Teljes növénykalauz
Fedezze fel a növényeket nehézség, évszak és egyéb szempontok szerint. Találja meg a tökéletes növényt.
Növények városonként
🗺️ Növények városonként4106 növény található
1693–1728 megjelenítve a 4106-ból
Fukszia
Fuchsia regia
A Fuchsia regia egy Brazíliában őshonos fuksziafaj, amely főként a délkeleti és déli régiókban (Bahiától Rio Grande do Sul északi részéig) fordul elő. Az Atlanti-parti Esőerdő magaslati erdőiben, patakok közelében, hűvös és csapadékos éghajlaton nő. Lehet 1,5–5 méteres cserje, vagy fakúszóként is növekedhet. Ágai vékonyak, borvörösek és lecsüngők, lándzsa alakú levelei pedig vöröses levélnyéllel rendelkeznek. Virágai fülbevalóként függenek: a virágkehely és a csészelevelek pirosak, a szirmok pedig lilák. Vonzzák a kolibriket. Termése apró, sötétlila bogyó.
Loncsvirágú fukszia
Fuchsia triphylla
A loncsvirágú fukszia (Fuchsia triphylla) egy látványos dísznövény, amely a karibi Hispaniola szigetéről származik. Hosszú, csöves, narancsvörös virágait csüngő fürtökben hozza, amelyek ellenállhatatlanul vonzzák a kolibriket. A bronzos árnyalatú sötétzöld levelek elegáns hátteret adnak a tüzes virágoknak, így a növény különösen kedvelt függő kosarakban, cserepekben és árnyékos kerti szegélyágyásokban.
Fehér füstike
Fumaria capreolata
A Fumaria capreolata, közismert nevén fehér füstike vagy kúszó füstike, a mákfélék (Papaveraceae) családjába tartozó egynyári lágyszárú növény. Európában, Nyugat-Ázsiában és Észak-Afrikában őshonos, de meghonosodott Ausztrália, Új-Zéland és Dél-Amerika egyes részein is. Finoman szeldelt, kékesszöld levelei és vékony, akár egy méter hosszúságot is elérő szárai kacsos levélnyelek segítségével kapaszkodnak fel falakra, sövényekre és alacsonyabb növényzetre. Tavasztól nyárig – enyhébb éghajlaton egészen őszig – hozza laza fürtökben nyíló, akár húsz csöves virágból álló virágzatát. A virágok fehérek vagy krémszínűek, csúcsuk sötétvörös, a beporzást követően pedig rózsaszínűvé válnak. Bár a hagyományos népi gyógyászatban értékesnek tartják, több régióban környezeti gyomként kezelik, mivel képes elfojtani az alacsony növésű őshonos növényeket.
Orvosi füstike
Fumaria officinalis
Az orvosi füstike egy 10–50 cm magasságot elérő, egyéves lágyszárú növény, amely Európában és Észak-Afrikában őshonos, Magyarországon szántóföldeken, kertekben és parlagokon gyakori gyomnövény. Kékesszürkés-zöld, finoman szeldelt, kétszer szárnyasan összetett levelei és fürtökben nyíló, halvány rózsaszínes-lilás, sötét bíbor csúcsú, sarkantyús virágai jellemzik. Termése a hosszánál szélesebb, csonka csúcsú makkocska.
Mauritiusi kender
Furcraea foetida
A mauritiusi kender (Furcraea foetida) egy évelő szukkulens növény, amely a Karib-térségből és Közép-Amerika északi részéről származik, az Asparagaceae családba tartozik. Látványos, hosszú, kardszerű levelekből álló rozettájáról ismerhető fel, rendkívül ellenálló növény, amelyet trópusi és szubtrópusi kertekben széles körben termesztenek díszítő célból. Erős levélrostjait hagyományosan kötél, textília és kézműves anyagok gyártására használták.
Liotard-gagea
Gagea fragifera
A Gagea fragifera egy kis évelő hagymás növény, amely Európa és Ázsia alpi és szubalpesi régióiban honos. Jellegzetessége a hó olvadása után röviddel megjelenő, élénk sárga, csillag alakú virága. Levelei keskenyek és tőlevelesek, alkalmazkodva a magashegyi környezet rövid vegetációs idejéhez.
