Teljes növénykalauz
Fedezze fel a növényeket nehézség, évszak és egyéb szempontok szerint. Találja meg a tökéletes növényt.
Növények városonként
🗺️ Növények városonként4060 növény található
541–576 megjelenítve a 4060-ból
Ánizsborónia
Boronia crenulata
Az ánizsborónia egy örökzöld ausztrál cserje a rutafélék (Rutaceae) családjából, amely Nyugat-Ausztrália délnyugati részén őshonos, ahol homokos és köves fenyéreken, valamint nyílt erdőkben él. Jellemzően 25–120 cm magasra nő, nyitott, kissé csüngő növekedési formával. Apró, csipkés szélű (krenulált) levelei szétmorzsolva jellegzetes ánizsillatot árasztanak. Késő téltől őszig – a legtöbb virágot tavasszal hozva – számos apró, négyszirmú, a rózsaszíntől a vörösesliláig terjedő árnyalatú virágot bont, amelyek egyesével vagy kis csoportokban jelennek meg az ágak végein.
Ezüstfáklyakaktusz
Borzicactus
A Borzicactus a dél-amerikai Andokból (Peru, Bolívia, Ecuador, Argentína) származó oszlopos vagy elterülő növekedésű kaktuszok nemzetsége, amelyet gyakran a Cleistocactus szinonimájaként kezelnek vagy a Loxanthocereus csoportba sorolnak. Finom tüskékkel sűrűn borított szárai függőlegesen vagy csüngő csoportokban fejlődnek. Rendkívül látványos, cső alakú virágokat hoz – általában piros, narancssárga vagy rózsaszín árnyalatokban –, amelyek a kolibrik általi beporzáshoz alkalmazkodtak. Hosszú életű, szárazságtűrő és lassú növekedésű növény, amelyet szoborszerű megjelenése miatt nagyra értékelnek a kaktuszgyűjteményekben.
Fenyérfű
Bothriochloa ischaemum
A fenyérfű (Bothriochloa ischaemum) a pázsitfűfélék (Poaceae) családjába tartozó évelő, csomós növésű pázsitfű, mely eredetileg Dél-Európa és Nyugat-Ázsia száraz sztyeppéiről származik, de mára szinte az egész világon elterjedt, sok helyen inváziós fajként. Laza bokrokban, felálló szárakkal 30–100 cm magasra nő, szürkészöld levélzete ősszel jellegzetes barnás-vöröses színt ölt. Erős, mélyre hatoló gyökérzetének köszönhetően kiválóan bírja a szárazságot és a taposást, ezért gyakran ültetik útszéli rézsűkre és eróziógátlásra. Nyár és ősz folyamán sárgás virágzatot, majd vörösesbarna magkalászokat hoz.
Déli holdruta
Botrychium biternatum
A Botrychium biternatum (mai besorolása szerint gyakran Sceptridium biternatum) a kígyónyelvfélék (Ophioglossaceae) családjába tartozó évelő páfrány, amely az Egyesült Államok keleti és déli részein, Texastól az atlanti partvidékig őshonos. Körülbelül 30 cm magasra nő; vékony textúrájú, kétszeresen vagy háromszorosan szárnyalt meddő levelet, valamint egy különálló termőnyilat növeszt, amelyen apró szőlőfürtökre emlékeztető spóratartók találhatók. Ősszel a levelek vörösesbarna vagy bronzszínűre színeződnek, innen ered a „vörös páfrány” elnevezés. Vadon ártéri erdőkben, keményfás és fenyőerdőkben, mezőkön és útmenti területeken fordul elő. Túlélése a talajban élő mikorrhiza gombákkal való szimbiózistól függ.
Murvafürt
Bougainvillea × buttiana
A murvafürt (Bougainvillea × buttiana) egy erőteljes növekedésű kúszónövény-hibrid, amely az apró, jelentéktelen virágait körülvevő élénk színű felleveleiről ismert. Dél-Amerikából származik, és buja virágzása, valamint szárazságtűrése miatt széles körben termesztik trópusi és szubtrópusi kertekben.
