méheket és egyéb beporzókat. Erőteljes növekedése és látványos virágzása révén a világ egyik legnépszerűbb díszkertészeti cserjéjévé vált.
Fürtös szerencsevirág
Bulbine frutescens
A Bulbine frutescens egy gyors növekedésű, Dél-Afrikából származó évelő pozsgás növény, amelyet gyakran használnak talajtakaróként és dísznövényként. Húsos, hengeres és megnyúlt, a hagymáéhoz hasonló levelei sűrű csomókat alkotnak, amelyekből tél végétől őszig apró, csillag alakú, sárga vagy narancssárga virágokkal teli szárak emelkednek ki. Rendkívül szívós, szárazságtűrő és gyakorlatilag kártevőmentes.
Kereklevelű buvákfű
Bupleurum
A Bupleurum a zellerfélék (Apiaceae) családjába tartozó, körülbelül 180 fajt számláló nemzetség, amely a törékeny egynyári vadvirágoktól a fás szárú mediterrán cserjékig terjed. A legszélesebb körben termesztett tagjai a dísznövényként tartott kereklevelű buvákfű (Bupleurum rotundifolium), amelyet a virágkötők sárgászöld, csésze alakú fellevelei miatt kedvelnek, valamint a kelet-ázsiai gyógyhatású fajok, a B. falcatum és a B. chinense, amelyek szárított gyökere a hagyományos kínai orvoslásban 'chai hu' néven ismert. A növények kékeszöld, kerekded levelekből álló, légies bokrokat alkotnak, amelyeket nyártól őszig apró, sárgászöld virágokból álló ernyők díszítenek.
Pindó Pálma
Butia capitata
A Butia capitata, közismert nevén Pindó Pálma vagy Zselépálma, egy lassan növő tollas pálma, amely Dél-Brazíliából, Uruguayból és Argentínából származik. Különleges értékét elegáns, kékes-szürke, ívelt lombjai és ehető, narancssárga-sárga gyümölcsöket hozó fürtjei adják, melyekből zselét és bort készítenek.
Zselépálma
Butia odorata
A Butia odorata, közismert nevén zselépálma vagy pindo-pálma, egy ellenálló tollas pálma, amely dél-Brazília, Uruguay és Argentína füves pusztáinak őshonos növénye. A világ egyik legfagyállóbb pálmája, amely akár -12 °C hidegnek is ellenáll. Ívelt kékeszöld lombozata és ehető narancssárga-sárga terméseiből álló fürtjei miatt értékes díszfa és termőnövény a kertészetben.
Kaktusz
Cactaceae
A „kaktusz” a Cactaceae családba tartozó növények összefoglaló neve. Ezek az Amerikából származó pozsgások vastag szárukban tárolják a vizet, levelek helyett pedig areolákba (tövispárnákba) rendeződött tüskéik vannak. Lakásban és erkélyen leginkább a Mammillaria, Echinopsis, Opuntia és Cereus nemzetségek kis és közepes méretű fajait nevelik. Lassan nőnek, sok évig élnek, és egy hűvös, száraz teleltetés után sokuk tavasszal vagy nyáron piros, sárga, rózsaszín, fehér vagy narancssárga virágokkal örvendeztet meg. A szokványos cserepes kaktuszok nem tekinthetők mérgezőnek az emberekre vagy állatokra nézve, de a tüskék és a glochidák (az Opuntia finom szőrei) felsérthetik a bőrt, a szájat és a szemet; néhány faj (például a peyote vagy a San Pedro) alkaloidokat tartalmaz, ezért fogyasztásuk tilos.
Galambborsó
Cajanus cajan
A galambborsó (Cajanus cajan) egy gyors növekedésű, évelő pillangósvirágú cserje, amely Indiából vagy Afrikából származik, és több mint 3000 éve termesztik. Magassága 1 és 3 méter között mozog, hármasan összetett levelekkel és sárga – olykor vöröses csíkozású – virágokkal rendelkezik, melyekből 2-9 ehető magot tartalmazó hüvelyek fejlődnek. Mélyre hatoló gyökérzetének és nitrogénmegkötő képességének köszönhetően jól tűri a szegényes talajt és a száraz időszakokat, így a trópusi és szubtrópusi mezőgazdaság egyik kulcsfontosságú növénye.