Gaiadendron
Gaiadendron punctatum
A Gaiadendron punctatum, közismert nevén platero vagy mezei ibolya, a fakínfélék (Loranthaceae) családjába tartozó hemiparazita (félparazita) cserje vagy kis fa. Nicaragua és Bolívia közötti andoki erdőkben és páramo ökoszisztémákban őshonos, 1330 és 3950 méteres tengerszint feletti magasságban. Családjának legtöbb tagjával ellentétben, amelyek faágakon élősködnek, a platero általában a talajon nő, más növények gyökerein parazitálva, és akár a 10 méteres magasságot is elérheti. Levelei átellenesek, bőrneműek, lándzsás vagy visszás-tojásdad alakúak, a színükön sötétzöldek és fényesek, a sárgás fonákukon pedig jellegzetes fekete pontozás látható. Fürtvirágzata fehér vagy aranysárga csöves virágokból áll, termése pedig kb. 1 cm átmérőjű, narancssárga gömbölyded bogyó.
Kokárdavirág
Gaillardia aristata
A kokárdavirág egy ellenálló évelő növény, amely Észak-Amerika középső részének prérijeiről és dombvidékeiről származik. Alacsony bokrokat alkot szürkészöld, lándzsás levelekkel, amelyeket késő tavasztól őszig margarétaszerű virágok borítanak a sárga, piros, narancs és réz élénk kombinációiban. Megtelepedése után rendkívül szárazságtűrő, teljes napsütésben, szegényes és jó vízelvezetésű talajban fejlődik a legjobban, ideális választás szárazságtűrő kertekbe, beporzóbarát kertekbe és rusztikus szegélyágyásokba.
Kokárdavirág
Gaillardia pulchella
A Gaillardia pulchella, közismert nevén kokárdavirág vagy tűzkerék, egy gyors növekedésű egynyári (néha rövid életű évelő) vadvirág, amely az Egyesült Államok középső és déli részén, valamint Mexikóban őshonos. Virágfejei a vörös, narancssárga és sárga koncentrikus gyűrűivel az amerikai őslakosok által szőtt takarókra emlékeztetnek. 30–60 cm magasságot ér el, nyártól az első fagyokig virágzik, vonzva a pillangókat és a beporzókat.
Takaróvirág
Gaillardia x grandiflora
A Gaillardia x grandiflora, közismert nevén takaróvirág, egy erőteljes hibrid évelő növény, amely Észak-Amerikában őshonos. Feltűnő, margarétaszerű virágai piros, narancssárga és sárga árnyalatokban késő tavasztól őszig nyílnak, így a napos kertek egyik legszínesebb és legkevesebb gondozást igénylő dísznövénye. Rendkívül jól tűri a hőséget, az aszályt és a szegény talajokat, ott is virágzik, ahol sok más növény küzd a megmaradásért.
Kenderkefű
Galeopsis
A kenderkefű (Galeopsis) az árvacsalánfélék (Lamiaceae) családjába tartozó növénynemzetség. Európában és Ázsiában őshonos, Észak-Amerikában meghonosodott egyéves növények. Száruk négyszögletes, a csomók alatt gyakran megvastagodott és érdes szőrökkel borított. Leveleik átellenesek, fűrészes szélűek, a csalánéhoz hasonlóak (de nem csípnek). Nyártól őszig hozzák rózsaszín, lila, fehér vagy halványsárga (mint a G. speciosa esetében lila ajkú) ajakos virágaikat, melyek álörvökben állnak. Erdőszéleken, szántóföldek szélén és nedves talajokon nőnek; több fajuk gyakori gyomnövény.