Bougainvillea
Bougainvillea glabra
A Bougainvillea glabra, közismert nevén papírvirág vagy bougainvillea, egy erőteljes, fás kúszónövény, amely Brazíliában őshonos. Élénk színeiről híres, amelyek valójában murvalevelek (módosult levelek), amelyek apró, feltűnésmentes fehér virágait övezik. Rendkívül ellenálló növény, amely teljes napsütésben érzi magát a legjobban, és kiválóan alkalmas falak, kerítések és pergolák befuttatására, dús, trópusi hangulatot kölcsönözve a kertnek.
Murvafürt
Bougainvillea peruviana
A murvafürt (Bougainvillea peruviana) egy erőteljes növekedésű kúszónövény, amely Peruból és Dél-Amerika északi részéről származik, és a csodatölcsérfélék (Nyctaginaceae) családjába tartozik. Leginkább a magenta, rózsaszín, fehér és lila árnyalatokban pompázó, látványos felleveleiről ismert, amelyek valójában a növény legdíszesebb részei — a valódi virágok aprók, fehérek és a fellevelek közepén bújnak meg. Gyors növekedésének köszönhetően könnyedén felfut a falakra, kerítésekre és pergolákra, így Brazília és más trópusi, szubtrópusi kertek egyik legnépszerűbb kúszócserjéje.
Nagy bougainvillea
Bougainvillea spectabilis
A Bougainvillea spectabilis, közismert nevén nagy bougainvillea vagy papírvirág, egy erőteljes, tüskés kúszócserje, amely Brazília keleti partvidékéről származik. Látványos, papírszerű murvaleveleiről ismert, amelyek bíbor, rózsaszín, narancssárga, lila, piros és fehér árnyalatokban pompáznak; a trópusi és szubtrópusi régiókban az egyik legelterjedtebben termesztett dísznövény. A valódi virágok apróak és fehérek, három feltűnő murvalevél veszi körül őket, amelyek adják az egész látványos hatást. Megtelepedés után rendkívül szárazságtűrő és gyorsan növő, teljes napsütésben és meleg éghajlaton fejlődik a legjobban.
Murvafürt
Bougainvillea x buttiana
A murvafürt (Bougainvillea × buttiana) a világ egyik legnépszerűbb dísznövény kúszónövénye. A Bougainvillea glabra és a Bougainvillea peruviana természetes hibridje, amelyet eredetileg a 19. században fejlesztettek ki dél-afrikai kertekben. Látványos megjelenése nem a valódi virágaiból – amelyek kicsik és fehérek – származik, hanem az azokat körülvevő feltűnő, papírszerű murvalevelekből, amelyek rózsaszín, piros, lila, narancs, fehér, magenta és sárga árnyalatokban kaphatók. Erőteljes és tüskés kúszónövény, akár 12 méter hosszúra is megnőhet, és széles körben használják falakon, kerítéseken, rácsokon és pergolákon a trópusi és szubtrópusi régiókban szerte a világon.
Kúszóhagyma
Bowiea volubilis
A Bowiea volubilis egy Dél- és Kelet-Afrikából származó szukkulens hagymás növény (caudiciform). Levelek helyett a nagyméretű, részben a föld felett elhelyezkedő zöld hagymából vékony, kúszó zöld szárakat növeszt, amelyek átveszik a fotoszintézis funkcióját. A szárak támasztékra csavarodhatnak, és meleg éghajlaton akár több méter hosszúra is megnőhetnek. Tavasszal apró, csillag alakú, zöldessárga, kellemetlen illatú virágokat hoz. A növény erősen mérgező – szívglikozidokat (bufadienolidokat) tartalmaz.
Jelzőfű
Brachiaria decumbens
A jelzőfű (Brachiaria decumbens) egy erőteljes, évelő trópusi fűféle, amely Közép- és Kelet-Afrikából származik, és a Poaceae (pázsitfűfélék) családjába tartozik. A trópusi régiókban széles körben meghonosodott, és Dél-Amerika, különösen Brazília egyik legfontosabb legelőfüve. Tömör, gyorsan terjedő gyepszőnyeget alkot sztolonokon és rizómákon keresztül, elviseli a gyenge, savanyú talajokat és az időszakos aszályt.