Nádtippan
Calamagrostis x acutiflora
A 'Karl Foerster' nádtippan egy évelő díszfű, amely sűrű, felálló bokrot alkot friss zöld levelekből. Júniustól augusztusig karcsú, sárgásbarna kalászok emelkednek a levelek fölé, amelyek egészen a tél végéig egyenesen állnak, struktúrát és mozgást kölcsönözve a téli kertnek. Ez a fajta a Calamagrostis arundinacea és a Calamagrostis epigejos steril hibridje, ezért nem hoz magot – nem terjed nemkívánatos módon a kertben. Jellegzetes, oszlopos növekedésével a modern évelőágyások egyik legnépszerűbb díszfüve.
Bársonyos zebralevél
Calathea rufibarba
A Calathea rufibarba, ma már Goeppertia rufibarba néven ismert, egy dísznövény, amely a brazil Atlanti-esőerdőből származik. Hosszú, keskeny és hullámos leveleiről ismert. A „bársonyos zebralevél” elnevezés a levelek felső, fényes sötétzöld felülete és az alsó, bársonyos lila felülete közötti kontrasztból ered, valamint a levélnyéleket borító vöröses pihékből, amelyek a fajra jellemzőek.
Körömvirág
Calendula officinalis
A körömvirág (Calendula officinalis) a Földközi-tenger vidékéről származó egynyári növény, amelyet széles körben termesztenek élénk narancssárga, sárga és krémszínű virágaiért. Az őszirózsafélék (Asteraceae) családjába tartozik, a világ egyik legrégebbi és legsokoldalúbb gyógynövénye, amelyet a középkor óta használnak gyógyászati, kulináris és díszítő célokra. Ehető virágai tavasztól őszig nyílnak, és vonzzák a hasznos beporzókat a kertbe.
Millió harang
Calibrachoa
A Calibrachoa, közismert nevén Millió harang, bőségesen virágzó növény, amely több száz apró, petúniára emlékeztető virágot hoz. Ezek a kompakt, csüngő növények élénk színeiknek és öntisztító tulajdonságuknak köszönhetően népszerűek csüngő kosarakban és konténerekben, ami azt jelenti, hogy nem szükséges az elhalt virágokat eltávolítani ahhoz, hogy az egész szezonban folyamatosan virágozzanak.
Tengerparti petúnia
Calibrachoa parviflora
A Calibrachoa parviflora, közismert nevén tengerparti petúnia, egy kis termetű, kúszó vadvirág, amely Mexikó, Közép-Amerika és Dél-Amerika partmenti és vízparti élőhelyein őshonos. Apró, harang alakú virágokat hoz, amelyek átmérője 1 cm-nél kisebb, általában lila színűek, halványabb torokrésszel. A modern kerti calibrachoa hibridek (millióharang) vad őse. A növény talajon kúszik, csomópontjain gyökerezik, és nedves, jól áteresztő talajokon virágzik legszebben patakok partján és nyílt lejtőkön.
Szőrös tövisesrekettye
Calicotome villosa
A szőrös tövisesrekettye (Calicotome villosa) a pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába tartozó örökzöld, tövises cserje, amely a mediterrán macchia és a tengerparti gariga jellegzetes növénye. 1–3 méter magasra nő, sűrű, merev ágai hegyes tövisekben végződnek; levelei hármasan összetettek, a levélkék oválisak és sűrűn szőrösek. Tavasszal (januártól áprilisig) élénksárga, intenzív illatú virágok borítják, amelyek 6–15 tagú csoportokban nyílnak. Termése 2–4 cm hosszú, szőrös hüvely. A növény a gyökerein élő szimbióta baktériumok segítségével megköti a nitrogént, így hozzájárul a szegényes és leromlott talajok megújulásához. Ellenáll a sós tengeri szélnek, a hosszan tartó szárazságnak és a rövid ideig tartó fagyoknak -10 °C-ig.