Közönséges kenderkefű
Galeopsis bifida
A közönséges kenderkefű az árvacsalánfélék (Lamiaceae) családjába tartozó, gyors növekedésű egynyári vadvirág, amely Európában és Ázsia mérsékelt övi területein őshonos, de mára Kanadában, az Egyesült Államok északi részén és Alaszkában is széles körben elterjedt. Felálló szárú, serteszőrös gyógynövény, amely körülbelül egy méter magasra nő; négyszögletes szára a levélcsomópontok alatt érezhetően megduzzadt, levelei keresztben átellenesek, fűrészes szélűek és tojásdad alakúak. Nyár közepétől őszig hozza kicsi, kétajkú, cső alakú virágait, amelyek lila, rózsaszín vagy fehér árnyalatúak, és sűrűn csoportosulnak a szárvégeken – a kicsípett alsó ajak különbözteti meg közeli rokonától, a tarka kenderkefűtől (Galeopsis speciosa). Valódi pionír növény, amely kiválóan érzi magát bolygatott talajon, útmentéken, szántóföldek szélén és nedves parlagon, növényenként több ezer hosszú életű magot termelve. A tibeti és burját népi gyógyászatban régóta használják, jelenleg antioxidáns fenolos vegyületeit tanulmányozzák, bár toxicitásáról ellentmondásosak a jelentések.
Kicsiny gombvirág
Galinsoga parviflora
A Galinsoga parviflora az őszirózsafélék (Asteraceae) családjába tartozó egynyári növény, amely Dél- és Közép-Amerikából származik, de mára világszerte elterjedt gyomnövényként kertekben, szántóföldeken és bolygatott talajokon. Magassága 30 és 75 cm között mozog, levelei átellenesek és fűrészes szélűek, apró virágai pedig 3-8 fehér sziromból és egy központi sárga korongból állnak. Rendkívül gyors növekedésű: életciklusát alig 50 nap alatt befejezi, és növényenként több ezer magot termel. Bár gyomnövénynek tekintik, teljes mértékben ehető, és számos kultúrában kulináris és gyógynövényként használják, különösen Kolumbiában (az ajiaco leves alapvető fűszere).
Szőrös gombvirág
Galinsoga quadriradiata
A Galinsoga quadriradiata egy egynyári gyomnövény a százszorszép családból, Közép-Mexikó és a trópusi Amerika őshonos növénye. Ma már világszerte megtalálható kertekben, virágágyásokban, pázsitokon és bolygatott területeken, beleértve Brazíliát és Portugáliát is. Általában körülbelül 25 cm magas, de elérheti a 80 cm-t is. Nagyon elágazó, átellenes, tojásdad, fűrészes szélű és szőrös levelekkel. A virágok 5-7 mm-es fejecskék, öt fehér, háromfogú szirommal egy sárga közép körül. Nagyon hasonlít a Galinsoga parviflora-ra, de sokkal szőrösebb.
Fehér galaj
Galium album
A fehér galaj egy Európában és Nyugat-Ázsiában őshonos, kúszó szárú, évelő vadvirág, amely a kávéval azonos családba (Rubiaceae - buzérfélék) tartozik. Szétterülő szőnyeget alkotó, négyszögletes száraikon örvökben elhelyezkedő, keskeny, fényes levelek találhatók. Nyár elején apró, mézillatú, fehér virágokból álló, légies fürtök borítják. Gyakori réteken, sövények mentén és meszes gyepeken; vadvirágos kertekben hosszú virágzási ideje és a beporzó rovarok számára nyújtott értéke miatt kedvelik.
Ragadós galaj
Galium aparine
A Galium aparine, közismert nevén ragadós galaj, egy kúszó, egynyári lágyszárú növény. Könnyen felismerhető örvös leveleiről és szárairól, amelyeket apró, horgos serteszőrök (trichomák) borítanak, lehetővé téve, hogy felületekhez, állatokhoz és ruhákhoz 'tapadjon'. Apró, csillag alakú fehér vagy zöldes virágokat hoz, amelyeket kis, bogáncsszerű termések követnek, amelyek szintén bundához és szövetekhez tapadnak a magok terjesztése érdekében.
Közönséges galaj
Galium mollugo
A közönséges galaj egy Európában őshonos, szétterülő évelő növény, amely sövények mentén, erdőszéleken és füves, meszes lejtőkön fordul elő. Négyszögletes szárai a környező növényzetre támaszkodva kapaszkodnak, keskeny levelekből álló örvöket és apró, csillag alakú fehér virágokból álló, légies fürtöket hoznak késő tavasztól nyár végéig.