Kurrajong
Brachychiton
A Brachychiton a mályvafélék (Malvaceae) családjába tartozó, körülbelül 30 fa- és nagy cserjefajt számláló nemzetség, amelynek szinte minden tagja Ausztráliában őshonos, egy faj pedig Új-Guineában található meg. Magasságuk 4 és 30 méter között mozog. Számos faj, mint például a queenslandi palackfa (B. rupestris), megduzzadt, palack alakú törzzsel rendelkezik, amely vizet tárol a szárazság idejére, és egyesek a száraz évszakban lehullatják leveleiket. Virágaik harang alakúak, piros, rózsaszín, krém vagy fehér színűek; bizonyos fajok, mint az Illawarra lángfa (B. acerifolius), csupasz ágakon virágoznak. Termésük fás hüvely, amelyben a magvakat irritáló szőrök veszik körül. Az olyan fajokat, mint a B. populneus és a B. acerifolius, gyakran ültetik utcai sorfaként vagy kerti díszfaként forró, száraz éghajlaton.
Illawarra lángfa
Brachychiton acerifolius
A Malvaceae családba tartozó, Ausztrália keleti partvidékén őshonos, látványos, nagy termetű lombhullató fa. Jellemzője a rövid lombhullatási fázis, amelyet skarlátvörös, harang alakú virágok tömege követ, beborítva az egész lombkoronát, és lángoló fához hasonló lenyűgöző vizuális hatást keltve. Termesztésben 15-18 méteresre, természetes élőhelyén akár 35 méteresre is megnő. Tavasszal és nyáron virágzik, még a levelek megjelenése előtt, vonzva a beporzókat, például a pillangókat és a kolibriket. Megtelepedése után jól tűri a szárazságot.
Közönséges palackfa
Brachychiton populneus
A közönséges palackfa (Brachychiton populneus) egy Ausztrália keleti részén őshonos, szívós örökzöld fa, amely víztárolásra alkalmas palack alakú törzséről, fényes, nyárfára emlékeztető leveleiről és kiváló szárazságtűréséről ismert. Tavasszal és nyáron krémszínű, rózsaszín vagy lila erezetű, harang alakú virágokat hoz, melyeket fás terméstokok követnek.
Queensland-palackfa
Brachychiton rupestris
Az Ausztrália középső részén, Queenslandben őshonos Queensland-palackfa a mályvafélék (Malvaceae) családjába tartozó caudiciform faj. Híres duzzadt, palack alakú törzséről, amely vizet és tápanyagot raktároz a hosszú aszályos időszakok túléléséhez. A természetben magassága meghaladhatja a 10-20 métert, de termesztésben és bonsaiként tartva általában sokkal kompaktabb marad. Lombhullató növény, a száraz évszakban lehullatja leveleit, mielőtt krémszínű, vöröses mintázatú bugavirágzataival virágozna.
Mediterrán áltippan
Brachypodium retusum
A Brachypodium retusum egy robusztus és szárazságtűrő mediterrán évelő fűféle, amely sűrű csomókban növő, keskeny, hamvaszöld leveleivel tűnik ki. A mediterrán medencéből származó faj alapvető ökológiai szerepet tölt be, mivel a tüzek után az elsők között hajt ki, hozzájárulva a talaj stabilizálásához és a vegetáció helyreállításához. Zöldes-sárgás kalászai tavasztól kora nyárig nyílnak, természetes textúrát és mozgást kölcsönözve a száraz kerteknek.
Hattyú-folyói margaréta
Brachyscome iberidifolia
A Brachyscome iberidifolia, közismert nevén a hattyú-folyói margaréta, egy bájos ausztrál egynyári lágyszárú növény. Különösen kedvelt finom, páfrányszerű lombozatáért és bőséges apró, margarétaszerű virágaiért, amelyek élénk kék, lila, rózsaszín és fehér árnyalatokban nyílnak. Kompakt, párnaszerű növekedési formájával kiváló választás szegélyek, sziklaskertek és csüngő kosarak számára.
Brazil Fakaktusz
Brasiliopuntia brasiliensis
A Brasiliopuntia brasiliensis, közismert nevén Brazil Fakaktusz, egy monotypikus, faszerű kaktusz, amely Brazíliában, Argentínában és Paraguayban őshonos. A Brasiliopuntia nemzetség egyetlen faja, és arboreszens szerkezetéről ismerhető fel: fás, hengeres törzse tetején lapított kladódiumok helyezkednek el az ágak csúcsain. Természetes élőhelyén meghaladhatja a 20 méteres magasságot.