Púderpamacs-cserje
Calliandra
A Calliandra a pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába tartozó, mintegy 140 cserje- és kistermetű fafajt számláló nemzetség, amely az amerikai kontinens trópusi és szubtrópusi vidékein őshonos. Feltűnő, több száz hosszú, selymes porzóból álló pompom-szerű virágai miatt kedvelik. A Calliandra gyors növekedésű, örökzöld dísznövény, amely a meleg éghajlatú kertek ékköve és a kolibrik kedvence.
Surinámi púderpamacs
Calliandra surinamensis
A surinámi púderpamacs (Calliandra surinamensis) egy örökzöld trópusi cserje vagy kis fa a pillangósvirágúak (Fabaceae) családjából. Dél-Amerika északi részén őshonos, többek között Surinamban, Brazíliában, Guyanában, Venezuelában, Kolumbiában, Ecuadorban, Bolíviában és Peruban. Finom, kétszeresen szárnyalt levelei apró levélkékből állnak, amelyek éjszaka összezáródnak és lecsüngenek. Jellegzetességei a látványos, rózsaszín-fehér púderpamacshoz hasonlító virágai, amelyeket akár száz selymes porzószál alkot – ezek a tövüknél fehérek, a végükön pedig rózsaszínűek. Gyorsan növekszik, körülbelül 3,5–4,5 méter magasságot és hasonló szélességet ér el. A pillangósvirágúakra jellemző módon képes megkötni a levegő nitrogénjét, így gazdagítja a talajt.
Csüngő selyemmályva
Callianthe megapotamica
A csüngő selyemmályva (Callianthe megapotamica, korábban Abutilon megapotamicum) a mályvafélék családjába tartozó félfás cserje, amely Brazília déli részén, Uruguayban és Argentína északkeleti részén őshonos. Hosszú, vékony és ívesen hajló szárai vannak, amelyek lecsüngenek vagy falakra, kerítésekre támaszkodnak, magassága elérheti az 1,5–2,5 métert. Levelei szív alakúak és fűrészes szélűek, 5–8 cm hosszúak. Virágai magányosan függenek a szárak mentén: a felfújt piros csészéből sárga szirmok és sötét porzóköteg bukkan elő, mint apró lampionok. Mérsékelt éghajlaton késő tavasztól az első fagyokig virágzik, vonzza a méheket és a beporzókat.
Tarka Abutilon
Callianthe picta
A Callianthe picta, közismert nevén Tarka Abutilon vagy Brazil harangvirág, egy gyorsan növő örökzöld cserje, amely Brazíliából és Dél-Amerikából származik. A Malvaceae (mályvafélék) családjának tagja, melyet lenyűgöző, csüngő, harang alakú, élénk narancssárga virágairól ismerünk, amelyeket jellegzetes vörös erezett mintázat díszít. Tavasztól őszig bőségesen virágzik, ezért a kertek és teraszok kedvelt növénye.
Amerikai lilabogyó
Callicarpa americana
Az amerikai lilabogyó (Callicarpa americana) az Egyesült Államok délkeleti részén őshonos, íves ágrendszerű lombhullató cserje. Különleges díszértékét a zöld lombozat és a szárakat a nyár végétől télig borító, sűrű fürtökben álló, intenzív ibolyaszínű bogyók látványos kontrasztja adja. Tavasszal és kora nyáron apró, kevésbé feltűnő lila vagy fehér virágokat hoz, amelyek vonzzák a méheket és pillangókat, mielőtt átadnák helyüket a híres bogyóknak, melyeket a madarak és más vadon élő állatok előszeretettel fogyasztanak. Alacsony igényű, hőtűrő és különféle talajtípusokhoz jól alkalmazkodó növény, ideális választás beporzóbarát kertekbe és természetközeli terekbe.
Könnyű gondozású Kisállatbarát
A 1559 könnyű kisállatbarát válogatásunk ötvözi e kategória jellemzőit a csökkentett gondozási igényekkel. Tökéletes kezdőknek, akik szeretik ezt a kategóriát.
Miért válasszon Könnyű Kisállatbarátt?
A kisállatbarát szépségének és a könnyű nehézségi szintnek az ötvözésével élvezheti ezt a kategóriát a túlzott karbantartási gondok nélkül. Minden növényt úgy választottak ki, hogy a kategória legjobb jellemzőit kínálja az Ön által keresett gondozási szinten.