Mexikói aranyzápor
Galphimia glauca
A Galphimia glauca, közismert nevén mexikói aranyzápor vagy thryallis, egy kompakt, örökzöld cserje, amely Mexikóból és Közép-Amerikából származik. Tavasztól őszig rengeteg kis, élénksárga, csillag alakú virágot hoz, amelyek lenyűgöző látványt nyújtanak, és vonzzák a kolibrikat valamint a lepkéket. A Galphimia gracilis-tól eltérően ennek a fajnak kerekebb levelei vannak, jellegzetes kékeszöld fonákkal. Értékes díszcserjének számít a kertekben, és hagyományos mexikói gyógyászatban is alkalmazzák.
Thryallis
Galphimia gracilis
A Thryallis egy évelő, rendkívül bőven virágzó cserje, amely Mexikóból és Közép-Amerikából származik. Élénk sárga virágai terminális fürtökben nyílnak, és olyan beporzókat vonzanak, mint a méhek és a pillangók. Rendkívül ellenálló és gyorsan növő növény, amely ideális sövénynek vagy díszcserjének napos kertekben.
szürke gyopárka
Gamochaeta coarctata
A Gamochaeta coarctata egy egynyári vagy kétéves téli lágyszárú növény, amely Dél-Amerikában (Kolumbiától Uruguayig) őshonos, és Eurázsia, Ausztrália, valamint Észak-Amerika egyes részein honosodott meg. Alacsony termetű (15-50 cm), fekvő vagy felemelkedő szárát sűrű fehér szőrzet borítja. Tőlevelei tőlevélrózsát alkotnak, lapát vagy lándzsás alakúak. Virágai sűrű füzérben helyezkednek el, hengeres fészekvirágzatokkal, amelyek kevés sárga csöves virágot tartalmaznak, nyelves virágai nincsenek.
Sokszínű pecsétviaszgomba
Ganoderma polychromum
A Ganoderma polychromum a Ganoderma lucidum (pecsétviaszgomba) fajkomplexumhoz tartozó bazídiumos gomba. Jellemzője a lakkozott, fényes felületű kalap, amely színátmenetet mutat a szélén lévő halványsárgától a tönk közelében található sötét vörösesbarnáig. A növényekkel ellentétben ez a gomba lebontó szervezet, amely elsősorban lombhullató fák korhadó faanyagán nő, így létfontosságú szerepet tölt be az erdei ökoszisztémában.
Garcínia
Garcinia
A Garcinia nemzetség trópusi örökzöld fákat és cserjéket foglal magában, amelyek világszerte a mangosztánról, a „gyümölcsök királynőjéről” ismertek. Leveleik sötétzöldek, fényesek és bőrneműek. Lassú növekedésű növények, amelyek türelmet igényelnek, de sűrű lombozattal, valamint rendkívül tápláló és gyógyhatású gyümölcsökkel hálálják meg a gondoskodást.
Gardénia
Gardenia
A gardénia a buzérfélék (Rubiaceae) családjába tartozó, mintegy 140 fajt számláló nemzetség, amely Afrika, Ázsia és Óceánia trópusi és szubtrópusi vidékein őshonos. A leggyakrabban dísznövényként termesztett faj a Gardenia jasminoides (fokföldi jázmin), amely fehér, viaszos és rendkívül illatos virágairól, valamint fényes, sötétzöld, örökzöld leveleiről ismert. Klasszikus kerti és szobanövény enyhe éghajlaton, de híres arról, hogy igényes a tartási körülményekre.
Gardénia
Gardenia jasminoides
A Gardenia jasminoides a kávéfélék (Rubiaceae) családjába tartozó, kedvelt örökzöld cserje, amely Dél-Kínából és Japánból származik. Intenzíven illatos, viaszos fehér virágairól és fényes sötétzöld lombozatáról ismert, évszázadok óta termesztik az ázsiai kertekben. A teltvirágú bimbók késő tavasszal virítanak nyáron át, és a kertészet egyik legikonikusabb virágillatával töltik meg a levegőt. Bár gondozása igényes, a gardénia figyelmes kertészeket páratlan szépséggel és illattal jutalmazza.