Éjszakai hölgy
Brassavola nodosa
A Brassavola nodosa, közismert nevén az éjszakai hölgy, egy közepes termetű epifita orchidea, amely Közép- és Dél-Amerika part menti régióiban őshonos Mexikótól Brazíliáig. Természetes élőhelyén fákon, sőt a tengerparti mangroveerdők gyökerein is megtelepszik. Hengeres, pozsgás levelei közül fejlődnek ki a zöldesfehér, akár 15 cm-es virágok, amelyek alkonyatkor intenzív, édeskés illatot árasztanak, hogy magukhoz vonzzák a beporzó éjszakai lepkéket.
Pókorchidea
Brassia
A Brassia az orchideafélék családjába tartozó epifita nemzetség, amely Közép- és Dél-Amerika trópusi és szubtrópusi esőerdőiben őshonos. Népszerűségét hosszú, vékony lepelleveleinek köszönheti, amelyek a pók lábaira emlékeztetnek, innen ered a pókorchidea elnevezés. Virágszárain akár 20 virág is nyílhat, melyek sárga, krém, zöldes vagy vörösesbarna árnyalatúak, és gyakran sötét foltok díszítik őket. A gyűjtők és a hibridnemesítők körében egyaránt kedvelt nemzetség, amelyet dús virágzása és egzotikus formavilága miatt értékelnek.
Pókorchidea
Brassia arachnoidea
A Brassia arachnoidea, közismert nevén pókorchidea, egy Közép- és Dél-Amerika (többek között Ecuador) trópusi esőerdőiből származó epifita orchidea. Nevét virágainak formájáról kapta – hosszú, fonalszerű, sárgászöld, csokoládébarna foltokkal díszített csésze- és sziromlevelei a pók lábaira emlékeztetnek. Levelei szélesek és redőzöttek, tojásdad alakú álgumókból erednek, a virágszárak pedig akár 8 illatos, egyenként 10-12 cm átmérőjű virágot is hordozhatnak.
Pókos orchidea
Brassia caudata
A Brassia caudata, közismert nevén pókos orchidea, egy neotrópusi epifita orchidea, amely Dél-Mexikóból, Közép-Amerikából, a Karibi-térségből és Dél-Amerika északi részéről származik. Feltűnő virágait hosszú, pókláb-szerű csészelevelek és sziromlevelek jellemzik, sárgás alapszínen barna mintázattal, amelyek akár 15 cm hosszúságot is elérhetnek. Lassan növő, örökzöld évelő növény, amely elsősorban tavasszal és nyáron virágzik.
Káposztafélék
Brassica
A Brassica nemzetség több mint 30 lágyszárú növényfajt foglal magában a keresztesvirágúak (Brassicaceae) családjából, köztük a világ leggyakrabban fogyasztott zöldségeit: a kelkáposztát, a fejes káposztát, a brokkolit, a karfiolt, a mustárt és a tarlórépát. Az Európából és Ázsiából származó, egy- vagy kétéves ciklusú növények jól alkalmazkodnak a hűvös és mérsékelt éghajlathoz. Tápanyagban gazdag leveleket és a család nevét adó, jellegzetes négytagú, sárga vagy fehér szirmú virágokat hoznak.
Barna mustár
Brassica juncea
A Brassica juncea, közismert nevén barna mustár, a keresztesvirágúak (Brassicaceae) családjába tartozó egynyári növény, amely Közép- és Dél-Ázsiából származik. Zöld vagy lilás leveleit széles körben fogyasztják az ázsiai, afrikai és brazil konyhában. Magjaiból mustárolajat és az azonos nevű fűszert készítik. A növény élénksárga virágokkal rendelkezik, és enyhe éghajlaton gyorsan növekszik.