Gaszteraloé
Gasteraloe
Az xGasteraloe egy nemzetségközi hibrid nemzetség (nothogenus), amely a Gasteria és az Aloe (leggyakrabban a sávos aloé – Gonialoe variegata vagy a szálkás aloé – Aristaloe aristata) keresztezéséből jött létre. Az eredmény egy szár nélküli vagy rövid szárú pozsgás, amely vastag, nyelv alakú levelekből álló tömött rozettákat alkot. A levelek általában pettyesek vagy mintásak, szélükön apró fogazattal. Egyesíti a Gasteria lassú, sarjadó növekedését az Aloe életerejével. Tavasszal és nyáron hosszú virágszárakat növeszt, melyeken csöves narancssárga, piros vagy rózsaszín virágok nyílnak, vonzva a beporzókat.
Gasztéria (nemzetség)
Gasteria
A Gasteria kompakt dél-afrikai pozsgás növények nemzetsége, amelyek rendkívül tűrik a szárazságot és a félárnyékot. Vastag, húsos leveleik szimmetrikus rózsákat vagy legyező szerű elrendezéseket alkotnak, amelyeket gyakran foltos vagy márványos mintázat díszít.
Bütykös gasteria
Gasteria batesiana
A Gasteria batesiana, közismert nevén bütykös gasteria, egy kisméretű, lassú növekedésű szukkulens, amely Dél-Afrika északi részén, KwaZulu-Natal, Szváziföld és Mpumalanga forró, sziklás völgyeiben őshonos. Vastag, sötétzöld leveleit keresztirányú sávokba rendeződött, kiemelkedő fehér szemölcsök borítják, ami a növénynek jellegzetes, rücskös textúrát kölcsönöz. Szár nélküli rozettái az alapnál fejlődő sarjakkal fokozatosan kis csoportokat alkotnak. Tavasszal íves szárakon halványrózsaszín, világoszöld végű cső alakú virágokat hoz, amelyek vonzzák a nektármadarakat.
Gasztéria
Gasteria bicolor
A Gasteria bicolor egy alacsony növésű, rozettás pozsgás növény, amely Dél-Afrikában őshonos. Vastag, nyelv alakú, fehér foltos levelei miatt kedvelik. Könnyen tartható, lassú növekedésű szobanövény, amely a legtöbb pozsgásnál jobban tűri a fényszegény helyeket, és háziállatok számára is biztonságos.
Bredasdorp-gasztéria
Gasteria carinata
A Gasteria carinata, közismert nevén Bredasdorp-gasztéria, egy szár nélküli, rozettát alkotó pozsgás növény, amely a dél-afrikai Nyugati-Fokföld régióból származik. Vastag, kemény, nyelv alakú levelei sötétzöldek, és gyakran halvány, szemölcsszerű kinövések díszítik őket, aminek köszönhetően olyan népi neveket kapott, mint az ökörnyelv vagy az ügyvédnyelv. Tavasszal és nyáron karcsú virágszárakat növeszt, amelyeken cső alakú, gyomor formájú, rózsaszín-narancssárga virágok nyílnak, vonzva a nektármadarakat.
Kétosztatú gasteria
Gasteria disticha
A Gasteria disticha egy kisméretű, sarjképző pozsgás növény, amely a dél-afrikai Nyugat-Fokföld Robertson Karoo régiójából származik. Vastag, szíj alakú levelei fiatal korában két átellenes sorban (disztichon elrendezésben) nőnek, ami a rozettának feltűnő, legyezőszerű szimmetriát kölcsönöz. A vadonban sziklák és tövises karoo-cserjék alatt húzódik meg, amelyek megvédik a tűző déli naptól. Lassú növekedésű és hosszú életű; csüngő, cső alakú, rózsaszíntől a vöröses-rózsaszínig terjedő virágait hosszú szárakon hozza, leginkább tavasszal és kora nyáron.
Óriás gasztéria
Gasteria excelsa
A Gasteria excelsa egy robusztus, nagyméretű pozsgás növény, amely a dél-afrikai Kelet-Fokföld tartományból származik. Itt árnyékos, déli fekvésű sziklafalakon és sűrű bozótosokban él, a tengerszinttől egészen 1500 méteres magasságig. A nemzetség egyik legnagyobb faja; magányos, erőteljes rozettát alkot merev, háromszög alakú levelekből, amelyek akár 40 cm hosszúak is lehetnek. Levelei sötétzöldek, világos foltokkal tarkítottak, szélük fehér, éles és erősen fogazott. Nyáron magas, néha egy métert is meghaladó virágszárat növeszt, amelyen gyomor alakú, világosrózsaszín virágfürtök nyílnak, vonzva a nektármadarakat.
Ökörnyelv
Gasteria obliqua
A Gasteria obliqua, közismert nevén Ökörnyelv, egy lassan növő, dél-afrikai eredetű pozsgás növény. Jellemzője a vastag, nyelvszerű, fehér pettyes levelek kétsorosán elrendezett (disztichális) növekedése. Nevét az ökör nyelvéhez való hasonlóságáról kapta. Ez a kompakt növény rendkívül megbocsátó természetű, és kiválóan alkalmazkodik a kevés fénnyel rendelkező beltéri környezethez.
Pillans-szarunyelv
Gasteria pillansii
A Gasteria pillansii, közismert nevén a Pillans-szarunyelv, egy lassú növekedésű szukkulens, amely Dél-Afrika délnyugati részén, Namaqualand száraz, téli csapadékos vidékein és Namíbia déli részén őshonos. Vastag, szíj alakú levelei két átellenes sorban (disztichon) helyezkednek el, és fehér szemölcsökkel tarkítottak. Nyáron hosszú fürtvirágzatot növeszt, amely cső alakú, rózsaszíntől a narancsvörösig terjedő, zöldes végű virágokból áll, melyeket a nektárfogyasztó madarak kedvelnek. Az egyik legszívósabb Gasteria faj, amely minimális gondozás mellett is jól fejlődik.
Kúszó fajdbogyó
Gaultheria procumbens
A kúszó fajdbogyó (Gaultheria procumbens) a hangafélék (Ericaceae) családjába tartozó örökzöld, kúszó törpecserje, amely Észak-Amerika keleti részének ritkás erdőiben őshonos. Sűrű, mindössze 10-20 cm magas talajtakaró szőnyeget alkot bőrszerű, sötétzöld leveleiből, amelyek télen gyakran vöröses-bronzos árnyalatot öltenek. Májustól szeptemberig apró, harang alakú, fehér-rózsaszín virágokat hoz, melyekből élénkvörös álbogyók fejlődnek; ezek gyakran egészen télig a bokron maradnak. Levelei és termései jellegzetes illatúak és ízűek – az angol „Wintergreen” elnevezés is erre utal –, és történelmileg az illóolaj (metil-szalicilát) fontos forrásaként szolgáltak.
Kétéves Gaura
Gaura biennis
A Gaura biennis, közismert nevén Kétéves Gaura vagy Kétéves Méhvirág, az Onagraceae családba tartozó, az Egyesült Államok keleti részéről származó magas, őshonos vadvirág. Akár 1,8 méteres magasságot is elérhet, és finom, fehéres-rózsaszín virágokat fejleszt, amelyek esténként nyílnak ki, és bájosan lebegnek a szellőben. Bár minden egyes növény csupán két évig él, bőségesen magot ejt, így tartós jelenlétet biztosít a kertben.
Fehér gaura
Gaura lindheimeri
A Gaura lindheimeri egy légies, évelő növény, amely az Egyesült Államok déli-középső részén és Mexikóban őshonos. Jellegzetessége a drótszerű szárakon lebegő, fehértől rózsaszínig terjedő virágzata, amely táncoló pillangókra emlékeztet. Laza, ívelt töveket alkot, 50–150 cm magasságot elérve, és tavasztól az első őszi fagyokig bőségesen virágzik.
Találja meg a tökéletes növényt
Növénykalauzunk segít megtalálni a tapasztalati szintjéhez és az évszakhoz ideális fajokat.
Böngéssz Nehézség, Évszak és Más Szerint
Használd az alábbi szűrőket, hogy leszűkítsd ezt a katalógust gondozási nehézség, évszak, környezet szerint, vagy keress közvetlenül név alapján. Minden szűrő egy, az adott termesztési feltételeidhez igazított listához vezet.