Repce
Brassica napus
A Brassica napus, amelyet széles körben repcének vagy kanolának ismernek, egy gyorsan növő lágyszárú növény, amely élénk sárga virágokkal borított hatalmas mezőiről híres. A világ egyik legfontosabb olajnövény-kultúrája, amelyet étkezési növényi olaj, biodízel és takarmány előállítására használnak. Fiatal levelei ehetők és tápanyagban gazdagok, a kelkáposztára emlékeztetnek.
Vadkáposzta
Brassica oleracea
A Brassica oleracea a világ számos legfontosabb zöldségének vad őse, köztük a káposzta, a fodros kel, a brokkoli, a karfiol, a kelbimbó, a karalábé és a leveles kel szülőfaja. A Mediterráneum és az atlanti Európa tengerparti szikláin őshonos, kétéves vagy évelő lágyszárú növényt több mint 2000 éve termesztik, és szelektív nemesítéssel rendkívül sokféle kultúrváltozatcsoportba fejlesztették. Vad formájában hullámos kékeszöld leveleket, erős, felálló szárat és kis sárga virágokból álló fürtöket fejleszt. Mivel valamennyi jelentős kultúrváltozatcsoport szülőfaja, a Brassica oleracea az emberiség növénytermesztésben elért egyik legnagyobb vívmányát testesíti meg — egy tengerparti gyomból a világ legfontosabb leveleszöldség-termesztési növényét alakítva ki.
Fodros kel
Brassica oleracea var. acephala
A fodros kel a Brassicaceae családba tartozó leveles, tápláló, lágyszárú zöldség. Rendkívül fagyálló, és világszerte szupereledként tartják számon, mivel gazdag vasban, kalciumban, valamint A-, C- és K-vitaminban. Levelei a fajtától függően a világoszöldtől a lilásig terjedhetnek.
Fejes káposzta
Brassica oleracea var. capitata
A fejes káposzta (Brassica oleracea var. capitata) a keresztesvirágúak családjába tartozó kétéves leveles zöldség, amelyet szorosan záródó feje miatt egynyári növényként termesztenek. A Földközi-tenger partvidékén és Nyugat-Európában őshonos; világszerte az egyik legelterjedtebb zöldségféle, amelyet nyersen salátákban, savanyítva (savanyú káposztaként) vagy főzve fogyasztanak.
Tarlórépa
Brassica rapa
A tarlórépa (Brassica rapa) a keresztesvirágúak (Brassicaceae) családjába tartozó kétéves zöldségnövény, amelyet évezredek óta termesztenek ehető gyökerei és tápláló levelei miatt. Közép-Ázsiából származik, és világszerte széles körben termesztik mérsékelt éghajlaton. A növény tavasszal és nyáron élénksárga virágokat hoz, gumós gyökere pedig C- és K-vitaminban gazdag.
Kínai kel
Brassica rapa pekinensis
A kínai kel (Brassica rapa pekinensis) egy hűvös évszakban termeszthető leveles zöldség, amely Kínából származik, és a Brassicaceae (keresztesvirágúak) családjába tartozik. Halványzöld, ráncos levelekből álló, tömör, hengeres fejet alkot, és Kelet-Ázsia egyik legszélesebb körben termesztett zöldségnövénye. Enyhe, enyhén édes ízéért és sokoldalú felhasználhatóságáért kedvelik.
Miltassia orchidea
Bratonia Charles M. Fitch
A Bratonia Charles M. Fitch egy népszerű intergenikus orchidea hibrid, a Brassia verrucosa és a Miltonia spectabilis keresztezéséből született. Különlegesen nagy, csillag alakú virágairól ismert, amelyek pókokra emlékeztetnek, és feltűnő levendula- és lilás árnyalataikkal, valamint olívazöld vagy barna foltjaikkal hívják fel magukra a figyelmet. A növény hosszú, ívelt virágzatokat hajt, amelyek több hétig díszlenek, és az álgumókból nőnek ki, szalagszerű, örökzöld levelek kíséretében.
Hóbokor
Breynia
A Breynia a Phyllanthaceae családba tartozó, mintegy 35 örökzöld cserjét számláló nemzetség, amely Délkelet-Ázsiában, Ausztráliában és a Csendes-óceán nyugati szigetein őshonos. A legszélesebb körben termesztett dísznövényfaj a Breynia disticha (hóbokor), amelyet apró, ovális leveleiért kedvelnek, melyeket fehér, rózsaszín és zöld foltok díszítenek, szinte kézzel festett mintázatot alkotva. Szobanövényként, terasznövényként vagy melegebb éghajlaton nyírt sövényként tartják; apró, jelentéktelen virágokat hoz, amelyek ritkán vonzzák a tekintetet – a tarka lombozat a fő dísze. Gyorsan növekszik és sarjadzik, ezért a rendszeres metszés segít rendben tartani, és ösztönzi a legélénkebb új levelek fejlődését.
Hóvirágcserje
Breynia disticha
A Breynia disticha, népszerű nevén Hóvirágcserje, egy örökzöld trópusi cserje, amely a Polinéz-szigetekről származik. Dús és sokszínű lombozata – ovális levelekkel, zöld, krémesfehér, rózsaszín és bordó árnyalatokban – a védjegye. Az ágak fehéres csúcsai finom hótakarót idéznek, innen ered a „hóvirágcserje” elnevezés. Gyorsan növő növény, trópusi és szubtrópusi kertekben 1-2 méter magasra is megnőhet, széles körben használják sövényként, szegélyként vagy központi elemként díszcserepekben. Apró, diszkrét zöld virágai nyáron nyílnak. Ideális meleg és párás éghajlatra, magas fény- és páratartalmat igényel, hogy színeinek teljes pompáját megmutassa.
Hawaii pálma
Brighamia insignis
A Brighamia insignis, közismert nevén Hawaii pálma vagy Vulkánpálma, a világ egyik legveszélyeztetettebb növényfaja. Eredetileg a hawaii Kauaʻi és Niʻihau szigetek sziklás szirtjein őshonos. Ez a különleges szukkulens felfelé vékonyodó, gumós törzzsel rendelkezik, amelynek tetején fényes, zöld levelekből álló rozetta található. Ősszel illatos, sárga, tölcséres virágfürtöket hoz. A vadonban már kihalt, kizárólag termesztésben maradt fenn.
Molokai-i pálma
Brighamia rockii
A Brighamia rockii, hawaii nyelven pua ʻala, a harangvirágfélék (Campanulaceae) családjába tartozó növény, amely kizárólag Molokai szigetén őshonos. Tengerparti sziklákon él, a tengerszinttől egészen 470 méteres magasságig. Vastag, húsos, az alapjánál kiszélesedő törzse vizet raktároz, és akár az 5 méteres magasságot is elérheti. A törzs tetején fényes, kanál alakú, 6–22 cm-es levelekből álló üstök található. Ősszel 3–8 darabból álló, fehér, illatos, trombita alakú virágfürtöket hoz. Kritikus veszélyeztetett faj: a vadonban már csak néhány példány maradt, és mivel természetes beporzó rovarmat kihalt, a magtermelés ma már kézi beporzást igényel. Közeli rokona a hawaii pálmának (Brighamia insignis), amelyet gyakran árusítanak szobanövényként.
Vadonász
Bromelia antiacantha
A Bromelia antiacantha, közismert nevén vadonász vagy karaguata, egy Brazília déli és délkeleti részén, az Atlanti-parti Esőerdőkben és a restinga vidékeken, valamint Uruguayban őshonos szárazföldi bromélia. Sűrű, akár 2 méter magas csomókat alkot, merev, hosszú (80-185 cm), rozettába rendeződött, sötét tüskékkel szegélyezett levelekkel. Nyáron (decembertől februárig) virágzik, krémesfehér felleveleket és világos szegélyű, rózsaszín virágokat hoz. Február és június között érő termései háromszögletű, lédús bogyók, amelyek savanykás-édes ízűek; a népi gyógyászatban légzőszervi problémákra, a konyhában pedig sokoldalúan használják őket.
Találja meg a tökéletes növényt
Növénykalauzunk segít megtalálni a tapasztalati szintjéhez és az évszakhoz ideális fajokat.
Böngéssz Nehézség, Évszak és Más Szerint
Használd az alábbi szűrőket, hogy leszűkítsd ezt a katalógust gondozási nehézség, évszak, környezet szerint, vagy keress közvetlenül név alapján. Minden szűrő egy, az adott termesztési feltételeidhez igazított listához vezet.